Civil szervezetek felmérésükben arra voltak a kíváncsiak, hogy a Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében élő polgárok mennyire férhetnek hozzá közérdekű adatokhoz.

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület partnerszervezeteivel – így a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülettel, valamint a szombathelyi Kerekerdő Alapítvánnyal – egyetemben készítette el az érintett megyék városi önkormányzatainak vizsgálatát a lakosság közérdekű információkhoz való hozzáférése tárgyában. A felmérésből jól látszik, hogy a vizsgált önkormányzatok törekednek az információs jogok biztosítására, de a jogszabályokban rögzített kötelezettségeiknek csupán a felét teljesítik.

A Norvég Civil Alap támogatásával indított "A részvételi demokrácia erősítése a döntéshozatali és egyeztetési folyamatokban" című projektben kiemelt feladatként vállalták fel a szervezetek a "civil kontroll" erősítését. Ennek megfelelően a civilek a közérdekű adatok könnyű és hatékony hozzáférését kívánják elősegíteni az állami-önkormányzati szerveknél.

A felmérésben arra voltak a civil szervezetek kíváncsiak, hogy a Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében élő polgárok mennyire férhetnek hozzá közérdekű adatokhoz - illetve a "tesztelt" városi önkormányzatok hogyan, milyen minőségben szolgálják az állampolgárok tájékoztatását, tájékozódását. A felmérésnél elsősorban a városok önkormányzataira koncentráltunk, hiszen jogi felkészültségüknél, szakmai és anyagi lehetőségeiknél fogva elsősorban tőlük remélhettünk önkéntes jogkövetést.

Az aktív információs jogokat gyakorolva meghatározott - ámde a honlapokon nem szereplő- közérdekű adatok kikérését kezdeményezték a városok polgármestereitől (mint adatkezelőktől). Konkrétan a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvényre hivatkozással a település 2008. évi környezeti állapotáról szóló jelentésének, valamint a helyi környezetvédelmi alap felhasználásáról szóló kimutatásnak a megküldését kérték.

Az azonos tartalommal kiküldött adatkérelemre a megkérdezett önkormányzatok egyharmada válaszolt az előírt 15 napos határidőn belül, a többiek késve, vagy pedig egyáltalán nem küldtek visszajelzést. Az eredmények azt mutatják, hogy a megszólított önkormányzatok többsége sajátosan értelmezi az adatnyilvánosságot. Szakmai szempontból: a visszaérkezett adatok szerint több önkormányzat nem is készít éves jelentést, néhol pedig a környezeti állapottal kapcsolatos aktualitás a közmeghallgatáson kerül szóba (letudásra). Többségük sajnos környezetvédelmi alapot sem hozott létre, pedig így bizonyos automatikusan járó bevételi forrástól esnek el.

"A passziv információ jogok keretében azt vizsgáltuk, hogy a közfeladatokat ellátó önkormányzatok honlapjain megjelennek-e az elektronikus információ-szabadságról szóló törvényben előírt közérdekű adatok. Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapítottuk meg, hogy jellemzően éppen azok az adatok hiányoznak, amelyek alkalmasak lennének az önkormányzat törvényesség működésének, a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére. Így hiányoznak a hivatal által kötött szerződésekre, a hatósági munka hatékonyságára, az alkalmazottak létszámára, juttatásaira vonatkozó adatok is. Csak elvétve felelnek meg az esélyegyenlőségi követelményeknek, hiszen a vakok és gyengénlátok számára – külön linkkel – nem biztosítják az olvashatóságot. Hiányzik – többek között – a tájékoztatás a kezelt közérdekű adatok elérhetőségéről, megismerhetőségéről, az adatszolgáltatás belső szabályairól." – nyilatkozta dr. Kalas György, a Reflex Egyesület képviselője, a program vezetője.

Ezúton is hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy akciónk (és az egész program) nem az önkormányzatok macerálásáról, hanem önkéntes jogkövetésük segítéséről, az információs jogok fontosságának tudatosításáról szól. A honlapokon közzétett információk biztosítják a teljes nyilvánosságot, átláthatóbbá teszik az állami-önkormányzati szervek működését, oldhatják a hivatalokkal szembeni bizalmatlanságot - ugyanakkor egyszerűsítik az átlagember számára a joggyakorlást. A közérdekű adatok agyonhallgatását gyakorló önkormányzatok számát tekintve – alighanem még sok teendőnk lesz." – mondta el dr. Kalas György, a győri Reflex képviseletében, mint a projekt vezetője.

A Veszprém megye városait érintő felmérésből is kitűnik, hogy a lakosság közérdekű adatokkal való tájékoztatása közel sem nevezhető teljesnek, de még a jogszabályokban rögzített kötelezettségeknek is szinte csak a fele teljesül.
"A vizsgált Veszprém megyei városok honlapját böngészve megállapítható, hogy a közérdekű adatok hozzáférését Tapolca város biztosítja leginkább, ahol a vizsgált jogszabályi kötelezettségek közel 80%-a teljesül. Hasonlóan jónak nevezhető Veszprém, Várpalota és Zirc város honlapja a tájékoztatási kötelezettségek ezen szegmensét tekintve. Azt azonban látnunk kell, hogy a vizsgált 15 városi honlapból csupán 9 tartalmazza a jogszabályokban előírt közérdekű adatok felét, illetve fordítva nézve: a városok 40%-a még az előírások felének sem felel meg a lakosság informálásában. Összefoglalva megállapítható, hogy városaink többé-kevésbé törekednek a lakosság tájékoztatására, de a felmérés szerint mindenkinek megvan a tennivalója e téren."- mondta dr. Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke.

greenfo.hu, 2009. augusztus 9.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.