A német Libri on-line könyvkereskedésében félmillió vásárló személyes adatai, számlái kerültek minden védelem nélkül a hálóra, miután egy ügyfél hibás számlaszámának korrigálásakor rájött, hogy több mint másfél év óta minden számla 4676-al kezdődik, és innen beütött valamennyi tetszőleges további számhoz egy ügyfél számlája tartozik, és ez így le is tölthető.

A vevő bejelentés tett a netzpolitik.org oldalnak, amely az adatvédelemmel foglalkozik az interneten. Ők próbaképpen fél óra alatt 20 ezer számlát nyitottak meg. Ezután értesítették a német adatvédelmi biztost, aki rendkívül meglepettnek mutatkozott az adatvédelmi hiba jellege, és nagysága miatt.

A problémáról értesített Libri azonnal intézkedett, és villámgyorsan betömték a védelmi hálón keletkezett lyukat. Közleményükben azt állítják, hogy szerencsére senkit nem ért kár, és a problémát egyszer s mindenkorra megoldották.

Arról írnak, hogy a vállalat mindig kiemelt figyelmet szentelt az adatvédelemnek, és ezért a német TÜV minőség ellenőrzővel bevizsgáltatták az oldalukat, amelynek elismerő pecsétje ott is díszlik, az alábbi felirattal: "amennyiben ön egy oldalon a mi ellenőrző jelünket látja, ott nyugodtan igénybe veheti a szolgáltatást, mert a kereskedő adatvédelmi gyakorlatát gondosan átvizsgáltuk, és megfelelőnek találtuk".

azta.hu, 2009. október 29.

A Baden-Württembergi Adatvédelmi Felügyelet elmarasztalta a Daimler AG-t, mondván a cég nem megengedhető módon gyűjtötte alkalmazottai egészségügyi információit.

A Daimler elsősorban a brémai üzemeiben alkalmazta az illegális módszert. Az autógyár vezetői arra voltak kíváncsiak, hogy melyik dolgozójuknak milyen egészségügyi problémái vagy betegségei vannak. Nem ez az első eset, amikor a céget ilyen ügyben elmarasztalják, ugyanis a hatóságok a tavalyi év végén már vizsgálták az untertürkheimi üzemben alkalmazott hasonló módszereket.

A hivatal áprilisban indított vizsgálatot, amely megerősítette a korábban a sajtóorgánumokban felbukkant híreket. Kiderült, hogy a Daimler AG üzembiztonsági részlegének vezetői 2001 és 2008 áprilisa között szabályos elektronikus nyilvántartást vezettek a munkatársak betegségeiről, egészségügyi kezeléseiről. A lépést azzal indokolták, hogy így akarták kideríteni, valósak-e az alkalmazottak betegszabadsági kérelmeikor megadott indokok. A listába egy hiba folytán egy hónapon át a teljes részleg bármely munkatársa betekinthetett. A feljegyzésről ugyanakkor az érintettek nem tudtak, a teljes illegális megfigyelést és ellenőrzést sikerült titokban tartani.

A nyilvántartásban minden információt feljegyeztek, azt is amikor egy kolléga hallott valakiről valamit, és azt is, ha valaki maga mesélt valamelyik kollégájának egy betegségéről vagy kezeléséről. A Daimler adatvédelmi megbízottja, amint tudomására jutott az ügy, elrendelte a nyilvántartás azonnali törlését és vizsgálatot rendelt el. Csak a brémai üzemben kilenc listát (!) találtak, amelyeken összesen 900 ember neve és adatai szerepeltek. A többi gyáregységben még zajlanak a vizsgálatok.

A Baden-Württembergi Adatvédelmi Felügyelet közölte: csak azért nem szabott ki tetemes pénzbírságot a konszernre, mert a listák törlése miatt már nem állnak rendelkezésére a bizonyítékok. A hivatal ugyanakkor felszólította a céget, hogy bizonyosodjon meg arról, hogy minden illegális nyilvántartást töröltek-e és az egészségügyi adatokat eltávolították-e a dolgozók személyi kartotékjaiból.

SG.hu, 2009. október 29.

Eddig 159 pénzügyi szolgáltató csatlakozott a kizárólag pozitív lakossági hiteladatokat rögzítő Credit Reference (CR) adatbázishoz - mondta Nagy Róbert, a CR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója. Adatokat várhatóan a jövő év első felében lehet majd lekérdezni a listából.

A csatlakozott pénzügyi intézmények közül 24 bank, szakosított pénzintézet, illetve fióktelep, 59 pénzügyi vállalkozás, 76 pedig takarékszövetkezet, illetve hitelszövetkezet, amelyek az elnök-vezérigazgató szerint együttesen lefedik a lakossági hitelpiac mintegy 70 százalékát. A csatlakozási díj 10 millió forint plusz áfa, ezt azonban elengedték azoknak, akik szeptember 30-ig aláírták a szerződést.

A CR rendszer kizárólag a lakossági ügyfelek hitel- vagy hitel jellegű szerződéseit (folyószámlahitel, hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, autófinanszírozás, jelzáloghitel, értékpapír-kölcsönzés, befektetéssel kombinált hitelek) és a kapcsolódó adatokat tartja nyilván. Kizárólag a pozitív hiteladatokat rögzíti, azaz mulasztásról vagy késedelmes fizetésről nem tartalmaz adatot.

