Az adatvédelmi biztos nem ért egyet a Nemzetbiztonsági Hivatal javaslatával, miszerint univerzális azonosítót vezessenek be a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében.
Jóri András az MTI-nek azt mondta: elfogadhatatlannak tartja a hivatal javaslatát. Az Alkotmánybíróság közvetlenül az alkotmányból, és nem az adatvédelmi törvényből vezette le azt az értelmezést, hogy Magyarországon nem lehet általános személyazonosító.
Egy államérdeket érvényesítő szerv, mint az NBH, mindenkor csak az alkotmányos keretek között érvényesítheti az állam érdekét, illetve a szabályozási javaslatainál is figyelembe kell ezeket vennie - hívta fel a figyelmet. A biztos megjegyezte: azért is furcsa az NBH felvetése, mert pont a nemzetbiztonsági szolgálatoknak rendkívül széles adathozzáférési joguk van. Ez sok szempontból aggályos, vagyis, Jóri András szerint inkább a jelenlegi jogosultságokat kellene felülvizsgálni. Mint mondta, a közeljövőben találkozik Laborc Sándorral, az NBH főigazgatójával és szeretné vele is megbeszélni a hivatal javaslatát.
Az NBH elemzésében azt írta: jelenleg nem létezik univerzális azonosító, tekintettel arra, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a személyazonosító jel (úgynevezett személyi szám) univerzális azonosítóként való alkalmazása, illetve a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.
A személyazonosító jel helyébe lépő Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ), a személyi azonosító, illetve az adóazonosító jel külön-külön hatósági igazolványok kiállítására kötelezte az illetékes szerveket, illetve kikötötte azt is, hogy azok egy helyütt nem szerepelhetnek.
"Ennek következtében a hatósági adatbázisok önálló, egymástól független életet kezdtek élni" - szögezte le a hivatal. Mint írták, a jogalkotó szándéka szerint a hatóságok együttműködése a kötelező adatszolgáltatás információin alapulva valósulhat meg. Ez azonban valójában nem működik, a nyilvántartási rendszerek közötti átjárhatóság - az adategyeztetés hiánya miatt - nem biztosított.
A kialakult helyzet következménye, hogy egy-egy személy vonatkozásában nem vizsgálható együtt a jövedelem, az adózás, az adó- és közterhek megfizetése, az egészségügyi, foglalkoztatási jogviszony, illetve a vagyonnyilvántartások - tették hozzá.
Az NBH szerint a probléma nem elsősorban informatikai természetű, a kérdés megoldásához indokolt lenne az adatgyűjtés célhoz kötöttségének újraértelmezése.

Hirado.hu, 2009. április 20.

A bejegyzés trackback címe:

https://adatvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr131206163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.