Veszélyben van emberi méltóságunk, önrendelkezési szabadságunk, ha személyes adatainkkal nem rendelkezhetünk – a négy hónapja hivatalba lépett adatvédelmi biztos, Jóri András így emlékeztetett az Alkotmánybíróság 1991-es határozatára az adatvédelem napja alkalmából rendezett konferencián. Mint mondta: ha kívülről megfigyelik a magánszférát, nincs lehetőség szabad véleményalkotásra.

Az 1990-es évek végén kiderült, hogy az informatikai környezet változása, a nagy teljesítményű számítógépes rendszerek meghaladottá tették a korábbi szabályozást, melyhez a 70-es években a német alkotmánybíróság adta meg a kezdő lökést. A testület több mint egy emberöltővel ezelőtt az információs önrendelkezési jog érvényesítése mellett szállt síkra: mindenki maga rendelkezik személyes adataival, azokat csak hozzájárulásával kezelheti más.

Az internet megerősödése után kialakult az adatvédelmi jogok új generációja, amely technikai alapú szabályozást jelent, majd a legutóbbi években általános lett az a megközelítés, amelyben már egy-egy eszköz, például laptop válhat jogilag védetté, mert egy ember személyiségének lényeges vonásait rögzítheti – mondta el Jóri András.


Az adatvédelem előtt álló kihívásokról szólva az ombudsman kifejtette: az egyik legfontosabb mai dilemma, hogy mit lehet kezdeni a kultúraközi konszenzus hiányával – például az Egyesült Államokban az európai értelemben vett szigorú adatvédelem alig-alig létezik.


Peszleg Tibor rendőr alezredes, a Nem­zeti Nyo­mozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályá­nak vezető munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy az adatvédelem nemcsak a magasan kvalifikált értelmiségiek "játéka", de kőkemény üzlet is, melynek nemzetgazdasági szinten is van jelentősége. Példa­ként említette, hogy csak a filmekkel kapcsolatos szerzői jogsértések Magyaror­szágon egy évben több mint százmillió dollárnyi kárt okoztak. Az úgynevezett nigériai csalásokkal szerzett illegális jövedelem pedig az ország GDP-jének az olaj- és a kakaókereskedelem után a harmadik legnagyobb bevételi forrása. 


Az alezredes az informatikai biztonság fontosságáról szólva felidézte, hogy 2007-ben Észtország közigazgatása és nagybankjai ellen az interneten olyan túlterheléses támadás indult, amely napokra ellehetetlenítette az érintett intézményeket. A bankkártyaadatokkal való kereskedelemre pedig jellemző, hogy ezzel egy orosz hacker két év alatt 11 millió dollárt keresett. 
Vajon mennyit kereshettek azok, akik az ellopott bankkártyaadatokkal visszaéltek? 

Peszleg Tibor azt is elmondta: a személyes adatokkal ma Magyarországon szinte büntetlenül lehet visszaélni, ezért szükség lehet a büntető törvénykönyv módosítására, az adatvédelmi biztos hatáskörének bővítésére, és arra, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

iWiW-es veszély
Az internetes személyiséglopás gyorsan terjed Magyarországon, például egyre többen élnek vissza iWiW-adatokkal. Ilyenkor az áldozat jó hírével élnek vissza, gyakorlatilag azt lopják el. Ez megtörténhet egy üzleti portálon is egy jól beve­ze­tett, bizalmat keltő név esetén is.

Metropol.hu, 2009. január 29.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr331216376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hopmester · http://hopmester.hu 2010.09.28. 07:34:24

Kedves Vállalatvezetök!

Szeretném az Ön, figyelmébe ajánlani programunkat, ami az információvesztésről, üzleti és stratégiai hírszerzésről szól.

Egy, a dolgozókról készített tavalyi felmérés szerint száz eltávozott alkalmazottból 72 lopott el cégadatokat, amikor otthagyta munkahelyét.

Volt aki új munka reményében, vagy saját cég indításához, mások pedig egyszerűen bosszúból „vitték el“ az információkat.

A megkérdezettek mindegyike hozzáfért fogyasztói adatbázisokhoz, kapcsolati listákhoz, pénzügyi beszámolókhoz, bizalmas üzleti dokumentumokhoz, szoftverekhez vagy más szellemi termékekhez.

"A Know-how a cég szellemi tulajdona, a koronaékszer, és nagyobb értéket képviselhet, mint az épület, amelyikben működik. Ez a cég veleje, és bármilyen veszteség ezen a téren nagyon sokba kerülhet"

A legtöbb cégnél a védelemre forditott összeg 99%-át a számítástechnikai és a mechanikai védelemre használják fel – az adattárolókat sokkal jobban védik, mint magukat az adatokat, és ez a legnagyobb tévedés a legtöbb biztonsági eljárásban.
A megkérdezett vállalatoknak csak 15 százaléka ellenőrizte, milyen nyomtatott vagy file formátumú dokumentumokat visz magával a távozó alkalmazott.

Sok cég úgy gondolja, az adatok elvesztése az üzletmenettel jár, amivel együtt kell élni. Szerintünk ez nem így van.

Mi azt gondoljuk, egy szervezet biztonságában a legnagyobb kockázatot mindig az emberi erőforrás jelenti, és a mechanikai védelemre költött összegek töredékéből ki lehet alakítani a vállalatbiztonsági kultúrát.

Ajánlatunk:

0 szint: Ingyenes konzultáció
1 szint: Képzés vezetőknek, alkalmazottaknak
2 szint: Információvédelmi stratégia kialakítása
3 szint: E-learning anyag, önképzéshez
4 szint: Önellenőrzési lehetőség, informatikai és humán oldalról
5 szint: Ellenőrzés (külső), informatikai és humán oldalról
6 szint: Üzleti hírszerzés, stratégiai hírszerzés, ipari kémkedés
7 szint: Teljeskörű cégvédelem

Ha szeretné elkerülni, hogy az Ön céges adataival a konkurencia járjon jól, akkor mi szívesen látjuk ingyenes konzultációnkon, ahol személyre szabott biztonsági tervvel és tanácsokkal segítjük vállalkozása működését.

Üdvözlettel
________________________

Keszkenyős Imre
Ügyvezető

Cyber Hopmester Kft
H-1078 Budapest Rottenbiller u 44.
e-mail: hopmester@hopmester.hu