A rendszerbe kizárólag újonnan kötött vagy korábbi, de még élő hitelszerződés tölthető be. A hitelszerződések adatait a rendszer a lezárást követően 5 évig tárolja, ezt követően véglegesen törlik.

A CR az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásra épül. Az ügyfeleknek az egyes hitelszerződések kapcsán külön-külön hozzá kell járulniuk adataik regisztrálásához (akkor is, ha a különböző hiteleket ugyanazon pénzintézet nyújtja), ezzel egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz is, hogy adataikat a CR-hez csatlakozott finanszírozók lekérdezhessék. Az ügyfelek ugyanakkor mind a szerződés fennállása, mind pedig a lezárást követő 5 éves periódus alatt bármikor indoklás nélkül kezdeményezhetik adataik törlését.

A csatlakozóknak október 1-jétől számítva 180 napjuk van arra, hogy az adatok feltöltését megkezdjék, ez ugyanis sok szolgáltatónál informatikai fejlesztéseket igényel - mondta Nagy Róbert. Az új hiteleket folyamatosan viszik be a rendszerbe. Az "ősfeltöltés", vagyis a korábbi hitelek bevitele azonban egy-másfél évet is igénybe vehet. A pénzügyi szolgáltatók ugyanis nem keresik meg kampányszerűen az ügyfeleket, hanem akkor kérik hozzájárulásukat, amikor egyéb ügylet (például lejáró bankkártya) miatt kapcsolatba kerülnek.

Az adatok lekérdezése akkor indulhat, amikor már érdemleges adatbázis jött létre, erre a legkorábban a jövő év első felében lehet számítani az elnök-vezérigazgató szerint. Nagy Róbert elmondta: a BISZ bejelentette a szolgáltatás elindítását az adatvédelmi biztos hivatalának, amit az tudomásul vett azzal, hogy a biztos fenntartásai továbbra is fennállnak.

A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), amit ugyancsak a BISZ működtet, jelenleg csak "feketelistás" lakossági nyilvántartás van. A feketelistára azok kerülnek fel, akik legalább a minimálbér (jelenleg 71 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még öt évig nyilvántartják.

A CR megteremtésével pozitív hiteladatok is rendelkezésre állnak majd, így pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túladósodást, jobban be lehet mérni a kockázatokat, egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, a jó adósok kockázati felára csökkenhet - sorolta az előnyöket Nagy Róbert.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) létrehozását már évek óta szorgalmazzák a bankok, és számtalanszor hangsúlyozták a felügyeleti szervek is, hogy a pozitív adóslistára szükség van. A kormány tavaly októberben jóváhagyta ugyan azt a törvényjavaslatot, ami a tlh létrehozásáról rendelkezik, s a parlament elé is benyújtotta, ám azóta is ott nyugszik.

A tlh a törvényjavaslat szerint hasonlóképpen működne, mint a CR, de a pénzintézeteknek kötelezően csatlakozniuk kellene, az ügyfelektől pedig hozzájárulást kellene szerezni adataik beviteléhez és lekérdezéséhez is. A kötelező csatlakozással az adatok ősfeltöltése gyorsabb lenne.

Hogy a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás bevezetése sürgető, alátámasztják a BISZ honlapján publikált adatok: a KHR feketelistáján szereplő lakossági hiteladósok száma tavaly október - a pénzügyi válság kitörése - óta több mint 135 ezerrel emelkedett, és idén szeptemberre megközelítette a 735 ezret.

A KHR negatív listás lakossági rendszerében (a volt BAR-listán) tárolt fennálló, valamint lezárt hitelmulasztások és bankkártya-visszaélések együttes száma tavaly október óta mintegy harmadával - közel 308 ezerrel - nőtt, szeptember végén már közel 1,265 millió mulasztást regisztráltak.

Ezen belül a lezárt mulasztások száma szeptember végén mintegy 343 ezret tett ki, alig több mint 19 ezerrel nőtt tavaly október óta. A fennálló mulasztások száma ugyanakkor drasztikusan megugrott ebben az időszakban - több mint 288 ezerrel, 45,5 százalékkal -, s szeptember végén már közel 922 ezer élő mulasztást, illetve visszaélést tartottak nyilván a rendszerben.

index.hu, 2009. október 21.

A meztelen képeket készítő szkennert a manchesteri repülőtéren állították forgalomba. Megmutatja a rejtegetett fegyvereket, robbanóanyagokat és a piercingeket, mellimplantátumot is. Sőt, a nemi szervekről is fekete-fehér körvonalat ad.

A reptér képviselője szerint a képek nem nevezhetőek pornográfnak és azonnal megsemmisítik őket, írja a BBC. Sarah Barrett, a reptér munkatársa szerint az utasok nem szerették a hagyományos, testtaperolós átvizsgálást.

Az új gépet a Manchester Repülőtér kettes terminálján vezették be, és az átvizsgált személynek nem kell levennie a kabátját, cipőjét és övét. "A vetkőzés minden kellemetlenségét nelkülözi az utas. A képek nem erotikusak, se nem pornográfok, és kizárólag egy biztonsági ember látja, majd azonnal törli is őket" - fogalmazott Barrett.

A szkenner 80 ezer fontba, vagyis 22,8 millió forintnak megfelelő összegbe kerül és elektromágneses sugarakkal vizsgálja az álló utasokat. Egy virtuális, háromdimenziós képet alkot és Barrett szerint a sugárzás szintje "szuper biztonságos".

