Nem jelent kézzel fogható anyagi veszteséget a Google-nek az esetleges kivonulás Kínából, állítja David Drummond, a cég jogi igazgatója. A múlt héten emberi jogi aktivisták Gmail-accountjait próbálták feltörni jól képzett hekkerek, mire a Google bejelentette, hogy nem cenzúrázza tovább kínai keresőoldalának találatait. A lépésnek valószínűleg kivonulás lesz a vége. Hillary Clinton rajta van az ügyön.

Vörös rózsákból és fehér liliomokból összeállított csokrot helyeztek a Google pekingi székházának bejáratához azok a kínai internetaktivisták, akik az uralkodó rezsim politikájának ellenében támogatják a cég mostani fellépését a szólásszabadság mellett.

"A Google-nek nagyon szigorú és ellenséges feltételek mellett kell működnie Kínában – mondta egy Google-párti kínai IT-alkalmazott a Reutersnek. – Most nyilvánosságra került valami, amit a szívünk mélyén eddig is tudtunk. Kritikus pillanat ez a kínai internet szempontjából."

A Google szerdán bejelentette, hogy felhagy eddigi gyakorlatával, és nem blokkolja tovább kínai szájtján, a Google.cn-en azokat a találatokat, amelyeket a helyi kormányzat elfogadhatatlannak ítél. Ezek közé tartoznak a Tienanmen téri vérengzéssel és a dalai lámával foglalkozó oldalak, illetve Kínában és külföldön tevékenykedő ellenállók által fenntartott szájtok, fórumok. A Google azért döntött a cenzúra feloldása mellett, mert a múlt héten illetéktelenek megpróbáltak behatolni szervereire, hogy hozzáférjenek egyes kínai emberi jogi aktivisták levelezéséhez. A támadók a Google szerverei mellett az eddigi jelentések szerint 34, egyelőre nem megnevezett, jórészt a kaliforniai Szilícium-völgyben székelő cég adataihoz is megpróbáltak hozzáférni. Elképzelhető, hogy sikerült hozzájutniuk bizonyos adatokhoz, bár a Google szervereit a cég szerint nem sikerült feltörniük.

A Google eddig egyetlen nyilatkozatában sem állította, hogy a kínai kormányt gyanítja a támadások hátterében, és a kínai külügyminisztérium többször is kijelentette, hogy nincs köze a behatolási kísérletekhez. Azok jellegéből mindenesetre arra lehet következtetni, hogy jól felszerelt és felkészült szervezett követte el őket.

A Google.cn a Tienanmen szóra keresve most, négy év után először, azt a híres tankos képet adja ki első találatként, amelynek terjesztését a kínai kormány betiltotta. A második találat az 1989-es megmozdulásokról szóló, angol nyelvű Wikipedia-szócikk.

Clinton rajta van

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Hillary Clinton hivatalos közleményben jelentette be, hogy a Google beszámolt hivatalának az eseményekről, amelyek "rendkívül komoly aggodalomra és kérdésekre adnak okot". Az amerikai külügyminisztérium a kínai kormánytól várja a választ a kérdésekre; Clinton szerint az internet szabadsága központi kérdés a 21. században.

A Wall Street Journal informátorai szerint a kínai hírszájtokat arra utasították, hogy kezeljék óvatosan az ügyet. A Google bejelentéséről több portál beszámolt, és fordításban közölték David Drummondnak, a cég jogi igazgatójának blogposztját is (maga a blog Kínából hivatalosan nem érhető el). Ezeket a cikkeket mostanra eltávolították, helyettük a Zsenmin Zsipao, a kínai kommunista párt hivatalos lapjának álláspontja olvasható a legtöbb kínai szájton.

"Úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban nem vagyunk hajlandóak cenzúrázni a Google.cn keresési találatait - íjra Drummond a posztban. – Az elkövetkező hetekben megvitatjuk a kínai kormánnyal, hogy milyen alapon működtethetnék filterezés nélküli keresőt a törvényeknek megfelelően, már ha ez egyáltalán lehetséges. Tudatában vagyunk annak, hogy ez könnyen oda vezethet, hogy be kell zárnunk a Google.cn-t, és talán kínai kirendeltségünket is."

A Google 2006 januárjában jelent meg Kínában, de ahhoz, hogy működhessen a Nagy Tűzfal mögött, súlyos kompromisszumokat kellett kötnie, amivel kivívta a szólásszabadságért és a demokráciáért küzdő szervezetek megvetését. A cég indokai, ha nem is fogalmazták meg őket világosan, egyértelműek voltak: nem akart lemondani arról a bevételről, melyet a kínai piacon való jelenlétből remélhetett. Ehhez viszont vállalnia kellett, hogy a kínai rezsim feltételei szerint játszik, vagyis kizár a keresési találatok közül minden olyan oldalt, amelyet a kormány cenzúrázni kíván. Ennek az alkunak az eredményeképpen a Google.cn az elmúlt négy évben mindenestül blokkolta a Tibet függetlenségével vagy a Falun Gonggal foglalkozó oldalakat, de még pornószájtokat sem engedett megjelenni a találatok között.

Immateriális veszteség

A Google ennek ellenére sem tudott a legnépszerűbb keresővé válni Kínában. A China Tech News szerint tavaly a legnagyobb helyi vetélytársát, a Baidu.com-ot a netezők 61,6 százaléka, míg a Google.cn-t csupán 29,1 százaléka használta, a Yahoo China-t 5,6 százalékuk, míg a maradékon olyan helyi versenyzők osztoztak, mint a Sohu.com (0,7 százalék) vagy a Zhongsou.com (0,6 százalék).

Egy ekkora piacnak azonban még a harmada is óriási falatnak számít: 2008-ban Kínában 298 millió internetfelhasználó volt, amivel az ország végleg megelőzte az Egyesült Államokat. 2009 végére ez a szám a kínai ipari és informatikai minisztérium szerint 360 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy Kínában ma már többen interneteznek, mint az USA-ban, Németországban és Nagy-Britanniában összesen.

Kétségtelen, hogy a kivonulással a Google pozíciót veszít a világ egyik legdinamikusabban fejlődő piacán, ahol egymilliárdan még mindig nem neteznek. A legérdekesebb kérdés azonban az, hogy mennyi bevételt veszíthet a Google a kivonuláson, mert ha valóban nem hajlandó megalkudni a kínai kormánnyal, valószínűleg bezárás lesz a vége. A JP Morgan becslése szerint a cég a bejelentés előtt 600 millió dolláros bevételre számíthatott Kínában, ami kissé túlzónak tűnik, mivel a nála kétszer népszerűbb Baidu is csak 900 milliót vár 2010-re. A Google azonban idén összesen 26 milliárd dolláros bevételre számít, így a Kínából való kivonulás – a stratégiai veszteséggel nem számolva – mindössze 2 százalékos bevételkieséssel jár. Drummond a CNBC-n azt nyilatkozta, hogy a cégnek a kivonulással járó veszteségei "igazán immateriálisak", és hogy a Google Kínában való megjelenés soha nem számított pénzügyi jellegű manővernek.

A kínai kormány eddigi legkézzelfoghatóbb reakciója egy anonim köztisztviselőtől származik, aki szerdán a Reutersnek azt mondta: "Nehéz megmondani, elhagyja-e a Google Kínát, vagy sem. Ezt senki nem tudja."

Index Tech blog, 2010. január 13.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.