Egy civil jogvédő csoport szerint megvan a mód a képek tárolására és továbbítására, de a biztonsági szakemberek szerint erről szó sincs.

A sajtó nap mint nap beszámol arról, hogy az utasok számára szerencsés módon végződött detroiti merényletkísérlet után az egész világon komoly szigorításokra kerül sor a repülőtereken, s e folyamat egyik fontos része, hogy az utasokat átvilágító testszkennerek gyakorlatilag kötelezőek lesznek a közeljövőben a fontosabb csomópontokon, s ezt az intézkedést a különféle felmérések szerint az utazni kívánók többsége elfogadhatónak, sőt kívánatosnak tartja.

Habár ezek a készülékek sem adhatnak teljes biztonságot, a bevezetésük mellett érvelők igen hatékony megoldásnak tartják. Ugyanakkor ugyanolyan adatvédelmi aggályok merülnek fel velük kapcsolatban, mint a többi megfigyelőeszköz esetében. Erre az illetékesek azt szokták válaszolni, hogy a térfigyelő kamerákhoz hasonlóan szabályozottan, az adatvédelmi törvényeket betartva működtethetőek csak. A meggyőzés érdekében az Egyesült Államok utazókat felügyelő belbiztonsági hivatala (Transportation Security Administration – TSA) azt állítja, hogy a szkennerek nem képesek adattárolásra vagy a képek továbbítására: a vizsgálat a céljuk, nem a raktározás.

Ám ezt az állítást egy amerikai jogvédő szervezet kétkedve fogadta, mivel – állítja a washingtoni székhelyű Electronic Privacy Information Center (EPIC) – a TSA dokumentumokkal bizonyíthatóan olyan készülékek beszerzését írta elő, melyek mind tárolásra, mind képtovábbításra alkalmasak. Az EPIC ezeket a dokumentumokat átadta a CNN-nek, s ezekben szerepel az az elvárás, hogy az úgynevezett "teszt módban" az előbb említett képességek rendelkezésre álljanak. S ha van ilyen lehetőség – mondják az EPIC képviselői –, akkor nem zárható ki, hogy a TSA alkalmazottai, esetleg kívülről betörő crackerek ne tudnának visszaélni az adatokkal.

A TSA képviselője a vádakkal szemben hangoztatta, hogy maximálisan tiszteletben tartják a személyiségi jogokat, ám azt elismerte, hogy a szkennerek rendelkeznek az előbb említett "teszt móddal", de ehhez a repülőtéri dolgozók nem férhetnek hozzá, nem tudják aktiválni. A szóvivő ugyanakkor nem kívánt arra válaszolni, hogy a tárolásra és küldésre alkalmas "teszt mód" bekapcsolásához vajon egy újabb hardver, egy szoftver vagy csak információ szükséges. A TSA felhívja a figyelmet arra, hogy szkennelés anonim módon történik, a hivatalnok nem látja az adott utast, nem tudja azonosítani, a megfigyelőhelyiségekben semmiféle rögzítő- vagy adattároló eszköz nem lehet, az ellenőrzés után azonnal törlik a képeket, a szkennerek nincsenek hálózatba kötve, vagyis lehetetlen feltörni őket, az adatokkal esetleg visszaélőket pedig súlyos büntetés tartja vissza tettük elkövetésétől.

Az EPIC nem fogadja el az érvelést, mivel a lehetőség elhallgatása, a tárolóképesség letagadása szerintük joggal ingatja meg a polgárok TSA-ba vetett bizalmát, s szerintük addig le kellene állítani a készülékek telepítését, míg az adatvédelmi kérdéseket nem tisztázták.

Jelen pillanatban az USA 19 repterén 40 testszkenner működik, idén 150-re növelik a számukat, s 2011-ben már 300 lesz üzemben. A világ többi részén, főként Európában, hasonló fejlesztésekre lehet számítani.

ITCafe.hu (via CNN.com), 2010. január 12.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr441735923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.