"Ha évente ötezerszer is átmennek a szkenneren, az utasoknak akkor sem szabad aggódni, annyira csekély a sugárzás" - fogalmazott. Most kipróbálják a szkennert, nagyjából egy év után döntik el, hogy maradhat-e vagy sem. A Heathrow reptéren 2004-2008 között is kipróbálták már, a szóvivő szerint ott nagyon hatékony volt a technológia.

Amerikában betiltanák a jogvédők

Amerikai jogvédők felfüggesztenék a teljes testes átvilágítást. Az eljárást a repülőtéri biztonsági intézkedések keretében vezették be, csakhogy az átvilágított személyt a gép virtuálisan levetkőzteti, azaz lényegében meztelen képeket készít róla. Amerikában 19 reptéren, 40 ilyen gép található.

A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy minden utas tisztában legyen vele, milyennek látszik a monitoron. A kampány célja emellett az, hogy a belbiztonsági minisztérium függessze fel az átvilágítást, amíg a vonatkozó adatvédelmi protokollt ki nem dolgozzák.

index.hu, 2009. október 13.

Az adatvédelmi biztos úgy látja, hogy egy új egyensúlyt kell létrehozni a nyilvánosság és a titkosság, a transzparencia és az adatvédelem között; Jóri András szerdán egy, a témában rendezett budapesti konferencián azt mondta, korrekció szükséges a két ellentétes, konfliktusban lévő információs alapjog között, méghozzá a nyilvánosság javára, az adatvédelem kárára.

Amióta van Magyarországon adatvédelmi törvény, illetve közérdekű adatokról szóló törvény, azóta megfigyelhető, hogy a magyar társadalom sokkal jobban érzékeny a személyes adatok védelmére, mint a közérdekű adatok nyilvánosságára - mondta Jóri András az információszabadság napja alkalmából World Wide Transparency címmel meghirdetett tanácskozáson.

A biztos Tényfeltáró újságírás és információszabadság Magyarországon címmel tartott előadásában azt mondta, úgy látja, hogy "az egyensúly az adatvédelem irányába eltolt, és ez korrigálandónak tartja".

Hangsúlyozta, a vonatkozó joganyag európai összehasonlításban egy jó szabályozás. Számos vezető európai országban nincsen információszabadságról szóló törvény.

AZ egyensúly helyreállításához vezető korrekciós lépések kapcsán elmondta: az említett tendenciát fogalmi szinten erősítették fel azzal, hogy az adatvédelmi törvény kivette a személyes adat fogalmát a közérdekű adat fogalmából.

A biztos pozitív lépések között említette, hogy a közérdekből nyilvános adat fogalmát beemelték a jogba, de - mint mondta - ez nehezen követhetővé teszi a szabályozást.

Jóri András az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozást is pozitívan értékelte, - mint mondta - a mai Európában egyedülálló, a nyilvánosság egy olyan szintjét teremti meg az üzleti szféra kárára, ami sehol máshol nem ismert.

A vezetői javadalmazások közzétételéről szóló kormányrendeletet megalkotását az ombudsman szintén üdvözlendőnek tartja. Közölte, tervez kiadni egy ajánlást azzal kapcsolatban, hogy a nyilvánosság és a titkosság hogyan határolható el, illetve milyen személyi kör esetében indokolt a nyilvánosság.

Jóri András a korrekció lehetséges jövendőbeli lépéseként jelölte meg a sajtótörvényt, mert szerinte bizonyos körben elképzelhető lenne, hogy a szabályozás tartalmazzon kivételt az adatvédelmi jog alól.
Jóri András pozitívként értékelte az új polgári törvénykönyv sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos szabályait is. Mint az MTI-nek mondta, a szabályozási megoldás közvetve segíti az információszabadságot.

Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke előadásában elmondta, a közérdekű adatok kiadására irányuló perek száma növekszik. Szerinte a bíróságok gyakorlata egyre inkább nyilvánosságpárti, de - mint mondta - "nyilvánvalóan nem problémamentes".

Jogiforum.hu (via MTI.hu), 2009. szeptember 23.

Az Intellio Kft. megoldása, az emberi arc elemzésére kifejlesztett szoftver, lehetőséget kínál csoportok célzott elérésére, egy adott területen folyamatosan áthaladó tömeg vizsgálatára és a reklámok célzottabb eljuttatására a fogyasztókhoz. A hirdetések mérése mellett a rendszer piackutatási célokra is felhasználható.

Az arcfelismerő szoftvert először az Intellio kiskereskedelmi marketing megoldása részeként, emberszámlálásra fejlesztették ki kiskereskedelmi üzletek és bevásárlóközpontok számára, majd fokozatosan haladtak a kor és a nem egyre pontosabb meghatározása felé. Hamar kiderült, hogy a szolgáltatás ekkor már régen túlmutat eredeti szerepén, s korábbi funkcióján túl lehetővé teszi a vásárlási szokások feltérképezését, a hirdetések nézettségének mérését, akár nem és kor szerint szegmentálva. A kiskereskedelmi marketing egoldás az arc alapú emberszámlálás és elemzés mellett immár képes a hosszú sorok érzékelésére, valamint a frekventált vásárlói útvonalak feltérképezésére is.

Az arcelemző szoftver használata két nagy felhasználási területet érint. Az egyik a kiskereskedelmi egységekben megforduló vásárlóközönség vizsgálata. A vásárlók viselkedésének elemzése kiemelten fontos a hatékony vásárlásösztönzési módszerek kialakításakor. Fontos információ, hogy mennyien mennek be egy boltba a kirakat szemügyre vétele után, hányan haladnak tovább, merre mennek a bolton belül, melyik polc, vagy promóciós pult előtt állnak meg a vásárlók.

Médiafogyasztás

A másik fontos terület a médiafogyasztás mérése. Az arcelemző szoftver használata gyökeresen megváltoztathatja az úgynevezett indoor és outdoor hirdetéshatékonyság mérését. Segítségével a hirdetők sokkal pontosabb adatokhoz juthatnak az elérni kívánt célcsoporttal kapcsolatban. Megtudhatják hány, milyen korú és nemű ember néz egy plakátot, és mennyi ideig teszi ezt. A szoftver segítségével az is kiderül, hogyan változnak a médiafogyasztási trendek egy épületen belül a boltoktól és reklámelhelyezésektől függően. Promóciók kialakításakor is igen hasznos lehet az alkalmazás, például alkalmas célzott üzenetek megjelenítésére férfiak, vagy nők számára.
Az új technológia a proaktív hirdetési rendszerek támogatására is alkalmas. A Digital Signage (digitális kijelzőkön megjelenő információkat futtató megoldások) rendszerekkel összekapcsolva a szoftver képes a megjelenő hirdetéseket akár idősávra lebontva megjeleníteni, hozzáigazítva azokat a statisztikák alapján várható látogatóközönséghez. Így lehetőség van a kor és nem szerinti hirdetés szegmentációra, akár különböző idősávokban.

Amikor a kamerából beérkezik a kép, a rendszer azonosítja az emberi arcot, megállapítja, melyik nemhez tartozik, milyen korú személyről van szó, és milyen mozgás várható a következő képkockához viszonyítva. A rendszer egyforma hatékonysággal ismeri fel a világ minden táján élő népcsoportok tagjait. A megoldás bárhol hasznos lehet, ahol automatikus tömegszámlálásra vagy demográfiai adatok összegyűjtésére van szükség, illetve azonnali információ szükséges egy adott közönségről.

A rendszer egyébként 99,6%-os pontossággal ismeri fel az emberi arcokat azok esetében, akik a kamera irányába néznek, míg egyéb esetben 98% ez az arány.
Egy ilyen rendszernél persze óhatatlanul felvetődik az adatvédelem kérdése is. Nos, az arcelemző szoftvert úgy alakították ki, hogy megfeleljen az adatvédelmi törvényben szereplő elvárásoknak. A szoftver alapbeállítás szerint nem rögzíti az arcokról felvett képet, csak és kizárólag anonim adatokat rögzít.

Techline.hu, 2009. szeptember 23.

Egyhangúlag alkalmasnak találta az általános vitára Jóri András adatvédelmi biztos múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága keddi ülésén.

A testület ugyancsak egyhangúlag fogadta el az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot is.

Jóri András elmondta, jelenleg is folyik a térfigyelő kamerázás vizsgálata, ez 2010 januárjában végződik, amikor a témában konferenciát tartanak majd.
Közölte, korábbi ajánlásában már megfogalmazta, hogy a közösségi közlekedés járművein a kamerázás nem valósítható meg jogszerűen, a jelenlegi szabályozás nem ad erre lehetőséget.

Ezzel kapcsolatosan Jóri András arra hívta fel a figyelmet: "trenddé kezd válni", hogy norma hiányában próbálnak jogon kívüli eszközökkel jogos vagy nem jogos igényeket kielégíteni a szereplők.

Ha egy közösségi közlekedési vállalat jogi igazgatója azt mondja, hogy akkor is kameráznak, ha az jogszerűtlen; ha egy bank azt mondja, akkor is csinálnak hitelinformációs rendszert, ha a parlamenti képviselőket nem sikerült meggyőzni, akkor ez a jogállamot rombolja - mondta az adatvédelmi biztos, aki szerint ezek ellen fel kell lépni.

Jóri András egyebek mellett közölte, korábbi, a nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésével kapcsolatos ajánlásában rámutatott, hogy a nemzetbiztonsági törvény bizonyos pontokon módosításra szorul. Ilyen például az online házkutatás szabályozása, vagy a csoportos információgyűjtés elrendelése - jegyezte meg.

Jogiforum.hu, 2009. szeptember 16.

Négy év szünet után ismét munkához látott a citromdíjak kiadására jogosult Technika az Emberért Alapítvány.

Feltámad a Nagy Testvér díj – derült ki a hétvégi Hacktivity konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén. A magyarországi díj kiadására jogosult Technika az Emberért Alapítvány (TEA) négy év szünet után nemrég ismét munkához látott, egy új kuratóriummal, és jelenleg a kiírás előkészítésén dolgozik. Mindezt a rendezvényen egy, a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programmenedzsere árulta el, aki maga is tagja az új grémiumnak.

Magyarországon először 2001-ben osztották ki – a volt szocialista blokkban elsőként – a Privacy International által alapított díjat, amely azokat a személyeket, állami szerveket, magánvállalatokat állítja pellengérre, amelyek a legtöbbet tették a magánszféránk megsértéséért, és a legkirívóbb módon éltek vissza az emberek személyes adataival. A citromdíjakat aztán minden évben átadták, egészen 2005-ig, amikor a sorozat váratlanul megszakadt.

