Gyakran felmerül a munkahelyen, elsősorban a munkavállalók megfigyelése céljából elhelyezett kamerák használatának jogszerűsége. A Polgári Törvénykönyv a képmáshoz való jogot személyhez fűződő jognak tekinti. Az adatvédelmi törvény rendelkezései a képfelvételt, amennyiben az egy meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható, illetve abból levonható az érintettre vonatkozó következtetés, személyes adatnak minősíti, ebből következően vonatkoznak rá az adatvédelmi törvény rendelkezései.

Az adatvédelmi biztos a kamerákkal kapcsolatos bejelentések és panaszok kivizsgálása során egységes véleményt, állásfoglalást adott ki a kérdésről.

Az Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) számú határozatában kimondta, hogy a kamerák használata "a tulajdon tárgyainak óvására alkalmas ugyan, ám óhatatlanul személyekre, emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg magára az emberi testre irányul. Az elektronikus úton történő megfigyelés tehát alkalmas arra, hogy a magánszférába behatoljon, intim (szenzitív) élethelyzeteket rögzítsen akár olyképpen, hogy az érintett nem is tud a felvételről, vagy nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelhesse az ilyen felvételek megengedhetőségét és azok következményeit. Az így végzett megfigyelés a magánélethez való jog sérelmén túl – szélesebb és mélyebb értelemben – az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti

Az iránymutatás szerint meg kell különböztetnünk három esetet:

1. Amikor a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, lopások megelőzése. Ilyen esetben a kamerák elhelyezkedésének is ezt a célt kell szolgálnia, és a kamerák felállításáról kötelező előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, rögzítik-e és tárolják-e a felvételeket, s ha igen, milyen célból. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, ha a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik. Indokolt esetben, így a munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok, egyéb értéktárgyak védelme céljából, a védelem szempontjából szükséges helyiségekben, (raktárak, azokhoz vezető folyosók) elhelyezhetők és működtethetők kamerák. A működéséről azonban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell az érintetteket. Olyan időszakban – így például munkaidőn kívül, hétvégéken, vagy ünnepnapokon - amikor a munkahelyen főszabály szerint senki nem tartózkodhat, vagyonvédelmi célból, a védelem szempontjából szükséges helyiségekben működtethető kamera, az általa továbbított képeket pedig rögzíteni lehet.
    
2. Minden más esetben (például a munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése stb.) a képrögzítés csak a munkavállalók hozzájárulásával valósítható meg. Az érintettnek – az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban – joga van tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, s joga van megtekinteni a róla készült felvételeket is. A kialakult hazai adatvédelmi gyakorlat értelmében, munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik (irodák, munkahelyiségek). Kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet. E helyiségekben kivételesen működtethető kamera (szerelőcsarnok, kohók, ipari üzemek vagy más, veszélyforrást tartalmazó létesítmények). Csak abban az esetben működtethető kamera a munkavállalók élet- és testi épségének védelme céljából, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen, vagyis a lehetséges, esetleges veszély nem lehet elfogadható ok kamerával történő megfigyelésre. Semmilyen célból nem lehet olyan helyiségekben kamerát elhelyezni és működtetni, amelyek a munkavállalók munkaközi pihenőjének elöltésére lettek kijelölve, s nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, illemhelyiségekben, zuhanyzókban sem.
    
3. Meg kell még különböztetnünk azt az esetet, amikor a megfigyelő rendszerrel nem rögzítenek képeket, az csak megfigyelésre használják. Ilyen esetekben a kamera lehet a munkáltató ellenőrzési jog gyakorlásának eszköze is (személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés). Mivel (adat)rögzítés nem történik, és az adatvédelmi törvény szerinti adatkezelés sem valósul meg, így a megfigyelési mód személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. A megfigyelés ebben az esetben sem lehet titkos, a kamerákat látható helyen kell elhelyezni, azokról a munkavállalókat tájékoztatni kell.

Tehát a "titkos" felvételkészítésre nincs jogszerű lehetősége a munkáltatónak, a kamerával történő megfigyelés minden esetben, függetlenül annak céljától, kizárólag a munkavállaló tudtával történhet.

HR-Outsourcing.co.hu, 2009. március 29.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.