Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogzsabályt. Az államfő hivatala azt közölte, külön kérés nélkül is megvizsgálják a törvényt.

Nyílt levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz az új titoktörvény miatt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország. A civil szervezetek azt kérik az államfőtől, hogy ne írja alá a parlamentben december 14-én nagy többséggel elfogadott törvényt, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A civil szervezetek szerint a törvény több eleme is alkotmányellenes módon korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jogot, ezért azt kérik Sólyomtól, éljen az alkotmányban biztosított jogával és kezdeményezze a törvény előzetes normakontrollját. Az új titoktörvény alapján tartalmi korlátok nélkül lehetne titkosítani adatokat, a minősítés felett pedig nem lenne biztosítva a hatékony bírói kontroll.

A civil szervezetek levelükben azt írják, az új törvény szakít a jelenlegi gyakorlattal, amelyben az szükséges egy adat titokká minősítéséhez, hogy az a titokköri jegyzék valamelyik kategóriájába tartozzon, illetve egy minősítési eljárásban az arra feljogosított személy megállapítsa, hogy nyilvánosságra kerülése közvetlenül sértene valamilyen közérdekeket. Az új jogszabály elhagyná a titokköri jegyzéket, de nem adna helyette más garanciákat. Az eredeti javaslatban ugyan szerepelt, hogy mely esetekben nem lehet titkossá minősíteni adatokat, de ezt Tóth Károly MSZP-s képviselő javaslatára a kivették a szövegből.

A jogvédők szerint a titoktörvény csak nagyon korlátozottan ad lehetőséget a minősítések felülvizsgálatára, ezáltal valójában nem biztosítja a titkosítás feletti bírói kontrollt, mert csak egy esetben ad lehetőséget felülvizsgálatra: ha azt az adatvédelmi biztos kezdeményezi, de a minősítő nem ért egyet, ezért megtámadja a döntést a bíróságon. A civil szervezetek szerint ez a szabályozás nem pótolja a bírói felülvizsgálat általános lehetőségét. A törvény eredeti szövegében szerepelt ugyan, hogy bárki kezdeményezheti egy adat minősítésének megváltoztatását, de a parlament többsége ezt is kivette a tervezetből.

A nyílt levél aláírói kifogásolják azt is, hogy a titoktörvény a büntető törvénykönyv módosításával kiszámíthatatlanná teszi a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi következményeinek alkalmazását, és lehetőséget ad politikai érdekek szolgálatára. A törvény ugyanis kimondja, hogy titkos adatokkal való visszaélés miatt csak az adatok kezelésére jogosult hivatal vagy személy feljelentése alapján lehet büntetőeljárást folytatni. Nem lehetne például feljelentést tenni akkor, ha a minősítés csak valamilyen állami rendellenesség szolgál.

Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke az [origo] érdeklődésére azt mondta, az államfőnek külön felkérés nélkül is kötelessége alkotmányossági szempontból megvizsgálni minden, az Országgyűlés által elfogadott törvényt. A titoktörvény esetében ez a vizsgálat még folyamatban van, annak várható eredményéről Wéber nem tudott nyilatkozni.

origo.hu, 2009. december 21.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr541613913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.