Csupán néhány ponton állapított meg jogsértést az adatvédelmi biztos azzal kapcsolatban, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szinte minden érdemi információt kitakart a kormányülések közérdekű adatként kikért összefoglalóiról. Az [origo] beadványára adott válasz szerint az őszödi beszéd idéjén készült dokumentumokat szabálytalanul nyilvánították államtitokká, de a kormány belső vitái alapvetően titkosnak számítanak.

Jogosan takarta ki hosszú fekete csíkokkal a kormányülések összefoglalóit a Miniszterelnöki Hivatal, amikor az [origo] közérdekű adatként kikérte azokat - állapította meg az adatvédelmi biztos. Korábban azért fordultunk az ombudsmanhoz, mert a MeH szerintünk túl sok adatot tartott titokban az alapvetően közérdekű dokumentumokról. A biztos szerint azonban csak néhány helyen szaladt meg indokolatlanul a fekete csíkot húzó kéz.

Az [origo] idén januárban kérte ki egy bírósági döntésre hivatkozva az őszödi beszéd kiszivárgása utáni időszak, valamint a gazdasági világválság begyűrűzése körüli hónapok kormányüléseinek összefoglalóit (erről bővebben itt olvashat). Ezek a dokumentumok az adott időszak kormányüléseinek előterjesztéseit, azok megvitatását és a kormánytagok hozzászólásait foglalják össze. A bíróság korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) próbaperében kimondta, hogy a dokumentumokat nem lehet egészében titkosítani, csupán egyes konkrét adatokat szabad kitakarni. A MeH a kért dokumentumok egy részét mégis teljesen üresen, másik részüket pedig rengeteg információ befeketítésével, egész előterjesztések kitakarásával küldte meg (az erről szóló cikket itt találja).

Jóri András adatvédelmi biztos az ügyben tett panaszunkra válaszul csütörtökön adott ki állásfoglalást. E szerint a kitakarások egy része valóban jogszerűtlen volt, de csak azokon a helyeken, ahol a MeH még a napirendi pontokhoz hozzászóló kormánytagok nevét is kitakarta, illetve ahol fekete csíkkal tették olvashatatlanná a költségvetési általános tartalékáról szóló döntéseket.

Eltűnt nagyberuházások és fegyelmi eljárások

Az ombudsman a vizsgálat során megnézhette azokat a részeket is, amelyeket a MeH az [origo]-nak nem adott ki. Beszámolója szerint a kitakart részekben a MeH az adott napirendhez hozzászólók nevét, a gazdasági, pénzügyi kérdésekről szóló részeket és a jogalkotással kapcsolatos döntés-előkészítő részeket tüntette el, köztük a pontos határidők, pontosítások, egyeztetések meghatározását. Ezenkívül kitakarták a személyi kérdéseket, a fegyelemre vonatkozó utasításokat, a felhatalmazásokat, a pénzügyi válsággal kapcsolatos napirendeket is, továbbá teljes egészében, címekkel együtt tüntették el azokat a napirendi pontokat, amelyek nagyberuházások támogatásáról vagy hosszú távú gazdasági, stratégiai tervekről szóltak.

Az állásfoglalás szerint a MeH nem követett el hibát, amikor a konkrét kitakarható "adat" fogalmát meglehetősen tágan értelmezte, és egész bekezdéseket, egész napirendi pontokat tüntetett el szőröstül-bőröstül, egyetlen adatként kezelve őket. Bár a biztos elismerte, hogy az adatvédelmi törvény az adat fogalmát nem definiálja pontosan, szerinte a fogalom alkalmazható hosszabb szövegrészekre. Az [origo] beadványában szerette volna megtudni, hogy mi ennek a tág fogalomértelmezésnek a határa, hiszen a TASZ próbaperében a bíróság kimondta, hogy egész dokumentumokat már nem lehet kitakarni, azt viszont nem mondta meg, hogy mekkora szövegrészt lehet. Az ombudsman ebben az ügyben nem foglalt állást.

A vitákat nem kell nyilvánosságra hozni

Jóri András állásfoglalása szerint a kormányülésekről szóló dokumentumok esetében nem a nyilvánosság az irányadó alapelv. "A kormányok a modern demokráciákban a politikai rendszer domináns szereplői, de szemben a közvetlenül választott parlamentekkel, működésük csak korlátozottan nyilvános" - írta. Véleményét azzal indokolta, hogy a kormányok csak akkor tudnak hatékonyan működni, ha egységes testületként jelennek meg a közvélemény előtt. Ezért a kormányzati döntéseket megelőző vitáknak, az egymással ütköző álláspontoknak szerinte nem kell nyilvánosságra kerülniük, máskülönben a belső szakmai viták is a nyilvánosságnak szóló kortesbeszédekké válnának, és ez veszélyeztetné a kormány működését.

Az ombudsmani vizsgálat ugyanakkor ismét megerősítette, hogy az őszödi beszéd idejében, illetve a 2008 előtt készített kormányülés-összefoglalóknál a kormány teljesen jogszerűtlenül titkosította a dokumentumokat. A MeH korábban, az erről szóló bírósági ítélet után mégis teljesen üres papírokat küldött az [origo]-nak a titkos dokumentumokból. Akkor arra hivatkoztak, hogy a dokumentum még mindig államtitok, és csak háromévente kötelesek felülvizsgálni a döntést. Végül mégis a határidő előtt vizsgálták felül a titkosítást, és mát az ombudsmani vizsgálat ideje alatt, idén áprilisban feloldották azt, mindössze két adat kivételével. Ezzel gyakorlatilag a MeH is elismerte, hogy korábban alaptalanul vonták az összefoglalókat a minősített adatok körébe.

origo.hu, 2009. június 25.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr341775771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.