A Kormány a cégadatok nyilvánosságával kapcsolatban mindenkor a gazdasági élet átláthatóságát, tisztaságát és a minél nagyobb nyilvánosság megteremtését tartotta szem előtt, amit a Cégtörvény nemcsak deklarál, de garantál is.

A cégadatok túlnyomó többségét a céginformációs szolgálat honlapjáról (www.e-cegjegyzek.hu) bárki korlátozás nélkül megismerheti. Ugyanakkor fontos közérdek, hogy a nyilvánosság követelménye ne okozzon indokolatlan kiszolgáltatottságot azok tekintetében, akikről az adatok szólnak. Annak mérlegelésében, hogy a regisztrált cégadatok közül melyek legyenek nyilvánosak, több jelzést kapott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

Azon túl, hogy az adatvédelmi biztos fontosnak tartotta a személyes adatok védelmét, változtak a tőzsdei cégek igazgatóinak fizetésére vonatkozó szabályok, így minden pénzbeli és nem pénzbeli javadalmazásukat nyilvánosságra kell hozni. Tehát a módosítás arra vonatkozik majd, hogy kérésre hozzáférhető körbe tartozó cégadatokat (természetes személyek bejegyzett lakóhelye) ne lehessen korlátlanul megismerni, hiszen súlyos visszaélésekhez vezetne, ha a tőzsdei cégek igazgatóinak nyilvánosságra hozott javadalmazása mellett egyúttal lakcímük is megismerhetővé válna.

A 2009. november 26-án kihirdetett módosítás lényege, hogy a lakóhely megismerésének módja differenciálttá válik. Fontos hangsúlyozni, hogy a természetes személyek lakóhelye a továbbiakban is a cégjegyzék része marad (a képviselők, a tagok, a felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, stb. tekintetében), továbbra is rögzítésre kerül. A közfeladatot ellátó személyek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv, stb.) közfeladataik ellátása érdekében továbbra is erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül, automatikusan ismerhetik meg a lakóhelyre vonatkozó adatokat.

A közfeladatot ellátókon kívül esők - így az újságírók is - azonban törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében, a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg a lakóhelyre vonatkozó adatokat. A kérelemben vagy a kérés törvényes jogcímét kell megjelölni, vagy az érintett személy hozzájárulását kell beszereznie és bemutatnia.

Ami az újságírókat illeti, fontos leszögezni, hogy a jövőben automatikusan nem, csak külön kérelem alapján juthatnak hozzá természetes személyek lakcíméhez, ha az feladatuk ellátásához szükséges. Ehhez a céginformációs szolgálathoz benyújtandó kérelemben azonban elégséges azt feltüntetni, hogy a kért adat a sajtó képviselőjeként, feladatának ellátásához indokolt, ez esetükben törvényes jogcímnek fog minősülni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mivel ezen adatok köre nem korlátozás nélkül nyilvános, nyilvánosságra hozatalukra a céginformációs szolgálathoz benyújtott kérelem nem ad felhatalmazást.

A korábbi évek gyakorlatához képest a változást az adja, hogy a céginformációs szolgálat az egyéb személyi körbe tartozók esetében - így tehát az újságírók esetében is - az adatszolgáltatás időpontját és a kért adatokat regisztrálja. Ha tehát egy, a cégnyilvántartásban regisztrált személyt rosszhiszemű adatkérés miatt sérelem ér, felléphet ellene, hiszen bármikor visszakereshetővé válik az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme, a kért adathalmaz és az adatot felhasználóra vonatkozó információ

A tárca reméli, hogy az új szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a természetes személyek adatvédelemhez való joga és a közérdekű nyilvánosság alapelve között.

adougyek.hu, 2009. november 30.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.