Sem a BKV felügyelőbizottsága, sem Kocsis István nem hozza nyilvánosságra, mivel tisztázta az MVM szállodaügyében játszott szerepét a BKV vezérigazgatója. A felügyelőbizottság szerint személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis tárhat a közvélemény elé, maga Kocsis viszont elzárkózott ezirányú megkeresésünk elől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint azok a személyes adatok, amelyek az önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, ezért a TASZ jogi segítségével Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordulunk.

Hétfőn hallgatta meg Kocsis Istvánt a BKV felügyelőbizottsága az MVM-ügyben játszott szerepéről, miután az Index június végén megírta: egy a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint "Mrs Istvan Kocsis" a tulajdonosa annak az offshore hátterű cégnek, amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején, ám a vezérváltást követően sem a pénz nem lett meg, sem a szálloda.

(Az MVM egy éve küzdött a szállodáért, és nem sokkal azután, hogy az Index megírta, hogy az egyik érintett, offshore hátterű cég tulajdonosa bizonyos Mrs. Istvan Kocsis egy a brit cégbíróságon fellelhető irat szerint, az MVM birtokon belül került a tengerparti hotelben.)

Kocsis tagadja, hogy neki vagy a feleségének köze lenne a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű céghez, ám a főpolgármesteri kabinet július elején felkérte, hogy a BKV jó hírnevének védelmében tegyen nyilatkozatot a társaság felügyelőbizottsága előtt, és számoljon be arról is, hogy milyen jogi lépéseket tett, hogy a sajtóban megjelent gyanúsítások alól tisztázza magát.

A BKV felügyelőbizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez.

Az Index kedden arra kérte Székely Gábort, hogy bocsássa rendelkezésünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel Kocsis a szállodaügyben tisztázta magát, ám a BKV felügyelőbizottságának elnöke adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva elutasította a kérést, mondván hogy személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis István tárhat a közvélemény elé.

Amikor a BKV sajtóosztályának közvetítésével ugyanezt kértük Kocsistól, Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója a vezérigazgatóra hivatkozva szintén megtagadta a dokumentumok kiadását, és azt is közölte, hogy a vezérigazgató feljelentette az MVM-ügyet tálaló újságírókat, köztük az Index munkatársát is, ezért sem jár nekünk tőlük több információ.

(Sem a BKV-tól, sem Kocsis Istvántól nem tudtuk meg, polgári pert indított vagy feljelentést tett-e az Index vagy az újságírók ellen a vezérigazgató, hivatalos értesítést egyelőre semmilyen eljárásról nem kaptunk. Ezzel egyidőben az ügyben érintett egy másik offshore hátterű cég, az Aquifex Limited képviselője is azt közölte, perelni fogja az Indexet. Az Aquifex képviselője, Szász András az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt. Sajtóhelyreigazítást a március óta tartó cikksorozat egyetlen részére sem kért eddig senki.)

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy "azok a személyes adatok, amelyek az állami, önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, mert szorosan kapcsolódnak az általa ellátott ellátott közfeladathoz. Nincsen olyan jogszabály, amely tételesen meghatározza, hogy mely személyes adatok kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, ezt mindig a jogalkalmazónak - bíróságnak vagy adatvédelmi biztosnak - kell eldöntenie. Egy állami vagy önkormányzati cég vezetőjének ilyen ügyekben a nyilvánosság előtt kell tisztáznia magát".

Mivel a BKV felügyelőbizottságának tájékoztatását elégtelennek tartjuk, az Index a TASZ jogi segítségével az adatvédelmi biztoshoz fordult: beadványunkban arra kértük Jóri Andrást, hogy a Kocsis István által a BKV felügyelőbizottságának átadott dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a felügyelőbizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A beadvány szövegét az alábbiakban teljes egészében elolvashatja.

index.hu, 2009. július 31.

Az Index beadványa

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos

adatved@obh.hu

Tisztelt Adatvédelmi Biztos úr!

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 27.§ alapján bejelentést teszek, mert a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogaim gyakorlásában jogsérelem ért, ezért kérem a tisztelt Adatvédelmi Biztos urat, hogy az Avtv. 24.§ alapján vizsgálja meg a bejelentésemet.

