A rablások, betörések, autólopások ellen hatékonyak, de az erőszakos bűncselekményeket nem tudják visszaszorítani a térfigyelő kamerák - derül ki egy brit tanulmányból. A felmérés komoly vitát váltott ki, mert több olyan eset is volt Nagy-Britanniában, amikor valamilyen látványos bűncselekmény felderítését a kamerák segítették. Magyarországon eddig nem készült hasonló tanulmány, mégis mindenki reménykedik, az ORFK szerint már az is nagy szó, ha az emberek jól érzik magukat a kameráktól.

Teljesen haszontalan volt több milliárd fontot költeni a biztonsági kamerákra a The Guardian című brit lapnak nyilatkozó londoni főfelügyelő, Mick Neville szerint. Nagy-Britanniában van a legtöbb - mintegy 4,2 millió - zárt láncú kamera Európában. A főfelügyelő szerint azonban az utcai rablásoknak így is csak három százalékát sikerül felderíteni a segítségükkel.

Neville ezért azt szeretné elérni, hogy a képeket egy adatbázisban összesítsék, a rablótámadást vagy nemi erőszakot elkövetők képe pedig felkerüljön az internetre. Neville szerint ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt a személyiségi jogok védelme és a bűnfelderítés között.

Érvek mellette, érvek ellene

A brit rendőr kijelentése egybevág egy tavalyi tanulmánnyal. A vizsgálat szerint a különböző gyártmányú rendszerek nem mindig kompatibilisek egymással, a konvertálással pedig jelentősen romlik a képminőség. A felvételek 80 százaléka nem alkalmas az elkövetők azonosítására. A kamerákat ráadásul több célra használják egyidejűleg, ami szintén csökkenti a hatékonyságot. Nem lehet például egyetlen kamerával figyelni a buszsávban haladó autósokat és az út széli üzleteket.

A zárt láncú kamerarendszerek mellett szól ugyanakkor, hogy időnként nagy fogásokhoz segítik a rendőröket. A brit térfigyelő-telepítési mánia egy 1993-as eset után kezdődött. Ekkor egy Jamie Bulger nevű kisgyermeket raboltak el egy liverpooli áruházból, majd meggyilkolták - a tettest nem találták volna meg a térfigyelő kamerák nélkül. A brit belügyminisztérium az ügy hatására biztosította a térfigyelő rendszerek kedvezményes beszerzését a helyi hatóságok számára. Az ezt követő négy év alatt néhány százról 300 ezerre nőtt a CCTV-rendszerek száma Nagy-Britanniában.

Londonban az IRA egyik, halálos áldozatot is követelő robbantása után szerelték fel térfigyelők százait. 2003-ban Kingstonban egy késes férfi négy embert sebesített meg - a kamera felvételei alapján hamarosan letartóztatták. Idénre is esett nagy fogás: 2008-ban fogtak el CCTV-felvételek alapján egy öt nő meggyilkolásával gyanúsított kamionsofőrt - sorolt fel néhány ismert esetet a The Independent című brit lap.

Ezek azonban ritka esetek, a hatásvizsgálatok azt mutatják: a kamerák sokszor nem működnek megfelelően. Amikor szükség lenne rá, sokszor éppen elromlanak, ki vannak kapcsolva, vagy éppen rossz irányba néznek. Ezek alapján harmincból kevesebb, mint egy bűncselekmény felderítésében segít a térfigyelő rendszer - idézi a The Independent a CCTV-rendszerek ellenzőit.

Ráadásul a térfigyelő kamerák nem minden esetben segítik a bűncselekmények megelőzését. Elrettentő hatással inkább az alkalmi bűnözőkre vannak, akik időnként megpróbálkoznak egy-egy bolt kirablásával vagy betöréssel. Az utcai erőszakot azonban nem szorítják vissza - az utcai térfigyelők sokkal kevésbé hatékonyak, mint a parkolóházakban felszerelt CCTV-k. Doverben például 12 év tapasztalata mutatja, hogy a térfigyelő kamerákkal felszerelt területeken csökkent az autólopások és a betörések száma, az erőszakos bűncselekményekre azonban semmilyen hatással volt.

Egy másik, 2005-ös brit tanulmány is hasonló megállapításra jutott. 13 zárt láncú rendszer telepítése után csak kettőnél volt megfigyelhető a bűncselekmények számának jelentős visszaesése. A tanulmány szerint az emberek biztonságérzete sem növekedett jelentősen a kamerák megjelenésével, sőt kevesebben nyilatkoztak pozitívan a hatásukról, mint a rendszer kiépítése előtt.

Hatástanulmány helyett érzelmek

Horváth Attila, az ORFK közterületi és őrszolgálati osztályának vezetője szerint az angliai problémák nem hasonlíthatók össze a magyarországiakkal, mert itt teljesen más a térfigyelés rendszere. "Nagy-Britanniában bárki kihelyezhet kamerát, ezért van sok probléma a működtetéssel és a képminőséggel. Magyarországon jobb kamerák vannak, amelyek korlátozott fényviszonyok között is képesek személyfelismerésre alkalmas képet rögzíteni, forgathatók, és a felvételek jól nagyíthatók is."

Magyarországon nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy a kamerák milyen hatékonysággal működnek. Horváth szerint ezért az a fontos, hogy az emberek pozitívan viszonyulnak a kamerákhoz, szükségesnek érzik a működtetésüket. "Ez egy lehetőség, és az emberek véleménye alapján az önkormányzatok döntik el, hogy élnek-e vele."

Horváth elmondta, hogy a budapesti nyolcadik kerületben - ahol a legrégebben működik térfigyelő rendszer - a helyiek egyértelműen pozitívan nyilatkoznak a tapasztalatokról. A kerület honlapján ugyanakkor sok olyan hozzászólás olvasható, amelyek szerint a kamerák nem rögzítik a bűncselekményeket. Az osztályvezető erre azzal reagált, hogy a kamerák üzemben tartása az önkormányzat feladata, de ha nem is készítenek felvételt, elriasztó hatásuk mindenképpen van.

Vitatható a hatékonyság

Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint azonban a térfigyelés eleve kevés esetben eredményes: "Egy parkolóházban például valószínűleg kevesebb lesz az autólopás, de ha a kocsma előtt tör ki egy verekedés, akkor senki nem néz körül, hogy van-e kamera."

A kamerák felszerelése esetenként csak a bűncselekmények áthelyeződésével jár a jogvédő szerint: "Frankfurtban például rendszeresen egy átjáróház mellett árultak kábítószert. Miután felszerelték a kamerát, a dílerek bementek az átjáróházba, emiatt viszont a boltosok kezdtek tiltakozni." Földes szerint például a nyolcadik kerületben az utcai prostitúció a kapualjakba szorult vissza, vagy a lányok az ablakból kihajolva teszik meg az ajánlataikat a járókelőknek.

A térfigyelő rendszerek kiépítése mögött komoly gazdasági érdekek húzódnak. "Egy budapesti kerület száz kamerából álló rendszerének működtetése 50-100 millió forintba kerül" - mondta az [origo]-nak. Földes szerint ráadásul a térfigyelő rendszerek működtetése és hatékonysága az alkotmányos alapjogok korlátozásával sincs arányban.

mindentudas.hu, 2008. május 14.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr441232649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.