Vajon biztonságban vannak-e adataink a bankoknál? S mit tehetünk, ha a pénzintézet packázik velünk?

Többek közt erről is szólt a Bankszövetség Pénzmosás Elleni Munkabizottságának tagja a számviteli főiskola, a bank klub s a közgazdasági társaság megyei szervezetének minapi rendezvényén. Kovács Gábor a nagyvállalatok, bankok belső védelmi vonalának kialakításában, működtetésében, s az ügyfelek biztonságának, azaz a gazdasági titok védelmének érdekében egyre jelentősebb szerepet betöltő compliance-ről beszélt.

- A bizalmas információk áramlására vonatkozó szabályok összességét jelentő compliance az észak-amerikai nagyvállalatoknál, bankoknál durván 40 éve jelent meg, hazánkban a kétezres évek elején vált ismertté. A szónak s a rendszernek ennek ellenére máig nincs egyértelmű magyar megfelelője.
A compliance egyik fontos funkciója a reputációs kockázat csökkentése, vagyis a hírnév és a tekintély védelme, hiszen egy bankról vagy cégről megjelenő negatív információnak súlyos következményei lehetnek.
A compliance feladatai közé tartozik az adatvédelem, a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi előírások betartása, amely kötelezettséget ró ügyfélre és banki dolgozóra egyaránt.
Egy bank életében központi fontosságú a gazdasági titok védelme. Minden olyan információt, amely az ügyfelektől a birtokába jut, legyen az bank-, üzleti, értékpapír- vagy éppen fizetési titok, azt a pénzintézetnek időbeli korlátozás nélkül meg kell tartania. Ezek megsértése bűncselekmény. Ám, mint Kovács Gábor fogalmazott, az elmúlt 10-15 évben banktitok megsértése miatt nemcsak azért nem indult eljárás, mert egy bankot alapjaiban rengetne meg, ha kiderülne: bármilyen információ, akárcsak egy alkalommal is, de kiszivárgott, hanem azért, mert a bankok különösen szigorú belső szabályokat követnek ezen információk megvédésére. A hatóságoknak - jogszabályi felhatalmazás alapján - persze köteles a bank kiadni a birtokában levő adatokat, hiszen együttműködésre kötelezi őket a törvény.

- A compliance feladatok közé tartozik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése, valamint az úgynevezett kínai falak meghatározása, azaz a szervezeten belüli információs válaszfalak meghúzása. Ez egy pénzintézet esetében annyit jelent, hogy a befektetési területről például nem kerülhet át az információ a hitelezési területen dolgozó kollégákhoz, mert ez befolyásolhatja munkájukat. Ugyanígy fontos feladat a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás felderítése, megakadályozása - magyarázza a pénzügyi szakember.
Mint Kovács Gábor fogalmazott, hazánkban egyelőre rendezetlen az ügynöki tevékenység helyzete, jogszabály ugyanis nem vonatkozik rá. A probléma régi, s jól ismert: amellett, hogy az ügynök a banktól és az ügyféltől egyaránt megkapja a jutalékot, ha bizonyos idő elteltével átviszi más pénzintézethez a hitelt, ezért újra jutalékot kap. A helyzet megnyugtató rendezésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jogszabály előkészítésén dolgozik.

- Szintén compliance feladat a külső és belső csalás megakadályozása. A csalásokkal elkövetett bűncselekmények, mint a hamis iratok és okmányok felhasználása vagy a különféle adathalász támadások, ugyanis éves szinten több tízmilliárd forinos hasznot hoznak a bűnözőknek. Gyakoriak a bankkártyával való visszaélések is, ezek zömét még mindig elvesztett, ellopott plasztikkártyával követik el.
2011-től azonban hazánk is kötelezően belép a SEPA-rendszerbe, amely a biztonságosabb bankkártyahasználatot, illetve a visszaélések megakadályozását hivatott elősegíteni.
Kovács Gábor szót ejtett az ügyfélpanaszokról is. Elmondta: a PSZÁF már a fogyasztóvédelmi szabályok alapján is vizsgálja a bankokat, ennek eredménye a magatartási kódex létrejötte is. Az ebben foglaltak be nem tartása akár 10 milliós nagyságrendű bírsággal is járhat.

- Aki nem jut dűlőre egy banki ügyintézés során - hívta fel a figyelmet a szakember -, a PSZÁF honlapján tehet bejelentést. S bár nálunk még csak egy bankban működik, a nyugat-európai országokban már elterjedt a compliance forródrót, ahol a dolgozók anonim módon jelenthetik be a belső visszaéléseket, azaz például, ha a főnök sikkaszt.

Zalaihirlap.hu, 2010. február 22.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr861782478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása