Kevés a spamek küldőit megregulázni, Jóri András ombudsman szerint adatvédelmi szempontból az is problémát jelent, hogy a központi nyilvántartó viszonylag egyszerűen eladhatja a polgárok személyes adatait, például direkt marketing cégeknek, politikai pártoknak.

Jobban kellene védeni az állampolgárok központi nyilvántartásokban meglévő személyes adatait, mert az üzleti vagy politikai hasznot remélő igénylők túl könnyen hozzájuk férhetnek – mondja Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman ezért szigorítaná az állam és a direkt marketinggel foglalkozó cégek valamint a pártok adatkereskedelmének feltételeit.

Az ombudsman nem tartja jó megoldásnak a jelenlegi szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pénzért árulja azon személyek adatait, akik ezt külön nem tiltották meg. Az előzetes védelem hiánya, vagyis, hogy az adatok árusítását a törvények nem kötik az érintettek kifejezett hozzájárulásához, visszás helyzeteket teremthet. A központi nyilvántartó adatkereskedelmi jogosítványai lehetővé teszik, hogy olyan személyek is küldeményeket kapjanak a cégektől, illetve pártoktól, akik erre nem tartanak igényt.

Az állampolgárok neve és lakcíme mellett a nyilvántartóban kezelt adatok körébe tartozik többek között az egyes személyek életkora és családi állapota is, amihez meghatározott tarifáért juthatnak hozzá az igénylők. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért száz fő esetén például 56 ezer forintot kell fizetni. Arányában drágább, ha az igénylő csak néhány személy adatait akarja megvásárolni, egy fő adatainak kikérése közel 2800 forintba kerül.

A nyilvántartó hivatal sajtóosztályán érdeklődésünkre elmondták, az összes magyar állampolgárról vannak adataik, amelyekből "egész nagy mennyiség" is megvásárolható egyszerre.

Az Alkotmánybíróság 2003-as döntése, illetve a vonatkozó törvények alapján a KEKKH által végzett adatkereskedelem szabályos, de Jóri András ombudsman szerint adatvédelmi szempontból aggályokat vet fel. Az országgyűlési biztos úgy véli, meg kell találni a módját, hogy azok az emberek is nyugodtak lehessenek adataik védelme felől, akik nem gondoltak rá, hogy külön meg kell tiltaniuk nevük, lakcímük vagy éppen a családi állapotukra vonatkozó információk kiadását.

"Keresem a lehetőségét, hogy az állam szigorúbb feltételek mellett adhassa csak ki a polgárok személyes adatait" – mondta Jóri András az MR Online-nak. Az ombudsman szerint a direkt marketingről, illetve a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvények módosításával lehetne megváltoztatni a személyes adatok kezelésének gyakorlatát.

Jóri András szerint, bár a kéretlen küldemények elleni szabályozás még hiányos, adatvédelmi szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy az Országgyűlés június 29-én elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely augusztus 10-től lép hatályba (a blogon ld. itt — a szerk). Az új szabályozás alapján büntethető a személyes adatokkal való jogtalan kereskedelem, vagyis aki például internetes postafiókon keresztül kéretlen üzenetekben (spamekben) kínál megvételre jogtalanul összeállított, email címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat, bűncselekményt követ el.

A törvénymódosítás lényege az illegális adatkereskedelem elleni fellépés, így a spam továbbítása önmagában nem bűncselekmény, csak abban az esetben, ha a küldő illegális adatbázist kínál megvételre vagy illegális adatbázist felhasználva szerezte meg a reklám címzettjének internetes elérhetőségét.

Az ombudsman elmondta, a kéretlen megkeresésekre vonatkozó szabályok jelentősen eltérnek egymástól aszerint, hogy telefonon, postán vagy interneten érkezik-e a nem várt küldemény.

"Van egy ellentmondás a védelem szintjében." Hagyományos direkt marketing esetében, amikor a név és lakhely alapján találják meg a címzetteket, a küldő csak akkor jár el jogellenesen, ha az érintett tilalma ellenére használja az adott személy adatait. Telefonhívás esetén hasonló a helyzet, ha valaki nem jelenti be külön, hogy nem kíván kéretlen hívásokat fogadni, legálisan továbbítható neki üzleti célú üzenet. Szigorúbb szabályozás vonatkozik az e-mailen és sms-en küldött kéretlen üzenetekre: a címzett előzetes hozzájárulása szükséges a reklámok továbbításához.

MR1-Kossuth.hu, 2009. július 30.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr91280572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.