A Cisco 2009-es éves biztonsági jelentésének főbb megállapításai

A közösségi média 2009-ben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Egyetlen év alatt csak a Facebook a háromszorosára, azaz 350 millióra növelte aktív felhasználóinak számát. A közösségi hálók térnyerése várhatóan 2010-ben is tovább folytatódik, mivel egyre több szervezet ismeri fel a bennük rejlő óriási üzleti lehetőségeket. A közösségi hálózatok nagyon gyorsan az internetes bűnözők valóságos játszóterévé váltak, mivel az ilyen oldalak tagjai túlzott bizalmat helyeznek a közösség többi tagjába, és gyakran nem teszik meg azokat a minimálisan szükséges óvintézkedéseket sem, amelyekkel megelőzhető lenne a rosszindulatú programok és a számítógépvírusok terjedése.

Az internetes bűnözők legfontosabb vadászterülete várhatóan a közösségi hálók lesznek. Ennek ellenére még mindig a kéretlen levelek jelentik a leggyakoribb módszert arra, hogy a gyanútlan felhasználókat rávegyék a rosszindulatú programok letöltésére és például hamis gyógyszerkészítmények megvásárlására. A jelentés becslése szerint a kéretlen levelek száma 2010-ben mintegy 30-40 százalékkal fogja meghaladni a 2009-es szintet. A Cisco saját SensorBase adatai azonban azt mutatják, hogy míg az Egyesült Államok és más gazdaságilag fejlett országok (például az Európai Unión belül) elkezdték felszámolni a területükön működő kéretlenlevél-küldő hálózatokat, a fejlődő országok (így például India és Vietnam) a szélessávú internet térnyerésével egyre komolyabb spamforrássá léptek elő. Ez olyannyira igaz, hogy 2009-ben már nem az Egyesült Államok volt a kéretlen levelek legfőbb forrása, hanem Brazília.

Míg tíz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a vállalatok az üzletileg érzékeny adatokat a vállalati tűzfal védőszárnyán kívül is tárolják, a számítófelhők és a hostolt alkalmazások megjelenésével ez mára egyre inkább megszokottá vált. Sok felhasználó annyira bízik az új technológiában, hogy a minimálisan elvárható elővigyázatosságot mellőzve arról sem tájékozódik, hogy kire bízza az érzékeny adatok hostolását, és hogy az adatok mennyire vannak ott biztonságban. Az éves biztonsági jelentés azt javasolja, hogy a szervezetek a központi szolgáltatás megrendelése előtt kérjenek részletes tájékoztatást a szolgáltatótól az adatvédelem érdekében tett intézkedésekről.

Az idei éves biztonsági jelentésben mutatkozik be először a Cisco CROI mátrix, amelyet a Boston Consulting Group közismert „növekedési/részesedési mátrixa” alapján állítottak össze. A CROI mátrix azt elemzi, hogy a 2010-es évben várhatóan milyen típusú bűnözési formák lesznek a "nyertesek" és a "vesztesek" között. A mátrix szerint a széles körben elterjedt Zeus banki trójai program, valamint a hasonlóan busás nyereséggel kecsegtető és könnyen útjukra indítható webes támadások jelentős sikerre számíthatnak 2010-ben. A hamis biztonsági szoftverek (scareware), a kémprogramok (spyware), a kattintásos csalás (click fraud), valamint az előlegfizetési csalás (advance-fee fraud) és a kéretlen levelekben hirdetett gyógyszerek (pharma spam) továbbra is az internetes bűnözők fontos bevételi forrásai maradnak. A "majd meglátjuk" kategóriába tartozó pénzcsinálási lehetőségek között találhatók a Koobface féreghez hasonló, közösségi hálózatokat támadó kártevők, amelyek még csak most kezdik éreztetni hatásukat.

Az internetes bűnözőknek áldozatul esett erőforrások globális nyomonkövetésére a Cisco létrehozta a Global Adversary Resource Market Share (ARMS) Race Index mutatót. Idővel ez az érték pontosabb képet ad majd arról, hogy a bűnözői körök milyen mértékben veszélyeztetik a vállalati és egyéni számítógépes rendszereket. 2009-ben a mutató 7,2-es értéken állt, ami azt jelenti, hogy a személyi számítógépek mintegy 5-10 százalékát tudták a bűnözők az ellenőrzésük alá vonni.

A 2009-es "Cisco Cybercrime Showcase" díj

Az idén első alkalommal kiosztott díjjal a Cisco azoknak a biztonsági szakembereknek a munkáját ismeri el, akik tartják a frontot az internetes bűnözéssel szemben. A díjjal egyben olyan támadásokra is fel kívánták hívni a figyelmet, amelyek 2009-ben jelentős problémákat okoztak az internethasználók körében. Néhány példa:

A legvakmerőbb bűnözői hadművelet: Zeus. Ez a trójai célzott adathalászat és érintőleges letöltések révén rosszindulatú programot helyez el a felhasználó számítógépén. A Zeus azonban nemcsak bejelentkezési adatokat és jelszavakat, hanem sok online banki hitelesítőadatot is eltulajdonít a megfertőzött számítógépről. Az eszközkészletekkel az internetes bűnözők a Zeus olyan változatait hozhatják létre, amelyek észlelése a vírusvédelmi programok számára komoly problémát jelent. 2009-ben a Zeus botnetek világszerte közel 4 millió számítógépet fertőztek meg.

Az internetes bűnözés elleni "reménysugár": a Conficker munkacsoport. Az internetbiztonsági közösség tagjaiból és az ágazat szakembereiből álló csoport azzal szerzett hírnevet magának, hogy sikerült jelentősen mérsékelni a Conficker nevű hálózati féreg hatását, amelynek globális támadását 2009. április 1-jére jósolták.

A legfigyelemreméltóbb bűnözői innováció: Koobface. Ez a féreg először 2008-ban jelent meg a Facebookon, majd 2009-ben újjászületve pusztított a Twitteren. A Koobface arra veszi rá a felhasználókat, hogy egy látszólagos YouTube videóra mutató hivatkozásra kattintva elindítsák a féregprogramot. Ennek a rosszindulatú programnak a különböző változataival több mint 3 millió számítógép fertőződött már meg.

terminal.hu, 2010. február 18.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr731775281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.