Az elmúlt négy évben az alapítvány egyáltalán nem hallatott magáról, a díj weboldala sem frissült. Utoljára, 2005-ben Lamperth Mónika akkori belügyminiszter, a térfigyelő kamerák támogatásáért három budapesti polgármester, a dolgozók megfigyelésére is használható flottakövető szolgáltatása miatt a Pannon GSM, illetve a közönségszavazatoknak köszönhetően az ASVA érdemelte ki a negatív elismerést, pozitív e-privacy díjat pedig senki nem kapott.

A TEA új kuratóriuma most a zsűri tagjainak kiválasztásával és az új weboldal előkészítésével foglalkozik – tudtuk meg Simon Évától. Aki bízik abban, hogy legkésőbb tavasszal meg tudják hirdetni a jelölést, amelynek lebonyolítása várhatóan a megszokott módon zajlik majd.

ITCafe.hu, 2009. szeptember 23.

Ha kissé késve is, de a svájci bankszövetség megtalálta a módját az elmúlt hónapokban megtépázott híres svájci banktitok megőrzésének, bár a dolognak ára van. A szervezet azzal a javaslattal állt elő, hogy az alpesi ország bankjai terjesszék ki a hazai ügyfeleik és néhány EU-tagország állampolgárai esetében eddig is alkalmazott forrásadó-fizetési rendszert minden olyan ügyfelükre, akinek országával Svájc a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést kötött.

A betétek kamatát, az osztalékot és más tőkejövedelmeket terhelő közterhet a pénzintézetek vonnák le és fizetnék be az érintett országok adóhatóságának, így az adózók kilétéről csak nekik lenne tudomásuk. Az ügyfelek szükség esetén a banktól kapott elszámolásokkal igazolhatnák, hogy lerótták fizetési kötelezettségeiket. Az elképzeléssel egyetért a svájci bankok túlnyomó többsége, csak a kormányon múlik, hogy támogatja-e annak nemzetközi elfogadtatását - mondta a Bloombergnek Urs Roth, a bankszövetség vezetője. Bern szinte biztosan pozitívan fogadja a javaslatot, hiszen annak egyik előfeltételét, a kettős adóztatás elkerülését garantáló szerződéseket több mint 12 országgal újratárgyalta az elmúlt fél évben.

A helyi törvények szerint a svájci állampolgárok 35 százalékos forrásadót fizetnek kamatjövedelmeik után, amit a bankok vonnak le. 2005 óta néhány európai uniós országba is utalnak hasonló közterheket, amelyekből ezek kormányai 2008-ban összesen 553,8 millió frank (538 millió dollár) bevételre tettek szert. A svájci bankoknál van a világ kezelt offshore magánvagyonának 27 százaléka, így az adóztatás kiterjesztéséből több milliárd frankos átcutalások jöhetnek össze.

A kormány márciusban kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik a világ más országaival az adóelkerülés elleni harcban, Svájc ezt megelőzően felkerült az OECD adóparadicsomokat felsoroló feketelistájára. Ennek jegyében Bern egy hónappal ezelőtt megegyezett az USA illetékes hatóságaival, hogy kiadják az UBS AG, a legnagyobb svájci bank 4450 amerikai ügyfelének adatait, akiket azzal vádolnak, hogy adóelkerülés céljából vitték ki vagyonukat az Egyesült Államokból. A bank ezenfelül 780 millió dollár kárpótlást is fizetett.

index.hu (via Napi.hu), 2009. szeptember 22.

A mintaadónak számító USA-ban a hatóságok a hálózati forgalom teljes szabadságát javasolják, ám ennek a szolgáltatók nem örülnek.

Az Egyesült Államok Távközlési Bizottságának (Federal Communications Commission – FCC) döntéseivel általában érdektelen Magyarországon is foglalkozni, a mai napon azonban kivételt kell tennünk, mivel nemcsak arról van szó, hogy a fejlett világ trendjei hamarosan átszivárognak hozzánk is, hanem arról is, hogy az internet semlegessége körül folytatott vita döntő fázisába érkezett, s ez már nem egyetlen ország állásfoglalása, hanem az egész világot érinti, Európát pedig kiemelten.

A "net neutrality" néven emlegetett fogalom már hosszú évek óta vitatéma, s valójában azt jelenti, hogy az alapesetben a "csövet" biztosító szolgáltatók milyen mértékben, illetve milyen minőségben szólhatnak bele abba, hogy a hálózaton áramló információforgalom kihez, hogyan, milyen sebességgel jut el, s van-e joga, lehetősége a szolgáltatónak az információ minősége alapján döntést hoznia: olyan, mint az, hogy az elektromos művek mikor, miért, meddig, milyen módon korlátozhatja, tilthatja a felhasználókat az áramfelhasználásban.

Az eddigi viták röviden (és egyszerűsítve) a következőről szóltak: az internet semlegességét védők amellett érvelnek, hogy egy, a technikai hátteret biztosító cég, a szolgáltató semmilyen módon ne befolyásolhassa az információk áramlását (az ő erős érveik: a letöltés mennyisége ne befolyásolja a felhasználó le- és feltöltési sebességét, pláne úgy nem, ha az illető nem is tud a korlátozásról, emellett tisztességtelen lenne külön díjakat szedni szolgáltatások után, vagyis feldarabolni a sávkihasználást kereskedelmi szempontok alapján). A szolgáltatóknak is megvan erre a válaszuk: mint a legtöbben elmondják, a forgalom szervezése egyrészt technológiai kérdés, másrészt pedig kénytelenek az extrém használatot valamilyen módon kordában tartani, ugyanis számukra mint kereskedelmi cég számára vállalhatatlan az, hogy a felhasználók mondjuk 5 százalékának viselkedése addig vezessen, hogy a maradék 95 százalék nem kapja meg a megfelelő szintű szolgáltatást – vagyis ez az öt százalék bizonyos napszakokban akkora forgalmat generál, hogy az a hálózat teherbírását teszi próbára. A sávfelhasználás minőség szerinti megkülönböztetésének lehetőségére – vagyis hogy a neten folytatott tevékenység alapján esetleg különféle díjak lehetnének szedhetőek – mindeddig egyetlen szolgáltató sem adott érdemi választ.

A hosszú folyamat az Egyesült Államokban, mely gyakran szolgáltat mintát a világ más részei számára, most éppen azzal zárult, hogy az FCC kiállt a semleges net mellett, vagyis tiltanák a forgalomkorlátozás bármilyen formáját. Ezzel az állásfoglalással sem a hagyományos szolgáltatók, sem pedig a dinamikusan fejlődő mobilinternet-szolgáltatók nem értenek egyet, többek között az innováció gátjának tartják. Ezzel szemben az FCC vezetője, Julius Genachowski arra hivatkozott sajtónyilatkozatában, hogy a robusztus és nyitott internet a fejlődés záloga. A szolgáltatóknak sem tiltani, sem lassítani nem szabad az információáramlást, átlátható hálózati működésre van szükség.

A szolgáltatók ezzen nem értenek egyet, mindenképp fenn kívánják tartani a szabályozási lehetőséget, s a központi előírási kísérletben olyan állami beavatkozást látnak, amely visszafogja az eddig hallatlan sikereket elérő iparág további fejlődését.

A vitában mindkét fél igyekszik mind több politikust maga mellé állítani, s ez mindkét oldalon sikerült is. Az nem meglepő, hogy Vint Cerf, az "internet egyik atyja" a net semlegessége mellett állt ki, ahogy az amerikai fogyasztóvédelmi csoportok is.

A probléma természetesen Európában is jelen van, s jelzi ezt annak a nyílt levélnek a megszületése, melyben 26 szervezet fordult az Európai Parlamenthez, s ahol az internet semlegességének megőrzésére szólítják fel a képviselőket, ugyanis a legújabb tervezetek (Telekom-csomag) kontinensünkön is tartalmaznának olyan szabályokat, melyek a szolgáltatók eddig is létező "lassítási, szűrési és priorizálási" gyakorlatát akár tovább is ösztönözhetik.

ITCafe.hu, 2009. szeptember 22.

Legközelebb már csak a felsővezetők és bizonyos cégeknél egyes középvezetők jövedelmét kell nyilvánosságra hozni az állami cégeknél.

Hivatalosan pontosításról beszél a kormány, amikor egy újabb jogalkotási aktussal kívánja újra meghatározni, hogy az állami, önkormányzati vagy közalapítványi cégek mely vezetőinek jövedelmét kell az interneten nyilvánosságra hozni. Az erről szóló, szeptember 15-től hatályos kormányrendelet ugyanis meglehetősen tágan határozza meg az érintettek körét.

A jogszabályban ugyanis többek között mindazokat a munkavállalókat ide sorolja, akik "tartósan egyes munkavállalók tevékenységét" irányítják. Szollár Domokos kormányszóvivő azonban az Indexnek azt mondta, hogy az eredeti szándék is az volt, hogy a felsővezetőkre és bizonyos vállalatoknál a meghatározó középvezetőkre vonatkozzon az intézkedés, ezért újra jogszabályt alkotnak.

A módosítást vagy a várhatóan az idén ősszel a parlament elé kerülő, a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégeknél, közmédiumoknál dolgozók fizetésének maximalizálásáról szóló törvényjavaslatba építik bele, vagy jövő tavasszal - a következő közzétételi határidő előtt - módosítják az eredeti kormányrendeletet.

A jegybankelnökhöz igazítanák a bérplafont

Lendvai Ildikó vasárnap jelentette be, hogy törvénymódosítást dolgoznak ki, amely alapján a válság alatt a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégek, közmédiumok dolgozói nem kereshetnének többet a jegybankelnök fizetésének negyedénél. A Magyar Nemzeti Bank elnöke jelenleg havonta bruttó 8 millió 11 ezer 800 forintot keres.

Lendvai szerint módosító javaslatokkal is lehet árnyalni majd a megadott plafont. Az MSZP elnöke szerint a válság elmúltával a következő parlament mérlegelhetne, hogy hatályon kívül helyezi-e a szigorúbb szabályokat.

Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén "lelépési díjat" fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen. A szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket.

A főportás fizetése titokban maradhat

A vezetői javadalmazásokról Jóri András adatvédelmi biztos és Tordai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára is egyeztetett.

Szollár Domokos kormányszóvivő elmondta, az adatvédelmi biztos a rendelet céljával és irányával egyetértett, így nem politikai, hanem jogász-szakmai kérdésekről zajlott az egyeztetés.

Jóri András is azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség.

Szollár szerint az érintett cégek zöme eleve úgy értelmezte a rendeletet, ahogy a kormány kívánta, ebben segíthetett, hogy egy értelmező levelet is csatoltak a jogszabályhoz. Akadt azonban néhány olyan állami vállalat, ahol a tartósan munkavállalókat irányító kisfőnökök, például a főportás jövedelmi adatait is kitették.

Két évig fenn kell hagyni az adatokat

A kormány augusztus végén fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, amely szerint szeptember 15-től bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kell közzétenni az érintettek pénzbeli juttatásait.

A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

A kormány szerint nincs probléma a jogi hierarchiával

A kormányszóvivőtől azt is megtudtuk, nem merült föl olyan jogi probléma, hogy itt az adatvédelmi törvény személyiségi jogokat védő klauzuláit fölülírták volna egy kormányrendelettel, azaz egy alacsonyabb rangú jogszabállyal. A közérdekű adatok nyilvánosságáról ugyanis éppúgy törvény rendelkezik (konkrétan ugyanaz a törvény, mint a személyes adatok védelméről), márpedig az állami vezetők fizetése nyilvános adat.

index.hu, 2009. szeptember 21.

A Lehet Más a Politika vizsgálatot kért az Adatvédelem Országgyűlési Biztosától a Medgyesegyháza-Bánkút polgárait ért adatszolgáltatási sérelem miatt – közölte rádiónkkal Gál Anita, Békés megyei koordinátor.

Bánkúton az Ivóvízellátó és Településüzemeltető Kht. által szolgáltatott ivóvíz minőségére évek óta panasz van, legutóbb 2009. augusztus 4-én rendeltek el nagymérvű mosatást és tisztítást – idézte fel Gál Anita. Grószné Zsóri Irén, bánkúti lakos az azóta eltelt időben azt szerette volna elérni, hogy a Medgyesegyházi önkormányzat haladéktalanul hozza nyilvánosságra a bánkúti ivóvízzel kapcsolatos ÁNTSZ mérési adatokat, visszamenőleg két évre, valamint az összes 1995-ös és az utáni ivóvízminőség javítással kapcsolatos kiviteli tervet, költségvetést, célpályázati anyagot bocsássa a helyi lakosok illetve a részönkormányzatuk rendelkezésére.

A Lehet Más a Politika helyi szervezete augusztus 11-én közleményben tiltakozott az ellen, hogy a lakosság nem ismerheti meg az elmúlt két év vízvizsgálati eredményeit, noha a kormányrendelet naprakész tájékoztatásra kötelezi az üzemeltetőt és a települési önkormányzatot. A kormányrendelet adta kötelezettség, illetve Grószné Zsóri Irén sokadik felszólítása ellenére, a témában több hét késéssel is csak elégtelen mennyiségű információ került nyilvánosságra. Az ÁNTSZ méréseknek csupán töredékét kapták meg, a vízminőség javító beruházással kapcsolatban pedig semmilyen dokumentumot nem kaptak – közölte az LMP Békés megyei koordinátora.

A szervezet ezért most két probléma kivizsgálására kérte az adatvédelmi biztost: Egyfelől, hogy a bánkúti lakosok nm jutnak hozzá az őket érintő vízvizsgálati adatokhoz immár két évre visszamenőleg, azokat az Ivóvízellátó és Településüzemeltető kht. visszatartja. Másrészt, hogy Medgyesegyháza önkormányzata nem bocsátja a bánkúti lakosok rendelkezésére az 1995-ben engedélyezett Medgyesegyháza-Bánkút Vízmű felújítása beruházás teljes dokumentációját, a pályázati kiírástól a műszaki átvételig.

A Lehet Más a Politika álláspontja szerint jelen állapot (a medgyesegyházi önkormányzat a bánkúti polgárokkal kapcsolatos általános gyakorlata, különösen a konkrét ügy) több helyen sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogszabályokat – tudatta szerkesztőségünkkel Gál Anita, Békés megyei koordinátora.

Csabaradio.hu, 2009. szeptember 19.

Jóri András, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa szakmai egyeztetést kezdeményez annak érdekében, hogy a vezetői javadalmazások közzétételével kapcsolatos szabályokat a jogalkotó pontosítsa - mondta az ombudsman az MTI-nek szerda este. Az adatvédelmi biztos közölte: az irodájához az elmúlt napokban érkezett több tucat telefon és beadvány azt jelezte, hogy a közpénzek nagyobb nyilvánosságát szolgáló új jogszabály jogértelmezési nehézséget okoz a közzétételre kötelezett cégek egy része számára. Az ombudsman rámutatott: két ponton is aggályos a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásainak nyilvánosságra hozatalát előíró kormányrendelet, mert nem egyértelműen fogalmaz.

Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóbbá tételéhez szükség van a közfeladatokat ellátó gazdasági társaságok működésének nagyobb nyilvánosságára.

A jogszabály által meghatározott öt kategóriából kettőben nem teljesen egyértelmű, pontosan kikre vonatkozik a fizetés nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége, illetőleg az, hogy elrendelhető-e a nyilvánosságra hozatal kormányrendeletben - mondta Jóri András. Ezek közül az egyik a "más munkavállalókat tartósan irányító munkavállalók", a másik pedig az "elkülönült szervezeti egység vezetőjének" fizetése - közölte.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-én bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kellett közzétenni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik.

