Adatvédelmi megfontolásból arra készül az Európai Parlament több frakciója, hogy megvétózza azt az egyezményt, amely alapján az amerikai hatóságok másfél hónapos szünet után ismét betekintést kapnának az EU-n belüli banki átutalások adatbázisába. A terror elleni háború ily módon történő hátráltatása tovább ronthatja Brüsszel és Washington viszonyát.

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament arról az ideiglenes megállapodásról, amely továbbra is lehetővé tenné az Egyesült Államoknak, hogy nyomon kövesse az Európai Unióban zajló banki tranzakciókat. Az egyezmény ugyan februárban ideiglenesen hatályba lépett a tagállamok tavaly novemberi hozzájárulása nyomán, de szükség van az EU legfőbb döntéshozó szervének jóváhagyására is.

A nemzetközi banki átutalásokat bonyolító, Swift nevű hálózat működtetőit a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után arra utasították az amerikai hatóságok, hogy engedjenek betekintést az európai tranzakciókat is tartalmazó adatbázisba. Az indoklás szerint ez a terrorizmus finanszírozásának követéséhez volt szükséges - a kérést a Swift teljesítette is, de elmulasztotta erről értesíteni az európai adatvédelmi hatóságokat.

Mindez csak 2006 tavaszán került nyilvánosságra, nagy botrányt kavarva. Az EU által létrehozott független adatvédelmi munkacsoport ugyanis megállapította, hogy ez az adattovábbítás, amely eltér az eredeti adatkezelési céltól, nincs összhangban az európai adatvédelmi szabályokkal (mint Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos akkori közleményéből kiderült, a magyar szabályokkal sem).

Problémás költözés

Az említett munkacsoport ajánlásai alapján azóta a Swift adatszolgáltatását a szabályokhoz igazították, kizárták az adatbányászatot, a tranzakciók algoritmikus vagy automatikus szűrését. Sikerült elérni, hogy a Swift csatlakozott az EU Safe Harbour nevű adatvédelmi egyezményéhez. Az EU emellett előírta a bankoknak, hogy az ügyfeleknek megfelelő tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy az Egyesült Államok hatóságai az Európai Unión belüli átutalások esetén is hozzáférhetnek személyes adataikhoz. Ez egyébként a magyar adatvédelmi törvényből is következő kötelezettség.

Az utóbbi években nem volt gond a rendszerrel, mivel azonban a Swift brüsszeli adatbázisának biztonsági másolatát (tüköradatbázisát) nemrég amerikai földről Európába telepítették át, új egyezményre van szükség az EU és az USA között - máskülönben az amerikai hatóságok nem férhetnének hozzá az adatokhoz.

A még kidolgozandó megállapodás a tervek szerint szeptemberben lépne hatályba, de hogy az Egyesült Államok a köztes időben se maradjon az esetleges terroristapénzek nyomon követésének lehetősége nélkül, az EU-tagok aláírtak egy ideiglenes dokumentumot.

A többségnek nem tetszik

Erről szavaz csütörtökön az Európai Parlament, és könnyen lehet, hogy a képviselők elutasítják majd a tervezetet. Az állampolgári jogi bizottság ugyanis így tett, és az erőviszonyok alapján a plenáris ülésen sem várható más eredmény: a legnagyobb frakció, a néppárti ugyan támogatja az egyezményt, a többség - így a szocialisták, a liberálisok, a zöldek - viszont nem.

Az aggódó amerikai diplomácia mindenképpen meg akarja akadályozni a kudarcot. A napokban személyesen Hillary Clinton külügyminiszter hívta fel telefonon az EP néppárti elnökét, Jerzy Buzeket, hogy emelje fel a szavát az ügy érdekében, Stuart Levey államtitkár pedig az Europolitics nevű lapba írt publicisztikát arról, hogy "tragikus hiba" lenne az elutasítás. Az Európai Bizottság eközben konzultációt kezdeményezett a kérdésben.

A Swift rendszer

A Swift rendszer a világ 208 országában több mint 8000 pénzintézet napi többmillió tranzakciójának dokumentálását végzi. Az általa továbbított adattömeg nagyjából 60 százaléka európai, a maradék amerikai és ázsiai átutalásokról keletkezik.
Az egyezményt ellenző képviselők azzal érvelnek, hogy az aláírt szöveg nem biztosítja kellőképpen a magánélet védelmét, és más jogi eszközök is rendelkezésre állnak az EU-tagállamok és az USA közötti adatcserére. Másik indokuk, hogy az átmeneti megállapodás elkaszálása után az EU jobb pozícióból tárgyalhatna a végső verzióról.

Az Euobserver.com által név nélkül idézett brüsszeli bennfentesek szerint ugyanakkor valójában az EP erőfitogtatásáról van szó. A képviselőket állítólag nagyon feldühítette, hogy a miniszterek egy nappal azelőtt írták alá a dokumentumot, hogy az EP-nek adatvédelmi kérdésekben (is) szélesebb hatáskört biztosító lisszaboni szerződés életbe lépett volna.

Megorrolhatnak az amerikaiak

A ügy jelentőségét fokozza, hogy az egyezmény esetleges parlamenti megvétózása tovább terhelheti az EU és az USA kapcsolatát. A viszony kihűlésének egyik jele az volt, amikor a soros EU-elnökséget betöltő spanyolok az amerikai sajtóból tudták meg, hogy Barack Obama elnök nem vesz részt az - azóta el is halasztott - uniós-amerikai csúcstalálkozón. A Swift a tüköradatbázisának áttelepítése, azaz január 1-je óta nem továbbít adatokat az Egyesült Államokba, és nem is kapott onnan ilyen kérést.

Kérdésünkre a Magyar Bankszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy az adattovábbításról szóló egyezménytől függetlenül, a bankoknak a terrorizmus finanszírozásának gyanúját eddig is jelenteniük kellett, és ezután is jelenteniük kell. A terrorizmus pénzelésének megakadályozását célzó - 2007-ben született - törvény alapján, ha a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók gyanús pénzmozgásokat észlelnek, akkor ezt kötelesek jelenteni a Vám- és Pénzügyőrség Pénzügyi Információs Osztályának (PIO).

Ezt követően a PIO vizsgálatot kezdeményez, és indokolt esetben kezdeményezheti az adott cég vagy magánszemély vagyonának zárolását az illetékes bíróságnál.

origo.hu, 2010. február 11.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.