Veszélyben van emberi méltóságunk, önrendelkezési szabadságunk, ha személyes adatainkkal nem rendelkezhetünk – a négy hónapja hivatalba lépett adatvédelmi biztos, Jóri András így emlékeztetett az Alkotmánybíróság 1991-es határozatára az adatvédelem napja alkalmából rendezett konferencián. Mint mondta: ha kívülről megfigyelik a magánszférát, nincs lehetőség szabad véleményalkotásra.

Az 1990-es évek végén kiderült, hogy az informatikai környezet változása, a nagy teljesítményű számítógépes rendszerek meghaladottá tették a korábbi szabályozást, melyhez a 70-es években a német alkotmánybíróság adta meg a kezdő lökést. A testület több mint egy emberöltővel ezelőtt az információs önrendelkezési jog érvényesítése mellett szállt síkra: mindenki maga rendelkezik személyes adataival, azokat csak hozzájárulásával kezelheti más.

Az internet megerősödése után kialakult az adatvédelmi jogok új generációja, amely technikai alapú szabályozást jelent, majd a legutóbbi években általános lett az a megközelítés, amelyben már egy-egy eszköz, például laptop válhat jogilag védetté, mert egy ember személyiségének lényeges vonásait rögzítheti – mondta el Jóri András.


Az adatvédelem előtt álló kihívásokról szólva az ombudsman kifejtette: az egyik legfontosabb mai dilemma, hogy mit lehet kezdeni a kultúraközi konszenzus hiányával – például az Egyesült Államokban az európai értelemben vett szigorú adatvédelem alig-alig létezik.


Peszleg Tibor rendőr alezredes, a Nem­zeti Nyo­mozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályá­nak vezető munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy az adatvédelem nemcsak a magasan kvalifikált értelmiségiek "játéka", de kőkemény üzlet is, melynek nemzetgazdasági szinten is van jelentősége. Példa­ként említette, hogy csak a filmekkel kapcsolatos szerzői jogsértések Magyaror­szágon egy évben több mint százmillió dollárnyi kárt okoztak. Az úgynevezett nigériai csalásokkal szerzett illegális jövedelem pedig az ország GDP-jének az olaj- és a kakaókereskedelem után a harmadik legnagyobb bevételi forrása. 


Az alezredes az informatikai biztonság fontosságáról szólva felidézte, hogy 2007-ben Észtország közigazgatása és nagybankjai ellen az interneten olyan túlterheléses támadás indult, amely napokra ellehetetlenítette az érintett intézményeket. A bankkártyaadatokkal való kereskedelemre pedig jellemző, hogy ezzel egy orosz hacker két év alatt 11 millió dollárt keresett. 
Vajon mennyit kereshettek azok, akik az ellopott bankkártyaadatokkal visszaéltek? 

Peszleg Tibor azt is elmondta: a személyes adatokkal ma Magyarországon szinte büntetlenül lehet visszaélni, ezért szükség lehet a büntető törvénykönyv módosítására, az adatvédelmi biztos hatáskörének bővítésére, és arra, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

iWiW-es veszély
Az internetes személyiséglopás gyorsan terjed Magyarországon, például egyre többen élnek vissza iWiW-adatokkal. Ilyenkor az áldozat jó hírével élnek vissza, gyakorlatilag azt lopják el. Ez megtörténhet egy üzleti portálon is egy jól beve­ze­tett, bizalmat keltő név esetén is.

Metropol.hu, 2009. január 29.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.