Valentin-napon és az azt megelőző héten több erotikus levelet küldenek egymásnak a párok, mint az év bármely más időszakában, és a szerelmes levelek íróit gyakran elragadja a hév, így igen könnyen sérülhet a vállalat jó híre. Januárban például nagy port vert fel egy jogi ügy, melynek során elbocsátottak munkahelyéről egy tervezőt, mert szerelmének szókimondó e-maileket küldött.
Azonban nem csak a titkos imádók használják ki ezt az alkalmat, hanem a virágot, csokoládét és egyéb ajándékokat kínáló kéretlen reklámlevelek és a tréfás honlapokat ajánló elektronikus üzenetek küldői is. A spamek és rosszindulatú kódok szerzői arra is felhasználják február 14-ét, hogy olyan e-mail mellékletek és hiper-hivatkozások megnyitására vegyék rá a gyanútlan végfelhasználókat, melyek Valentin-napi vírusfertőzéssé változtatják az online vásárlást. "Az ünnepek, például a Valentin-nap is kiváló alkalom a levélszemét-küldőknek, hiszen az áldozatok ebben az időszakban fogékonyabbak a kéretlen levelekre" - mondta el Pete Simpson, a Clearswift ThreatLab igazgatója.
A levélszemét a munkakiesés mellett a hálózat teljesítményét is rontja, sőt kártékony kódot is tartalmazhat, amely fájlokat tehet tönkre, és számítógépeket tehet működésképtelenné. Ezenkívül súlyos anyagi következményekkel járhat, ha akár csak egy pornográf spam e-mail is eljut egy érzékenyebb alkalmazotthoz, vagy kikerül a szervezettől egy ügyfélhez vagy partnerhez.

SG.hu, 2005. február 10.

Egyre többen fordulnak az adatvédelmi ombudsmanhoz az adóazonosító jel miatt. Az interneten terjed egy olyan táblázat, amely segítségével az adóazonosító jelből megállapítható a születés éve, hónapja és napja. A tízjegyű számot a születési dátumból több lépésben alakítják ki, ez az ombudsman szerint semmilyen jogot nem sért, és a képzési szabályok nem vetnek fel adatvédelmi problémát.
"Nem vet fel adatvédelmi problémát, hiszen a hatályos törvényi előírások szabályozzák, hogyan kell képezni az adószámot és az adószám része a születési dátumra vonatkozó adat is" - mondta el Péterfalvi Attila, adatvédelmi ombudsman.

RTLKlub.hu, 2005. február 9.

Már több mint 500 kamerával figyelik a főváros közterületeit, és az önkormányzatok évről évre bővítik a térfigyelő rendszereket. A Belügyminis ztérium március végig tekinti át a jogi szabályozás hátterét, Budapest esetében pedig egy egységes bevetési központ lehetőségét.

A Belügyminisztériumban javában dolgozik az a szakértőkből álló munkacsoport, mely áttekinti a térfigyelő rendszerek nemzetközi és hazai tapasztalatait, a megfigyeléssel, illetve a rögzítéssel kapcsolatos jogi és adatvédelmi hátteret – közölte Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési főcsoportfőnöke. A tervek szerint március végéig feltérképezik a hazai térfigyelő rendszereket, megvizsgálják a német és az angol mintát, s Budapest esetében javaslatot tesznek egy integrált térfigyelő kiépítésének és bevetési központ kialakításának lehetőségére is.
A térfigyelő kamerák egyrészt növelik az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét, másrészt nagyban segítik a rendőrség bűnmegelőző, bűnüldöző és felderítő tevékenységét – áll a Belügyminisztérium szakértői jelentésében. A különböző megfigyelő rendszerek használata mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon (főként Budapesten) is egyre elterjedtebbé válnak.

Magyarországon hiányoznak a kamerás megfigyelés "nagy múltú hagyományai".
A kilencvenes évek elejéig főleg az állami hivatalok, kiemelt országos intézmények, honvédségi területek privilégiuma volt az úgynevezett kamerás őrzés. Később elsősorban a pénzintézetek kezdtek el olyan kamerarendszereket kiépíteni, amelyek a belső és a külső tér figyelésére alkalmas hálózatot alkottak. Őket követték a nagyobb, külföldi érdekeltségű (e téren hagyományokkal rendelkező) cégek.

Jogiforum.hu, 2005. február 8.

Egy tanulmány szerint naponta átlag 19 kéretlen levél érkezik.
A kéretlen levelek olvasása okozta munkaidőkiesés minden munkanapon 21,6 milliárd dollárnyi veszteséget okoz az amerikai gazdaságnak. Egy nemrég közzétett tanulmány szerint az amerikai munkavállalók napi átlag 2,8 percet töltenek a spamek törlésével, és majdnem 14 százalékuk át is olvassa azokat, mielőtt törölnék - emeli ki írásában a Netzwelt német internetes médium.
A Marylandi Egyetem által 1000 amerikai körében végzett kutatás szerint a megkérdezettek naponta átlag 19 kéretlen levéllel találkoznak, amelyeknek csupán a kiszűrése is rengeteg időt vesz igénybe, jelentős időkiesést okozva ezzel a munkáltatóknak, és közvetve az amerikai nemzetgazdaságnak is. A tanulmányban az is olvasható, hogy a kéretlen levelek címzettjeinek közel 4 százalékát csábították már el vásárlásra a küldött ajánlatok.

IT.news, 2005. február 8.

Közös akciót indított az Európai Unió 13 tagországa az elektronikus úton, interneten közvetített üzenetek közé kevert levélszemét ellen.
Az osztrák, a belga, a ciprusi, a cseh, a dán, a francia, a görög, az olasz, az ír, a máltai, a holland, a, litván és a spanyol adatvédelmi hatóságok egyebek közt információcserével lépnek fel az internetes üzenetváltásokat nehezítő jelenség ellen. A közös cél, hogy azonosítsák és megbüntessék azokat, akik ilyen típusú levelekkel árasztják el a világhálót.
A témában illetékes bizottsági felelős, Viviane Reding jelezte, hogy azt szeretnék, ha valamennyi uniós tagország bekapcsolódna a kezdeményezésbe, mert csak így lehet igazán hatékonyan küzdeni a "spam"-ek ellen. Hozzátette: az ilyen típusú üzenetek többsége jelenleg az unión kívülről érkezik, ezért a bizottság szoros együttműködésben kíván dolgozni unión kívüli országokkal és más nemzetközi szervezetekkel, például a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetével (OECD) és a nemzetközi távközlési unióval.

Gazdasági Rádió, 2005. február 7.

Az e-mail biztonsággal foglalkozó Postini cég felmérése szerint a kis cégek sokkal inkább kiszolgáltatottabbak a spamküldőknek, mint a jóval több felhasználóval rendelkező vállalatok. A felmérésből kiderül, hogy száz vagy ennél kevesebb felhasználót foglalkoztató cégek átlagosan 10-szer gyakrabban kapnak spamet, mint a nagyobb üzleti felhasználók. A Postini szerint ennek többek között az az oka, hogy a kisebb cégek elsősorban pénzügyi problémák miatt nem vezetnek be korszerű anti-spam megoldásokat.

Biztonsagportal.hu, 2005. február 1.

Ötvenezer euróig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják a jövőben Németországban a spamek szétküldőit a kormányzó szociáldemokraták és zöldek közös törvénytervezete szerint.
A javaslat márciusban kerül a szövetségi képviselőház elé. Az emailszemét gazdasági problémákat okoz, ráadásul rengeteg időbe kerül, amíg a címzettek megszabadulnak tőlük. A világban cirkáló elektronikus postai küldemények 80 százaléka spam, és ez a mennyiség milliárdos többletkiadásába kerül a cégeknek, mivel a kéretlen küldemények miatt pótlólagos számítógép-kapacitásokat kénytelenek beállítani, érveltek Berlinben a törvényhozók.

index.hu, 2005. január 29.

Az amerikai EarthLink internetszolgáltató pert nyert két fiatalember ellen, akiket spamküldésért nyilvánosságra nem hozott összegű kártérítés megfizetésére kötelezett a bíróság.
A két fiatalember vállalatokat, neveket és címeket talált ki, ezeket feltüntetve küldték ki kéretlen reklámjaikat, amelyekben többek között Viagrát és felnőtteknek szóló társkereső szolgáltatásokat kínáltak. A per során napvilágot látott, hogy DeCrescenzo és Burstyn a az internet segítségével mások személyes adataihoz jutott hozzá, és ezek segítségével fizettek elő több szélessávú szolgáltatásra, amelyeken kereszül reklámleveleiket a világháló más felhasználóira zúdították.

HWSW.hu, 2005. január 28.

Tavaly összesen 2 300 000 forintnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság a magyar spammerekre. Összesen 46 kéretlenlevél-küldőt bírságoltak meg, melyeknek egyenként 50 ezer forintja bánta a spamelést.
Kolozsi a fogyasztóvédők terveiről szólva elmondta: hamarosan aktívabb médiakampányt kezdenek az internetes visszaélések visszaszorítása érdekében, s a spambejelntéseket is egy különálló e-mail címen fogadják majd. Jelenleg az fvf@fvf.hu címre kell küldeni a bejelentést, és csatolt fájlként a kéretlen leveleket, ahonnan a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbítják a bejelentést. Aki a vizsgálat eredményét is szeretné tudni, annak a lakcímét is meg kell adnia, a fogyasztóvédők ugyanis hagyományos levélben küldi meg a határozataikat.

HWSW.hu, 2005. január 26.

Péterfalvi Attila szerint nem jogállami az ügynökakták széles körű nyilvánosságával kapcsolatban tervezett alkotmány-módosítás, az állambiztonsági múlt közérdekű adattá nyilvánítása. Az adatvédelmi biztos szerdán rámutatott arra is, hogy az alaptörvényben rögzített szabályozást nem vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság.
Az információs kárpótlás értelmében mindenkinek joga van megismerni mindazt, ami az életére kihatással volt, mindazokat az adatokat, amelyeket róla tartottak nyilván a pártállami titkosszolgálatok - fejtette ki Péterfalvi Attila. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feltehetően sokan nem is tudtak, tudnak arról, hogy őket a pártállami titkosszolgálatok állambiztonsági kapcsolatként tartották nyilván, például azért, mert egy köztörvényes bűncselekmény megelőzése, leleplezése érdekében a lakásukból hajtottak végre megfigyeléseket. Az átláthatóság követelménye döntően a közhatalomra, a közhatalmat gyakorlókra vonatkozik - hangsúlyozta az adatvédelmi biztos.
Sérti viszont a jogbiztonság elvét, ha a tervezett szabályozás nyomán mindazok titkosszolgálati múltja is közérdekű, nyilvánosságra hozható adattá válik, akik a korábbi szabályozásra figyelemmel, azt a lehetőséget választották, hogy inkább megválnak közhatalmi funkciójuktól és így elkerülik a szolgálatokhoz fűződő egykori kapcsolatuk nyilvánosságra kerülését - jegyezte meg a szakember. Péterfalvi Attila rámutatott arra is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a megismerhetőség és a nyilvánosságra hozatal között. A megfigyelteknek a jelenlegi szabályozás szerint is van lehetőségük megismerni azoknak a személyes adatait, akik róluk jelentettek. De ez nem jelenti azt, hogy ezek az adatok közérdekűek, bárki által megismerhetőek és nyilvánosságra hozhatóak.

HVG.hu, 2005. január 26.

A német FoeBuD adatvédelmi kezdeményezés aggályosnak tartja a 2006-ben Németországban megrendezett labdarógó-világbajnokságra szóló jegyek eladási rendszerét. Aki jegyet kíván rendelni, annak az online kérdőíven számos személyes adatot, így a születési dátumot, személyi igazolványa számát illetve a hitelkártya adatait is meg kell adnia, jelentette be pénteken a FoeBuD.
A jegyekbe ezen kívül kis rádióadókat (RFID-chipet) tesznek. Az ezen tárolt adatok a FoeBuD szerint a stadionban észrevétlenül idegenek kezébe kerülhetnek. A világbajnokság rendezését felügyelő bizottság alelnöke, Wolfgang Niersbach megpróbálta eloszlatni az aggdalmakat. Szavai szerint nem lesz szó "üvegszurkolókról", a jegyekhez nem kérnek több adatot, mint amennyi egy normális hotelfoglaláshoz kell. A chip maga a belépések ellenőrzését, így végső soron a biztonságot szolgálja. A lakcímek pedig azért kellenek, hogy az előre megrendelt jegyeket ki tudják küldeni, jelentette ki Niersbach.

index.hu, 2005. január 21.

A Magyar Narancs pert indított a Nemzeti Kultuláris Örökség Minisztériuma ellen, mert a tárca nem adta ki a Műveszetek Palótájának és az épület szomszédságába tervezett Kongresszusi Központ építéséről szóló szerződéseket. A két épület állami pénzből épült, így a lap szerint a szerződések közérdekű adatnak minősülnek, amit ki kell adni. A tárca azonban úgy véli, a törvény nem egyértelmű.
A lap többször megkereste levélben a minisztériumot. A Magyar Narancs arra hivatkozott, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, különösen, ha közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyről van szó. Az adatokat a törvény szerint bárki megismerheti, kivéve, ha az adott információ szolgálati titok, nemzetközi szerződés miatt minősített adat, ha nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési, devizapolitikai, külügyi érdeket sért vagy törvény tiltja megismerhetőségét.

Origo.hu, 2005. január 20.

Péterfalvi Attila szerint a készülő ügynöktörvény bizonyos részei adatvédelmi szempontból aggályosak. Az adatvédelmi biztos délelőtt egyeztetett a kérdésben Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettessel.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a megfigyeltek intim szférája nem sérülhet, vagyis a jelentésekből például a szexuális irányultságra vonatkozó részeket ki kell takarni. Az MSZP részletes javaslatait pénteken hozzák nyilvánosságra és Burány Sándor szerint március végére a törvény is megszülethet.

RTLklub.hu, 2005. január 20.

Minden évben több százmilliós kárt okoznak a biztosítóknak azok, akik kitalált balesetek és poggyászkárok után fizettetnek kártérítést. Korábban a társaságok nyilvántarthatták azokat a gyanús ügyfeleket, akik például egy hónap alatt háromszor vesztették el a csomagjaikat. Egy ombudsmani állásfoglalást követő törvénymódosítás után erre már nincs lehetőségük.
Péterfalvi Attlia adatvédelmi biztos szerint túl nagy volt a biztosítók felhatalmazása a személyes adatok továbbítására. Úgy véli, hogy korábban túl általános volt a biztosítók felhatalmazása a személyes adatok továbbítására. Az ombudsman szerint, mivel nincs olyan tilalom, mely szerint többször nem lehet biztosítani egy vagyontárgyat, önmagában az a tény, hogy valaki több helyen biztosítja valamely értékét, nem törvényellenes. "Ebben a biztosítók nem kutakodhatnak" - állítja. Ha bűncselekmény történik, a rendőrség nyomozhat.

Origo.hu, 2005. január 18.

A 2004. évre vonatkozó összesítést a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elutasított kérelmekről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekről az elutasítás indokának megjelölésével az adatvédelmi biztosnak 2005. február 1-ig kell megküldeni a következő címre:

Adatvédelmi Biztos Irodája
1051 Budapest, Nádor u. 22.
1387 Budapest, Pf. 40.

A válaszadási kötelezettség szempontjából személyes adat iránti kérelem minden, az érintett által benyújtott, saját adataira vonatkozó betekintési, törlési, helyesbítési kérelem.

Adatvédelmi Biztos Hivatala, 2005. január 12.

"Olyan könyvek, cikkek, nyilatkozatok jelentek meg az elmúlt időszakban, amelyek egyesek ügynökmúltját oly módon leplezték le, hogy eközben számos más, korábban megfigyelt, vagy a bemutatott ügyhöz csak periférikusan kapcsolódó személyre vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hoztak. Ezáltal súlyosan sérülhetett az érintettek személyes adataik védelméhez fűződő alkotmányos joga"- hangsúlyozza Péterfalvi Attila közleményében.
Mint írja, az úgynevezett ügynökkérdés jogszerű kezelését jelenleg két - az alkotmány és az adatvédelmi törvény követelményei alapján megszületett - jogszabály teszi lehetővé. Péterfalvi arra biztatja a - személyes adataik jogellenes nyilvánosságra hozatala révén - jogukban sérelmet szenvedő állampolgárokat, hogy akár büntetőfeljelentés megtételével szerezzenek érvényt jogaiknak.

index.hu, 2005. január 7.

A holland kormány májusban hozott rendeletével szigorúan fellép a kéretlen e-mail küldők ellen. A területért felelős OPTA decemberben a nagyobb spamküldő szolgáltatókra csapott le első lépséként. Példát szeretnének statuálni a legmagasabb 42.500 eurós büntetéssel, amit ráadásul magánszemély ellen szabtak ki.
Az OPTA szerint nagy problémát jelent, hogy külföldi szerverekről érkezik a spam üzenetek jó része, ezért szorgalmazza egy az egész Unió területére kiterjedő információs ellenőrzőrendszer kialakítását.

Opta.nl, 2004. december 28.

A filmfelvevővel járőröző autók által rögzített felvételek korábban adatvédelmi okokból nem voltak felhasználhatóak a nemfizetők megbüntetésére. A közelmúltban azonban befejeződött az adatvédelmi felülvizsgálat, így a felvett képsorok alaján bírságolhat a sztrádavállalat. Pályánként három-három ilyen jármű járőrözik. Az M1-esen és az M3-ason két-két fix kamera figyeli továbbra is a járműveket. Emellett a későbbiekben is gyakran várahtó majd a pályákon "leállításos" ellenőrzés, mind a csomópontokban, mind a nyílt szakaszokon egyaránt.
Hatására az Állami Autópályakezelő Rt. szigorította a forgalom ellenőrzését és jelentősen növekednek azok a büntetési tételek, amelyket a bliccelésen tettenért autópályhasználóknak kell fizetniük.

Nepszava.hu, 2004. december 27.

Rekordösszegű, egymilliárd dolláros kártérítést ítélt meg egy amerikai bíróság annak az internetszolgáltatónak, amelynek szervereit évekkel ezelőtt elárasztották a kéretlen reklámlevelek. A károsult cég szerint az összeg behajtására nincs sok esély, de a precedensértékű ítélet elrettenheti a spammereket a törvénysértéstől.
A CIS Internet Services tulajdonosa, Robert Kramer 300 spammert perelt be egy iowai bíróságon, akiktől 2000-ben napi 10 millió kéretlen e-mail érkezett a szolgáltató szervereire. Az ügyet tárgyaló amerikai kerületi bíróság az arizonai AMP Dollar Savingset 720 millió dolláros, a miami Cash Link Systemset 360 milliós bírság megfizetésére kötelezte. Az ítélet alapjául az az iowai törvény szolgált, amely szerint a károsultak minden egyes kéretlen reklámüzenet után 10 dolláros kártérítést követelhetnek.

index.hu, 2004. december 20.

A Fővárosi Bíróság januárra napolta el azt a pert, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért indított az Alkotmánybíróság ellen, közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt. A TASZ azt kérte a Fővárosi Bíróságtól, kötelezze az AB-t, hogy az adja ki azt az indítványt, amelyet Hende Csaba országgyűlési képviselő nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a kábítószerrel kapcsolatos büntető-jogszabály módosításáról, amelyben egyébként december 13-án már határozatot hirdetett az AB.
A per első, hétfői tárgyalásán a felperes jogvédő szervezet képviselője, Schiffer András szerint az indítvány szövege olyan információt tartalmaz, amely önmagában alkalmas arra, hogy közéleti vita tárgya legyen. A jogi képviselő érvelése szerint az indítvány adatnak minősíthető, sőt közérdekű adat. Az alperes előbb zárt tárgyalást kért, de a bíró elutasította az indítványt. Az AB jogi képviselője azzal érvelt, hogy az alpereshez érkező indítvány nem adat, így nem vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. Fenntartotta, hogy az alperes nem tekinthető adatkezelőnek.

index.hu, 2004. december 20.

Az Adatvédelmi Biztos az NHH elnökéhez címzett megkeresésében kifogásolta a Matáv Rt. által működtetett online tudakozóban megjelenő adatok tartalmát. Nem értett egyet azzal a gyakorlattal, hogy a tudakozó a telefonkönyvvel ellentétben nem teszi lehetővé az előfizetők lakcímének részleges (házszám nélküli) közlését csak teljes megjelenést vagy kimaradást lehet kérni. A probléma kivizsgálására az NHH Hivatala Budapesti Igazgatósága piacfelügyeleti eljárást indított. Ennek során a Hatóság helyszíni ellenőrzést tartott a szolgáltatónál, illetve egyeztető tárgyalást folytatott a szolgáltató képviselőivel.
A Hatóság osztotta az Adatvédelmi Biztos azon véleményét, hogy a jelenlegi - szolgáltató által vitatott jelentésű - jogszabályi rendelkezések alapján az online tudakozóban is lehetővé kell tenni az előfizető kérésre lakcímének részleges megjelentetését.
A szolgáltató tudomásul vette a Hatóság álláspontját és az eljárás lezárása előtt benyújtotta módosítási javaslatát, melynek értelmében a részleges cím feltüntetését az online tudakozóban lehetővé teszi, így azon előfizetők esetében akik a telefonkönyvben ezt kérték, az online tudakozó sem fogja tartalmazni a házszámot. A módosítás bevezetésével egyidejűleg a szolgáltató honlapján tájékoztatást is ad a változásról.

Terminal.hu, 2004. december 17.

A szabadságjogok durva megsértésének nevezte az adatvédelmi biztos azt az uniós tervezetet, amely szerint minden SMS-t, és képüzenetet egy évig tárolnia kéne a mobilszolgáltatóknak. A tervezet indoka a biztonság, és a terrorizmus elleni harc. Magyarország támogatja a javaslatot.
Az adatvédelmi biztos szerint ez felháborító lenne. "Olyan lenne, mintha a levelünket lefénymásolnák, és azt is egy évig tárolnák, hátha jó lesz még valamire, illetve valakik, azt valamilyen céllal elolvassák" - mondta Péterfalvi Attila.

RTLKlub.hu, 2004. december 13.

Az Európai Unió illetékes bizottsága hétfői ülésén vita nélkül megszavazta, hogy a jövőben minden EU-állampolgár útlevelében két biometrikus azonosítót kell elhelyezni. Így a digitális fénykép mellett 2008-tól kötelezően az ujjlenyomatot is őrzi az útlevél. A szabályozás ellen korábban több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai adatvédelmi biztos is tiltakozott.
Magyarországon már meg is kezdődtek az előkészületek az új okmányok elkészítésére, az okmányirodák és a határőrség informatikai fejlesztésére. Az ujjlenyomatot egy mikrochip tartalmazza majd, amely láthatatlan lesz.
A szabályozás ellen több nemzetközi emberi jogi szervezet és európai adatvédelmi biztos - többek között Péterfalvi Attila jelenlegi és Majtényi László volt adatvédelmi biztos - is tiltakozott. Szerintük az ujjlenyomatokkal vissza lehet élni, mivel a segítségével számos személyes adat megtudható.

origo.hu, 2004. december 13. 

Hamburgban bejelentették a Lycos Europe nevű portál képviselői, hogy új, egész Európát felölelő kampányt kezdenek a kéretlen elektronikus levelek és feladóik ellen. Egy új akció keretében először védhetik meg magukat a spammerekkel szemben a felhasználók. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy egy különleges funkciókkal felvértezett képernyővédő segítségével a reklámlevelekkel bombázott felhasználók kollektíven vághatnak majd vissza a spammereknek. A harcba vetett képernyővédő többek között azért lesz különleges, mert nem csak az eredeti funkciójának fog megfelelni, hanem a segítségével az adott számítógépes felhasználó kérésekkel bombázhatja majd a kéretlen elektronikus reklámleveleket küldő személyek számítógépét, illetve az azok által használt szervereket.
Abban a pillanatban, hogy az adott felhasználó nem használja a számítógépét, az elkezdi futtatni a képernyővédőt, ami automatikus oldallekérésekkel kezdi el bombázni az ismert spamküldő e-mail címeket.

SG.hu, 2004. november 27.

A valaha ismertté vált spammerek egyik legsikeresebbike naponta több mint 10 millió e-mailt küldött 16 párhuzamos, nagysebességű bérelt vonaláról. Jaynes vállalkozása meglepően jövedelmező volt: a vádirat szerint havi 750.000 amerikai dollárt keresett. Az e hónapban véget ért nyolc napos tárgyalás, mely végül bűnösnek találta a az alperest, fényt vetett a 30 éves, korábban fizikai reklámlevelek továbbítására szakosodott vállalkozó North Carolina-beli tevékenységére.
A Leesburg állami esküdtszék kilenc éves elzárást javasolt Amerika első spam-kézbesítőket érintő ügyében. Az ítélethozatal várható időpontja 2005. február.

pcforum.hu, 2004. november 15.