Jóri András szerint "barátságtalan lépés volt" a BKV részéről a kamerák telepítése, hiszen ismerték az ombudsmani állásfoglalást.

Érzékelhető, hogy nőtt a BKV járatain az atrocitások száma, de meg kell vizsgálni, hogy a BKV a jelenlegi jogi környezetben üzemeltethet-e térfigyelő kamerákat - mondta Jóri András adatvédelmi biztos.

Az ombudsmant annak kapcsán kereste meg az MTI, hogy a BKV közölte: az alkalmazottjai elleni egyre szaporodó támadások megelőzése érdekében fel kell gyorsítani a fedélzeti kamerák felszerelését a járművekre, a cég "nem nézheti tétlenül munkatársai bántalmazását".

Jóri András emlékeztetett arra, hogy elődje, Péterfalvi Attila legutóbbi állásfoglalása szerint a kamerák használatára nincs lehetőség. Mint mondta, most azt vizsgálják gyorsított eljárásban, hogy változott-e a rendszer kialakítása és az beilleszthető-e a mostani jogszabályi környezetbe. Tájékoztatása szerint a vizsgálat a nyáron befejeződhet.

Hozzátette, hogy bár a közlekedési társaság ismerte a volt adatvédelmi biztos állásfoglalását, mégis elkezdte a kamerák telepítését, ami "barátságtalan lépés volt".

Kiemelte: az esetek számának növekedése csökkenti az emberek biztonságérzetét, s az adatvédelem nem akadályozhat legitim bűnmegelőző intézkedéseket. Alaposan meg kell azonban vizsgálni, hogy "más útra terelhető-e a bűnmegelőzés", mert ha egyszer engedélyezték a térfigyelő kamerákat, akkor már "nincs visszaút".

Ha a vizsgálat megállapítja, hogy nincs lehetőség a kamerák használatára, akkor "el lehet (...) gondolkodni azon, hogy a jogi környezet jó-e így" - közölte Jóri András. Hangsúlyozta, hogy adatvédelmi biztosként a jelenlegi jogi előírásokat kell érvényesítenie, ám ha a vizsgálat eredményeként felmerül a törvénymódosítás igénye, akkor a módosításban közre fog működni.

A BKV szerint ez a legolcsóbb megoldás

Balogh Zsolt, a BKV általános és műszaki vezérigazgató-helyettese az ombudsman által elmondottakra reagálva az MTI-nek azt mondta: a személy- és vagyonbiztonság gyakorlati megteremtésére van szükség a jelenlegi körülmények között, nem a személyiségi jogok elméleti védelmére. "Nem sokat tud kezdeni személyiségi jogok elméleti védelmével az, akit valós jogsérelem ér járművünkön" - tette hozzá.

Közlése szerint eddig a BKV megtett minden tőle elvárható lépést a társadalmi összefogás előmozdítása érdekében, ám a járművezetőik, ellenőreik és más munkatársaik elleni támadások száma nem csökkent, sőt inkább nőtt az utóbbi időben, ezért azonnali lépéseket kellett tenniük.

Úgy vélekedett: a kamerák felszerelésével nagyobb lesz a biztonság, hiszen egy megfigyelt területen kisebb az esély a bűnelkövetésre, ugyanakkor megteremtik a lehetőségét annak is, hogy a rendőrség hatékonyan felderítse a mindezek ellenére előforduló bűneseteket.

Balogh Zsolt hangsúlyozta: a biztonság megteremtésének alternatív lehetőségei közül pénzügyi szempontból a járművek bekamerázása messze a legkedvezőbb, és jogi szempontból is megvalósítható úgy, hogy ne járjon a személyiségi jogok indokoltnál nagyobb korlátozásával.

Mint hozzátette, az utasok figyelmét minden esetben felhívják arra, hogy a területen kamera működik, annak felvételeit pedig csak indokolt esetben és csak a hatóságok számára teszik megismerhetővé egy feljelentés nyomán elrendelt nyomozás során.

A felvételeket 72 órán belül automatikusan letörlik a berendezések. Amennyiben bűncselekmény esetén a felvételeket felhasználná a nyomozó szervezet, akkor a felhasználás folyamatát és módját - előre rögzített és szabályozott módon - a rendőrség felügyelné.

hirado.hu (via MTI.hu), 2009. július 16.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr421251032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása