Év eleje óta keményedni látszik a spam elleni harc Magyarországon: az egyszerre két törvénybe is ütköző kéretlenlevél-küldésért százezer forintos büntetés vagy akár három évig terjedő szabadságvesztés is járhat, továbbá lefoglalhatják a spammelésre használt informatikai eszközöket és bezárhatják a spammer irodáját. A szankciók közül egyelőre csak a pénzbüntetést vették elő kelléktárukból a hatóságok - igaz, azt már többször is. Százezerbe is kerülhet egy kéretlen levél.
Azok a hazai spammerek, akik e-mail címek gyűjtögetésével alapozzák meg tevékenységüket - feltéve, hogy a címek gazdái nem járultak hozzá az adatkezeléshez - az adatvédelmi törvényt sértik meg, és a büntető törvénykönyv rendelkezése alapján akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Ilyen büntetés kiszabásáról nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy egy spamből bírósági ügy lett volna.
Idén év elején a fogyasztóvédelem vette át a stafétabotot a spam elleni küzdelemben a korábbi illetékes hatóságtól, a Hírközlési Felügyelettől. Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy idén már 30-40 bejelentés érkezett hozzájuk, melyek mindegyikét reklámfelügyeleti eljárás keretében vizsgálták.
Egy esetben bizonyosodott be, hogy a bejelentő korábban valóban hozzájárulását adta egy vállalatnak hírlevél küldésre, ám később erről megfeledkezett, és feljelentette a spamnek vélt levél küldőjét. A többi esetben beigazolódott a spammelés gyanúja, a felügyelőség pedig a tevékenység megtiltását, illetve - gyakrabban - ötvenezer forintos pénzbírságot szabott ki. Néhány esetben - visszaeső spammerekre - százezer forintos bírságot is kirótt a hivatal.

HWSW.hu, 2004. november 12.

Az új-zélandi törvényhozók várhatóan hamarosan meg fogják szavazni azt a törvénytervezetet, mely kimondja, hogy a megfelelő engedélyek hiányában tilos fényképeket készíteni a mobiltelefonok segítségével. Az előreláthatólag a jövő esztendőben hatályba lépő törvény meglehetősen szigorú, ugyanis a vétkesnek talált mobilosok adott esetben akár három esztendőre is rács mögé kerülhetnek.
A kamerás mobilok világszerte egyre több problémát jelentenek. A gyárak attól félnek, hogy az ilyen készülékek révén fel fog lendülni az ipari kémkedés, a japán könyvkereskedések számára pedig komoly veszteségeket okoznak a kamerás készülékekkel dolgozó, úgynevezett digitális bolti tolvajok, akik lefényképezik, majd pedig otthon díjmentesen elolvássak a különböző könyveket. Egyre több öltözőben is tiltják a kamerás telefonok használatát, ugyanis az utóbbi időkben elszaporodtak az ezen eszközökkel elkövetett kukkolásos esetek.

Terminal.hu, 2004. november 11.

Az Egyesült Államokban még az idén megjelenhetnek az első elektronikus útlevelek, amelyek az illetékesek reményei szerint meggyorsítják az azonosítást és megnehezítik a hamisítók dolgát.
Az elektronikus útlevelek - más néven "okos útlevelek" - bevezetését tucatnyi ország fontolgatja, miután az Egyesült Államok - amely a szeptember 11-i terrortámadás óta jóval szigorúbban őrzi határait - ragaszkodik bevezetésükhöz. Az amerikai Külügyi Hivatal nemrég négy vállalatot kért fel a tervezet elkészítésére, és ha minden jól megy, a kormányzati tisztviselők még az év vége előtt megkaphatják az új azonosítókat, míg az állampolgárokhoz a jövő év tavaszán kerülnek ki az első elektronikus útlevelek. A Külügyi Hivatal 2005 végére egymillió útlevél kiadásával számol, és a tervek szerint 2006 végére már minden új útiokmány tartalmazni fogja a speciális azonosító chipet.
Saswato Das, az Infineon Technologies szóvivője elmondta, hogy az elektronikus útlevelekben található chip - amely az emberi hajszálnál is vékonyabb - tartalmazni fogja a tulajdonos nevét, születési adatait, és egy 64 kB-os memória egységet, amelyben eltárolhatják az illető fotóját, ujjlenyomatát és íriszfényképét is. Az Infineon a francia BearingPoint, valamint az izraeli Axalto és SuperCom vállalatokkal együtt esélyes a pályázat elnyerésére.
A szóban forgó rádiófrekvenciás azonosító-chipek (RFID) nagyban hasonlítanak a kereskedelemben használt chipekhez, de jóval többet tudnak azoknál, és akár 10 évig is megőrzik az adatokat. A több funkció és a tartósság azonban nagyobb árat is jelent: míg a kereskedelemben használt hagyományos RFID chipek ára nem haladja meg az egy dollárt - és ez az ár várhatóan tovább csökken - az útlevelekben alkalmazandó chipek darabonként 10 dollárba kerülnek, így a leendő tulajdonosoknak is többet kell majd fizetniük az okmány kiállításáért.
Az elektronikus útlevelek bevezetését azonban nem mindenki támogatja: nemrég tucatnyi, főleg amerikai és angol polgári jogi szervezet juttatta el petícióját az ENSZ megfelelő bizottságához, amelyben a bevezetés elhalasztását kérték, és felhívták a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára.

SG.hu, 2004. november 1.

A tervek szerint novemberben dönt a kormány az információszabadságról szóló törvény koncepciójáról. A jogszabály lényege, hogy a közpénzből keletkezett közérdekű adatokat, bírósági ítéleteket a hivatalos szerveknek elérhetővé kell tenniük az interneten.
Szakmai konferenciát rendeztek az információs szabadságról szóló törvényről a Közép-európai Egyetemen (CEU) kedden. Az 1992-es, személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény nagy lépés volt az információszabadság terén, de sem az eredeti jogszabály, sem annak 2003-as felülvizsgálata nem foglalkozott az elektronikus információszabadsággal, miközben a technológiai fejlődés alapvetően befolyásolja az információs jogok gyakorlását.
A törvény egyik célja, hogy az interneten létrehozzon egy mindenki által elérhető, ingyenes, hivatalos és teljes jogszabálygyűjteményt. A magyar jog sajátossága, hogy rendkívül sok a módosító jogszabály, ezért különösen fontos, hogy az interneten elérhető joganyag gyorsan kövesse a változásokat. Az információs szabadságról szóló törvény alapjául az Eötvös Károly Intézet két tanulmánya szolgált. Újdonság, hogy a törvény kétszakaszos előkészítésen megy keresztül, először a koncepciót, majd a normaszöveget dolgozzák ki. A www.informacioszabadsag.hu oldalon már most lehet észrevételeket, javaslatokat megfogalmazni a tervezetről.

Magyarorszag.hu, 2004. október 26.

Az Európai Bíróság ítélete értelmében a telefonszolgáltatók nem kérhetnek külön pénzt azért, hogy a felhasználónak részletes telefonszámlát küldenek ki.
A döntés az Európai Bizottság kontra Ausztria perben született.
Az alpesi állam eddig nem kötelezte telefonszolgáltatóit arra, hogy a részletes hívásinformációkat tartalmazó telefonszámlákat extra költség nélkül állítsa ki, azzal érvelve, hogy annak adatvédelmi kihatásai vannak.
A Bíróság elutasította az osztrákok érvelését, mondván, e gyakorlat szerint az előfizető csak következtethet a hívások számára, illetve azok költségeire, de nem tudja azonosítani a hívásokat, és így megállapítani, hogy azok valóban meg is történtek.

Világgazdaság, 2004. október 25.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország belügyminiszterei támogatásukról biztosították, hogy digitális ujjlenyomattal és az arcfelismerést lehetővé tevő biometrikus azonosítókkal lássanak el valamennyi európai uniós útlevelet még 2006 vége előtt.
Az EU öt legnagyobb tagállamának képviselői arról is döntöttek, hogy a terroristagyanús személyekről közös listát készítenek. Egyetértés híján viszont változatlanul nem tudtak dönteni a potenciális bevándorlók Afrikában felállítani tervezett táborairól.

Világgazdaság, 2004. október 20.

Méltányosabb lesz, kifogásolási lehetőséget is nyújt majd a bankközi adósnyilvántartás az elképzelések szerint. A garanciális változtatásokkal a bankok is egyetértenek.
A Magyar Bankszövetség nagyrészt támogatja az igazságügyi tárca méltányosabb személyi adósnyilvántartásra irányuló javaslatát. Feltételezhetően a szövetség készíti elő egy a jelenleginél pontosabb, garanciális elemeket is tartalmazó törvénymódosítás alapját. Erre még csak elképzelések vannak. A munka résztvevői mindenesetre törekszenek arra, hogy a hitelintézeti törvény idevágó, szétszórt rendelkezései - a fogyasztóvédelem növekvő fontosságára is figyelemmel - lehetőleg külön fejezetben, áttekinthetően kapjanak helyet - tudta meg a Világgazdaság. A szabályozásban fontos szempont lesz az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, a nyilvántartásba vétel feltételeinek rögzítése és a jogorvoslati lehetőségek kidolgozása. Felmerült egyebek közt az is, hogy bizonyos időszakokban az ügyfél ingyenesen tudakozódhasson az ő védelmét is szolgáló regisztráció adatairól.
Mint arról lapunk beszámolt: az Igazságügyi Minisztérium szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a hitelintézeti törvény vonatkozó szabályai az adós személyiségi és vagyoni jogait egyaránt hátrányosan érintő hiányosságokkal bírnak. Az érintett úgy kerül fel az adósok feketelistájára, hogy az ellen nincs védekezési lehetősége. A "listás" pedig nemigen számíthat kedvező döntésre esetleges újabb hitelkérelmének elbírálásakor. Az igazságügyi tárca méltánytalannak tartja, hogy a rossz adós öt évig szerepel a regisztrációban, tekintet nélkül arra, mekkora kölcsönből, hogyan, mennyit törlesztett, mivel tartozik, illetve miért - neki felróható okból-e, vagy önhibáján kívül - mulasztott.
A bankszféra képviselői egyetértenek azzal, hogy az adós időben történő értesítése, figyelmeztetése a nyilvántartásba vételről valóban nem nélkülözhető. Már csak azért sem, mert az érdekelt pótolhatja késedelmét, ami a hitelintézetnek is a legkedvezőbb megoldás. Még kérdéses, melyik szerv bírálná el az adós előzetes kifogását. Ugyancsak vitás, hogy panasza megítéléséig listára vehető-e, vagy sem. A bankok szerint a nyilvántartás megbízhatóságát és használhatóságát veszélyeztetné, ha a felvétellel meg kellene várni egy esetleg elhúzódó procedúra végét. Álláspontjuk, hogy a mulasztó nem kerülhetné el a nyilvántartást, ahonnan természetesen rögtön törölnék kifogásának kedvező elbírálása esetén.

VG.hu, 2004. október 15.

Az adatvédelmi biztos elhamarkodottnak tartja a biometrikus azonosítókat tartalmazó mikrocsipes útlevelek kibocsátásáról szóló terveket - írja a Népszabadság. Péterfalvi Attila közölte: az új dokumentum bevezetéséhez legalább egy kötelező uniós jogszabályra vagy hazai törvénymódosításra lenne szükség.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a mikrocsipes útlevelek ügyében még az EU-ban is csak kérdőjelek vannak, miközben a magyar illetékesek már a dokumentumok előállításának költségeiről beszélnek. Péterfalvi szerint kérdés az is, egyáltalán alkotmányos-e az új eljárás.
A tervek szerint az EU huszonöt tagállamában 2007-től mikrocsippel ellátott úti okmányt bocsátanának ki, amely kizárólag az egyénre jellemző biológiai adatokat tartalmazná. Az elképzelések szerint az útlevél borítójába vagy adatoldalába szemmel felfedezhetetlen nyomtatott áramkört építenének be. Az Egyesült Államok pedig a jövő év októberétől követeli meg - a terrorizmus elleni harc jegyében - a biometrikus adatokkal is ellátott útleveleket.
Az európai adatvédők ellenzik, hogy - az új EU-útlevél kapcsán - 450 millió emberre vonatkozó adatbázis épüljön ki - írja a Népszabadság. Szerintük a tagállamoknak garantálniuk kellene az adatok biztonságát, valamint olyan rendeletet sürgetnek, amely meghatározná, kinek és milyen célból lehet hozzáférése a tároló rendszerhez. A szakemberek szerint az elérendő célokhoz nincs szükség az uniós polgárok ujjlenyomatának tárolására, de végképp ellenzik az olyan csipkártyák meghonosítását, amelyek adattartalmáról a polgároknak fogalmuk sincs.

Euro.hu, 2004. október 11.

Az IHM tézisek formájában szakmai vitára bocsátotta az elektronikus információszabadságról szóló törvényről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosításának tervezetét.
A minisztérium szerint az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférhessen.
Ősszel kerül az Országgyűlés elé az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) elektronikus információszabadságról szóló törvénytervezete és az adatvédelmi törvény hozzá kapcsolódó módosítása. Az utóbbi szükségszerűségét az informatikai eszközök és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások térhódításával indokolják. A személyes adatok védelmével kapcsolatban 2003-ban már módosították a törvényt, de az IHM szerint most már a közérdekű adatokhoz való hozzáférés vonatkozásában is változásra van szükség. A törvénytervezet illetve a jogszabály-módosítás kapcsán megszületett tézis szerint az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférhessen, ehhez pedig megfelelő intézményrendszerre és eljárásokra van szükség. Az információszabadságnak bíróság előtt kikényszeríthető alapjoggá kell válnia.

IT.News, 2004. szeptember 28.

Idén negyedik alkalommal osztják ki a Nagy Testvér Díjat azoknak az állami szervezeteknek, magánszemélyeknek és cégeknek, amelyek leginkább megsértik az elektronikus magánszférát.
A jelöléseket szeptember 28-ig lehet leadni az esemény weboldalán. Ezt követően a zsűri ellenőrzi a beérkezett információkat, és tájékoztatja az érintetteket is, akik megtehetik ellenvetéseiket. A magánszféra védelméért legtöbbet tevő szervezet vagy magánszemély a pozitív e-privacy díjat nyeri el. A jelöltek listáját november 11-én teszik közzé az interneten, ahol november 25-ig lehet majd arra szavazni, hogy ki nyerje el közülük a közönségdíjat. A díjátadó november 25-én lesz.

index.hu, 2004. szeptember 15.

Az adatvédelmi biztos azt tervezi, hogy vizsgálatot indít az ügyben. A legtöbb ember örül a kiépített rendszernek, mert érezhetően kevesebb lett a bűnözés. De van, aki már elköltözött, mert úgy érezte, hogy a kamera otthonában figyeli őt. Az adatvédelmi biztos szerint sokakat zavar, hogy a kamera beláthat az ablakon, de véleménye szerint ez inkább kellemetlen, mint törvénytelen. A rendszert mindenhol szabályosan építették ki. A kamerák végén őr figyeli az utcákat és a tereket, és ha bűncselekményt lát, azonnal riassza a járőröket.

Ma.hu, 2003. július 31.

Nehéz eredményesen küzdeni a lakásmaffia ellen, ugyanis, ha szigorítják a személyazonosság ellenőrzését, könnyen véthetnek az adatvédelmi szabályok ellen.

Erre mutatott rá a 22-es csapdájára Hegedűs András helyettes államtitkár.

A belügyminiszter azt mondta, hogy biztosítaná az ügyvédek és a közjegyzők részére, hogy a belügyi nyilvántartáshoz hozzájussanak, így harcolva a lakásmaffia ellen. Milyen módon juthatnának hozzá az adatokhoz? - A kérdést egy folyamatként kezelve, tehát onnan kezdve, hogy a szerződéselkészítéseknek, illetve magának az ingatlan nyilvántartásnak a jelenlegi helyzetét is nézzük, korábban a jogalkotó által garanciaként megfogalmazott ügyvédi- és közjegyzői ellenjegyzés nem tud teljekörűen hatályosulni, mert az ellenjegyzéskor a két szakma képviselői nem tudnak meggyőződni kétségtelenül arról, hogy a szerződő fél az valóságos személy, vagy jobban mondva megfelel-e azoknak az adatoknak, amelyeket bemutat a szerződéskötéskor az ügyvédnek és a közjegyzőnek.

Számtalan olyan ügy volt, ahol hamis okmányokkal érték azt el, hogy más lakását eladták az illetők. Az az egyértelmű helyzet fogalmazódott meg, hogy ez a probléma úgy orvosolható, hogy ha valóban garanciális szereplőként kezeljük a két szakma képviselőit, akkor fel kell ruházni azokkal a lehetőségekkel, hogy a garanciát teljes körűen érvényesíteni tudják. Tehát a Belügyminisztérium a belügyi nyilvántartásokat online módon az ügyvédek és a közjegyzők rendelkezésére tudja bocsátani.

Ez párosulna egy ügyvédi és közjegyzői kártya kibocsátásával, ami elektronikus aláírásra jogosítaná föl a két szakma képviselőit. Tehát amikor az ügyfél az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz bemegy, akkor módja van az átnyújtott iratok alapján leellenőrizni, hogy ezek az iratok a nyilvántartásban megfelelően ugyanilyen módon szerepelnek-e. Természetesen ennek az a feltétele, hogy az az ügyfél, aki ott megjelenik, felhatalmazza az ügyvédet és a közjegyzőt, hogy az adatait ellenőrizze, az adatvédelmi problémák is elhárulnak.

Ma.hu, 2003. június 12.

A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett, népszavazás kiírását célzó 204.152 aláírás közül 114.470-ről állapítható meg, hogy minden vitán felül hiteles.

Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Hozzátette: ezzel a törvényben előírtat - a százezret - meghaladta az azonosított kezdeményezők száma. Az erről készült jelentést megküldték az Országos Választási Elnökségnek, amely pénteki ülésén jóváhagyólag továbbította azt az Országgyűlés elnökének. Ismeretes, hogy az SZDSZ négy kérdésre szeretne népszavazáson választ kapni: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására; feloszlassák-e a Munkásőrséget.

Kéry András elmondta, hogy 37 ezer aláírást a személyi szám hiánya, illetve azonosíthatatlansága miatt nem tudtak hitelesíteni, 25 ezer íven pedig az olvasható aláírás mellett nem tüntették fel külön a nevet. Ötezer aláírónak nincs választójoga, 2500-an pedig többször is aláírták az ívet. Mintegy hétezer esetben a nyilvántartott lakcím nem egyezett az aláíróíven szereplővel, s négyezer esetben a lakcímből csak a helység nevét tüntették fel. Ezenkívül több ezer ívről hiányzott vagy az aláírás, vagy a lakcím.

Az ÁNH vezetője szólt arról is, hogy a későbbi ellenőrizhetőség és az adatvédelem érdekében az aláíróíveket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Országos Választási Elnökség kérésére.

MTI, 1989. október 27.

Magyarországon hamarosan elkészül a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály, az informatikai törvény tervezete.

Alapelveiről ez év elején tárgyalt a kormány, s úgy határozott, hogy a tervezetet a jövő év végén kell a parlament elé terjeszteni. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban két szakember járt tanulmányúton Nyugat-Berlinben az adatvédelmi megbízottak 11. nemzetközi konferenciáján. Könyves Tóth Pált, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjét és Sólyom Lászlót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának professzorát azért hívták meg erre az eszmecserére, hogy ismertessék a magyar elképzeléseket a magyar adatvédelmi törvénnyel kapcsolatban.

A konferenciáról és a magyar szakemberek elképzeléseiről Könyves Tóth Pált kérdezte meg az MTI munkatársa.

Az eszmecserén azok a nyugat-európai szakemberek találkoztak, akiknek az a feladatuk, hogy hazájukban biztosítsák a különféle személyes adatok, mindenekelőtt a számítógépen tárolt információk védelmét az illetéktelen felhasználókkal szemben. Ez az adatvédelem "Az Európa Tanács egyezménye a személyiségnek a személyi adatok automatikus feldolgozásával kapcsolatos védelméről" elnevezésű konvención alapszik. Az egyezményt 1981-ben terjesztették elő Strasbourgban és 1985-ben lépett hatályba. Alapelvei rögzítik, hogy minden embernek törvényes joga van személyi adatainak védelméhez.

A magyar informatikai törvény alapelvei ugyancsak hasonló pilléreken nyugszanak, vagyis dominál a célhoz kötöttség elve. Ez azt jelenti, hogy a különféle személyes adatokat csak meghatározott céllal szabad gyűjteni és felhasználni. Nyilvánosságra pedig csak olyan adatok kerülhetnek, amelyek valamilyen okból közérdekűnek számítanak. Tehát magánjellegű adatok az érintett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

A nyugat-berlini tanácskozáson a magyar meghívottakat felkérték, hogy megfigyelőként vegyenek részt abban a konzultatív bizottságban, mely adatvédelmi kérdésekkel foglalkozik majd az Európai Parlament mellett. Ez a megfigyelői státusz mindenképpen elismerése annak a szakmai munkának, mely hazánkban folyik az adatvédelmi törvény kidolgozásával kapcsolatban.

MTI,  1989. szeptember 8.

Nemzetközi adatvédelmi szabványt sürgettek Nyugat-Berlinben az adatvédelem kérdéseivel foglalkozó 11. nemzetközi konferencia résztvevői.

Alfred Einwag az NSZK adatvédelemi kérdésekben illetékes megbízottja a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta: "az adatvédelemnek a nemzetközi információáramlás fejlődésével azonos fontosságot kell kapnia". A kormányoknak a lehető legrövidebb időn belül "azonos törvényes" biztosítékokat kell kidolgozniuk.

A tanácskozáson jelenlévő szakértők véleménye szerint az 1992-re tervezett egységes nyugat-európai piac sajátos intézkedéseket tesz szükségessé, egyebek között a magánszemélyek címére és hitelképességére vonatkozó információk kölcsönös kiadására vonatkozóan. Az Európai Közösség néhány államában kisérleti jelleggel közös rendőrségi számítógépes személyi adatnyilvántartási tervet dolgoztak ki.

Az adatvédelmet sürgetők véleménye szerint az Európai Közösségek jogalkatásán keresztül az Európai Tanács adatvédelmi konvenciójának alapelveit valamennyi tagállam számára kötelezővé kellene tenni. A résztvevők sürgetik továbbá egy független közöspiaci adatvédelmi ellenőrző hatóság létrehozását is. A tizenkét közöspiaci ország közül ötben - Belgium, Görögország, Portugália, Olaszország és Spanyolország - nincs adatvédelmi törvény.

MTI, 1989. augusztus 31.