A 2011-es népszámlálásnál új technikákat vet be a KSH: megjelenik az online önkitöltő kérdőív, és elképzelhető, hogy piackutató cégek kérdezőbiztosai is részt vesznek az összeírásban. Nem kizárt, hogy a jövő évi lesz az utolsó teljes népszámlálás, ugyanis tíz év múlva szakmai érvek alapján sor kerülhet a regiszteres népszámlálására - vagyis az adatok állami adatbázisból való kinyerésére - mondta lapunknak Belyó Pál, a KSH elnöke.

- Elnöki kinevezése után székfoglalóként egy nyíltabb, szolgáltatóbb jellegű statisztikai hivatal mellett tette le a voksát. Mit láthatnak ebből már rövid távon a KSH ügyfelei?

- Európa-szerte új utakat keresnek a statisztikai szolgálatok: komoly igény van az adatszolgáltatók terhelésének csökkentésére, ezzel szemben a társadalom minél szélesebb körből minél részletesebb adatokat igényel, illetve új, eddig nem mért adatok megfigyelését is sürgeti. Az egymásnak ellentmondó követelmények teljesítésében segíthet az új informatikai megoldások alkalmazása.

A statisztikai módszertanok továbbfejlesztése elengedhetetlen, elég csak a gazdasági-pénzügyi válság kapcsán felmerült módszertani problémára gondolni, vagyis hogy a GDP alkalmas-e a gazdasági fejlettség mérésére - és ha igen, akkor miért nem... Már a korábbi fejlesztések is azt célozták, hogy olyan társadalmi, gazdasági mérőszámrendszer alakuljon ki, ami lehetővé teszi a fenntartható növekedés ütemének mérését vagy alkalmas fejlettségi különbségek vizsgálatára. Ezek alapul szolgálhatnak a gazdaság- és társadalompolitikai stratégiák kidolgozásához.

- Módszertani változásról lenne szó?

- Folyamatosan korszerűsödnek a nemzetgazdasági mérlegrendszerek - ezek felülvizsgálata az unióban is lezajlott, és 2012-ig minden tagállamban megoldják. Ezáltal pontosabbá válnak a nemzetgazdasági elszámolások, az eddig nem mért tevékenységek közül egyre több lesz része a GDP-számításoknak. Az elmúlt években bővült a számba vett pénzügyi szolgáltatások köre, bekerült a rejtett gazdaság körébe tartozó tevékenységek egy része a GDP-számításokba.

- Mi szabhat határt a KSH adatszolgáltatási feladatainak?

- Véleményem szerint minden statisztikai adatnak nyilvánosnak kell lennie, a nyilvánosság mélységének csak az adatvédelem szabhat határt. A KSH közpénzből végzi feladatát - így az általa előállított adatoknak is nyilvánosaknak kell lenniük. A nehézséget az jelenti, hogy hihetetlen nagyságú adatbázisról beszélünk. Hosszú hónapok óta folyik a KSH honlapjának korszerűsítése, ez a munka a végéhez közeledik - de addig is, amíg az év első felében ez befejeződik, a statisztikai hivatal egyre több adatot tesz közzé honlapján.

- Szabhat-e határt a bevételi kényszer az adatközlés mélységének?

- A KSH fő tevékenységét költségvetési forrásokból fedezi - a piaci bevételeink az összbevétel 4-5 százalékára rúgnak. Csakis olyan szolgáltatásokért kérünk, kérhetünk pénzt, amelyek nem tartoznak az országos statisztikai adatszolgáltatásba - ezért azok többletmunkát igényelnek.

- Milyen mértékű a statisztikai munka informatikai támogatása?

- A KSH-ban évek óta folyik az elektronikus, online-kérdőíves felvétel - bizonyos esetekben sikeresen. A vállalati körben lassan teljes körű az informatikai ellátottság - ha másért nem, akkor az adóhivatali adatszolgáltatás miatt. A statisztikai módszertannak vannak feladatai - hisz az online adatszolgáltatások ellenőrzése más módszereket kíván -, de az informatika alkalmazása jelentősen rövidíti az adatfeldolgozást.

- Milyen módszertani újítások várhatóak a 2011-es népszámlálás során?

- A tervezett népszámlálási módszerek között is szerepel az online-kérdőív: az előzetes próbafelvételek során a KSH felmérte az önkitöltős kérdőívek létjogosultságát, s azt tapasztaltuk, hogy a lakosság akár negyven százaléka is hajlandó önkitöltős és/vagy online módon részt venni a népszámlálásban. Ezen felbuzdulva a 2011-es népszámlálás során a háztartások megkapják a kérdőívet és azt visszaküldhetik postán vagy e-mailben. A kérdezőbiztosok csak azokat fogják felkeresni, akik nem válaszoltak.

A legújabb elképzelés, hogy a kérdezőbiztosi hálózatot úgy alakítjuk, hogy minél hozzáértőbb kérdezőbiztosi gárda álljon össze. Ennek érdekében javaslatot kértünk a profi piackutatók szervezetétől, miként tudnának részt venni a népszámlálásban. A felkészült és laptoppal dolgozó kérdezőbiztosok részvétele az ellenőrzési és a feldolgozási fázis munkáit is jelentős mértékben csökkenteni tudná.

- Milyen költségei lesznek a cenzusnak?

- Ez egy nagyon olcsó népszámlálás lesz - lakosonkénti költsége öt euró -, fejlettebb uniós országok ennek három-négyszeresét is elköltik. A 17 milliárd forintos költségvetés reálértéken kisebb, mint a 2001-es népszámlálás költsége volt.

- Lehet tovább csökkenteni a költségeket?

- Uniószerte elindult egy program, amely az adatszolgáltatóktól bekért információk 15-20 százalékos csökkentését tűzte ki célul. Ennek fontos eszköze lehet az állami szervezeteknél rendelkezésre álló adatok mainál még szélesebb körű, statisztikai célú felhasználása. Ehhez azonban további informatikai, módszertani fejlesztések szükségesek. Jelenleg Magyarországon egy regiszteres népszámlálás - vagyis az állampolgárok megkérdezése nélkül az állami nyilvántartások összevetése - egyelőre nem járható út. Dániában a népszámlálás 80 százaléka regiszteralapon történik. Már most érdemes azon elgondolkodni, hogy 2021-ben hogyan lehet majd regiszteres a magyar népszámlálás.

Napigazdasag.hu, 2010. február 12.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr281754739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.