Dr. Kocsis Istvánt, a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BKV Zrt.) vezérigazgatóját 2009. július 27. napján a BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága személyesen meghallgatta a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban. Dr. Kocsis István korábban a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt) vezetője volt. Dr. Kocsis István több dokumentumot nyújott át a Felügyelő Bizottságnak, amely állítása szerint tisztázza a magyar sajtóban széleskörűen tárgyalt, úgynevezett MVM-ügyben játszott szerepét. Szerettem volna megismerni a Felügyelő Bizottságnak adott adatokat, azonban megkeresésemet azzal utasították el, hogy a dokumentumok Dr. Kocsis István személyes adatait tartalmazzák, azok az ő hozzájárulása nélkül nem adhatóak ki, ilyen hozzájárulást nem tett. A BKV Sajtóosztálya útján megkerestem Dr. Kocsis Istvánt is, aki szintén elzárkózott a szóban forgó dokumentumok közzététele elől.

A BKV Zrt. a Budapest Főváros Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által alapított gazdasági társaság, amely részvényeinek kizárólagos tulajdonosa az Önkormányzat. A BKV Zrt. közfeladatot lát el: biztosítja a fővárosi tömegközlekedést. Ebből következően a BKV Zrt., mint gazdasági társaság vezérigazgatója is közfeladatot ellátó személynek minősül. Sőt, Dr. Kocsis István az MVM Zrt. vezetőjeként is közfeladatot ellátó személy volt. Az állami, önkormányzati tulajdonú cégek vezető tisztségviselői ugyanis minden esetben közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek: ezt mondta ki Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20001/2009./3. számú jogerős ítéletében.

A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 19.§ (4) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat. Sem az Avtv., sem más jogszabály nem határozza meg pontosan és kimerítő jelleggel, hogy mely a személyes adatoknak az a halmaza, amely összefügg a közfeladatot ellátó személy munkakörével, ezért e kérdés eldöntését mindig az adott egyedi ügy eldöntésekor a rendelkezésre álló tények ismeretében kell eldönteni.

A Felügyelő Bizottság rövid tájékoztatása szerint átvették a vezérigazgató írásos nyilatkozatát is, ami szerint Kocsis István személyesen semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azokat a közhiteles okmányokat, melyek bizonyítják, hogy sem neki, sem a családjának nincs köze az MVM-ügyben érintett cégekhez. Ez a tájékoztatás nem volt teljes körű, elképzelhető, hogy további dokumentumokat is átvettek.

Az Avtv. 2.§ 3. pontja értelmében bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Kétségtelen, hogy a bűnügyi személyes adat különleges személyes adat, amely fokozott védelmet élvez. Kérem az Adatvédelmi Biztos urat, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az átadott dokumentumok között szereplő bűnügyi személyes adatok összefüggenek-e a közfeladatot ellátó személy feladat- és hatáskörével.

Az MVM-ügyben Dr. Kocsis István vagy hozzátartozóinak esetleges gazdasági érdekeltsége is felmerült, ezért feltételezhető, hogy az átadott dokumentumok között ezzel kapcsolatos adatok is találhatóak. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnyt.) 3.§ (1) bekezdésének c.) pontja értelmében vagyonnyilatkozati kötelezettsége van annak a személynek, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. Tekintettel arra, hogy a BKV Zrt. az önkormányzati vagyon része, a vezérigazgató pedig ennek a vagyontömegnek a kezelője, Dr. Kocsis István egyértelműen vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

A Vnyt. 8.§ (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Álláspontom szerint a vagyonnyilatkozatoknak megismerhetőnek kell lennie, hiszen csak így képes betölteni a közélet tisztaságát biztosító funkcióját. Ezért azt gondolom, hogy a Vnyt. kifejezett rendelkezése ellenére is közérdekből nyilvános adatról van szó a vagyonnyilatkozat esetében, ezért a Dr. Kocsis István gazdasági érdekeltségével kapcsolatos adatok megismerhetőek.

Az Avtv. 26.§ (1) bekezdése szerint az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet, minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik.

Tekintettel arra, hogy nem tudható pontosan, hogy milyen adatok vannak a BKV Zrt. Felügyelő Bizottságának birtokában, kérem, hogy a dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a Felügyelő Bizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Budapest, 2009. július 30.

Bodoky Tamás

újságíró, index.hu

bodokyt@index.inda.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.