Történelmet csinált csütörtök délben az Európai Parlament, amikor 378 igen, és 196 nem szavazattal elutasította a banki adatok átadásáról rendelkező EU-USA ideiglenes megállapodást. Még soha nem fordult elő, hogy az uniós képviselő testület nemet mondjon egy nemzetközi szerződésre. Igaz, erre korábban nem is volt felhatalmazása.

Aki utalt már pénzt külföldre a folyószámlájáról, az tudja, hogy a tranzakció előtt föl kell tüntetni a kedvezményezett bankjának a SWIFT kódját. Vagyis annak a belgiumi székhelyű, nemzetközi pénzforgalmi ügyleteket bonyolító szervezetnek a betű- és számsorát, amelyen keresztül ezek az átutalások lebonyolódnak. Óriási botrányt okozott, amikor 2006-ban napvilágra került, hogy a terrorellenes harc keretében a SWIFT egy titkos megállapodás alapján 2001 óta nyújt tájékoztatást az amerikai hatóságoknak a banki ügyfelek adatairól.

Az adattovábbítás az európai uniós és nemzeti adatvédelmi jogszabályok megkerülésével történt, és ez ellen többek között az Európai Parlament is határozottan állást foglalt. Azóta újabb, és az európai aggodalmakat jobban eloszlatni igyekvő megállapodások születtek az Atlanti-óceán két partja között, de – legalábbis a parlamenti döntéshozók szerint – egyik sem volt tökéletes.

A legutóbbi, csütörtökön leszavazott ideiglenes megállapodás azzal is fölbőszítette az Európai Parlamentet, hogy egy nappal a képviselő testület hatásköreit jelentősen kibővítő Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt, vagyis 2009. november 30-ikán ütötte nyélbe a tagállamok nevében eljáró Tanács a washingtoni adminisztrációval. A Lisszaboni Szerződés a képviselő testületet társjogalkotói jogkörökkel ruházza föl a belügyi együttműködést érintő törvénykezésben is, vagyis nélküle nem hozható döntés például az európai polgárok adatainak kiszolgáltatásáról. Ezt megkerülve taktikáztak a tagállamok, és most visszakapták a kölcsönt: a törvényhozó testület jelentős szavazattöbbséggel utasította el a banki adatcseréről február 1-jén életbe lépett EU-USA ideiglenes megállapodást.

A képviselők egységesen elítélték, hogy a kormányok semmibe vették az EP jó ideje hangoztatott fenntartásait és kifogásait, sőt, a megállapodás sietős tető alá hozását a testület nyílt arculcsapásának ítélték. Legalább ilyen súllyal estek a latba a SWIFT megállapodással szemben megfogalmazott tartalmi aggályok. A képviselő testület baloldali és liberális frakciója kezdettől fogva bírálta az egyezményt, amiért szerintük nem tartja tiszteletben az európai adatvédelmi törvényeket. Bár első pillantásra úgy tűnik, hogy előírásai válaszolnak az európaiak aggodalmaira, valójában egy sor kiskaput hagynak.

Göncz Kinga, az EP állampolgári jogi bizottságának alelnöke a 168ora.hu-nak azt mondta: szükség van az európai-amerikai együttműködésre, és a terrorizmus finanszírozását megakadályozó banki adatcserére, ezt azonban csak az európai adatvédelmi előírások teljes tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. "Az Európai Parlament ma világos üzenetet küldött mind az amerikai adminisztrációnak, mind az uniós kormányoknak: elfogadhatatlan az eljárás, ahogyan tető alá hozták ezt az ideiglenes megállapodást. Biztos vagyok benne, hogy ezután fölgyorsulnak a tárgyalások egy új, az európaiak aggodalmait figyelembe vevő egyezmény elfogadására" – nyilatkozta la 168ora.hu-nak a szocialista képviselő, aki maga is nemmel szavazott az EU-USA egyezményre.

A voksolás nyomán az ideiglenes megállapodás érvényét vesztette. Az Európai Bizottság és a tagállamközi Tanács mostantól azon dolgozik majd teljes sebességgel, hogy az információs vákuum minél előbb megszűnjön. Addig is Washington az egyes tagállamokkal kötendő kétoldalú egyezmények segítségével próbálja majd kitölteni az EP döntése által keletkezett űrt.

ADATVÉDELMI KIFOGÁSOK

Aggályosnak ítélik a parlamenti képviselők, hogy a SWIFT-en keresztül nem válogatott, a nemzeti hatóságok által jóváhagyott adatok érkeznek az Egyesült Államok illetékes szerveihez. Ugyancsak kifogásolják, hogy az adatszolgáltatás oka túl általános: történhet megelőzés, megfigyelés, nyomozás, bűnvádi eljárás céljából. Ugyanilyen általános alapon történhet az adatok átadása harmadik félnek ill. hatóságnak. A megállapodás nem teszi lehetővé, hogy a polgárok hozzáférjenek az adataikhoz. Nem javíthatják ki, ha hibásak, és nem töröltethetik, ha azt tapasztalják, hogy visszaélnek velük. A képviselők problémásnak ítélik az adatok tárolását is: azok az adatok, amelyekre az amerikai pénzügyminisztériumnak nincs szüksége, 5 év után törölhetők. A lehívott, átnézett adatok ugyanakkor 90 évig őrizhetők, szemben az európai szabályozással, amely ennél jóval rövidebb időtartamra szól. Az ideiglenes megállapodás leszögezi, hogy a polgároknak joguk van a jogorvoslathoz a hatályos törvények alapján. Mivel az amerikai törvények erre nem adnak lehetőséget, az EU polgárai nem élhetnek a fellebezés jogával az Egyesült Államok területén.

168ora.hu, 2010. február 12.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr371755507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.