MTI.hu, 2009. szeptember 16. 

Eljárást indított az adatvédelmi biztos az UD Zrt. ügyével kapcsolatban, miután egy férfi, akinek a neve elhangzott az interneten nyilvánosságra került telefonbeszélgetések során, az ombudsmanhoz fordult - értesült a Népszava.

A lap keddi számában azt írta: az UD Zrt. által feltehetően korábban megfigyelt férfi feljelentéseit sorra elutasította a hatóság, ezután fordult az adatvédelmi biztoshoz.

A férfi még 1995-ben került kapcsolatba az egyik hazai pénzintézettel, egy autós túrarekord-kísérlet szponzorációs megállapodása kapcsán.

A kontraktus meghiúsult, így a férfit komoly kár érte - írta lap.

Hozzátették: több egyeztetés után a bank képviseletében az UD Zrt. emberei hívták megbeszélésre.

A Népszava szerint a férfi először tavaly májusban fordult a hatósághoz, hiába, majd amikor 2008 őszén az internetre felkerültek a lehallgatott telefonbeszélgetések, döbbenten hallotta, hogy az ő neve is elhangzik a "személyi ellenőrzés" alá vontak között.

ma.hu, 2009. szeptember 8.

Üvegzseb vagy üvegpolgár? - teszi fel a kérdést az adatvédelmi biztos. Jóri András alkotmányellenesnek tartja, hogy a pénzintézetek pozitív adóslistát akarnak létrehozni, amellyel, igaz, önkéntesen, központi nyilvántartásba kerülnének az adósok.

Az adatvédelmi biztos szerint a pozitív adóslista szükségtelen, aránytalan és elsősorban üzleti érdekeket szolgál. Jóri András úgy látja, a teljes körű adósnyilvántartás korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot. A hozzájáruláson alapuló listával ráadásul az Országgyűlést megkerülve korlátoznának jogokat - teszi hozzá a biztos.

A parlament előtt fekszik a javaslat, amely szerint minden adós bekerülne egy központi nyilvántartásba. A javaslat sorsa egyelőre kérdéses, hiszen például az emberi jogi bizottságban elbukott, a testület általános vitára alkalmatlannak találta. Jóri András szerint a pénzintézetek most ahhoz a trükkhöz folyamodnának, hogy a parlamentet megkerülve önkéntessé tennék a listára kerülést. A listát a bankok a különféle hitelszerződésekben egy hozzájárulási nyilatkozat aláírattatásával szeretnék megteremteni, tehát az adatvédelmi biztos szerint az önkéntesség nem is lenne valódi, mert az ügyfél ezekben az esetekben kiszolgáltatott.

Kerestük a Bankszövetséget is, de mint Müller János szóvivő elmondta: nem kívánnak reagálni az adatvédelmi biztos felvetéseire. Szeretnék ugyanis megvárni, hogy dönt a parlament a kérdésben.

MR1-Kossuth.hu, 2009. szeptember 9.

Nagy botrányt kavart Nagy-Britanniában az az eset, amikor egy csalódott tag közzétette az interneten a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt teljes taglistáját.

Az elkövetőt mindössze kétszáz fontos pénzbüntetésre ítélte a bíróság, mert a törvények még nem alkalmasak az ilyen ügyek szankcionálására. Azóta börtönbüntetést róttak ki a szigetországban arra az újságíróra, aki úgy szerzett értesüléseket sztárokról egy bulvárlap számára, hogy feltörte a telefonjuk postafiókját. Őt a terrorizmus elleni jogszabályok alapján marasztalták el, amely a lehallgatást bírói felhatalmazáshoz köti. Az ellentmondásos eseteket Tóth Vali, az MR1-Kossuth Rádió londoni tudósítója elevenítette fel a Hétköznapi tudomány szerdai adásában. Hallgassa meg!

MR1-Kossuth.hu, 2009. szeptember 9.

A kölcsönfelvevő magánszemélyek adatait tartalmazó úgynevezett pozitív adóslista létrehozását a pénzintézeti szektor - az adatvédelmi biztos kifogásai miatt - önkéntes alapon, októberben kezdi meg. A bankok azt mondják, az önkéntességet komolyan veszik, aki nem akar a listára kerülni, az is kaphat kölcsönt.

A Napi érdeklődésére több hitelintézet (Citibank, Raiffeisen, MKB) is jelezte, csatlakozik a rendszerhez. Az UniCreditnél - ahol egy ilyen megoldást elvben szintén támogatnak - már valamivel árnyaltabban fogalmaztak: a bank a lehetséges megoldások közül az átlátható módon szabályozott, teljes körű és a hitelbírálatot megbízhatóan segítő rendszert részesítené előnyben (ez jelenleg - az önkéntesség miatt - aligha biztosítható).

Az Allianz szintén jó kezdeményezésnek tartja a pozitív adóslistát, annak alkalmazásáról azonban csak a végleges feltételek ismeretében dönt majd - tudtuk meg Simák Julianna ügyvezető igazgatótól. Hasonlóan nyilatkoztak a CIB-nél is.

Az OTP-nél - amely a rendelkezésére álló adatbázis miatt mindenképpen különleges helyzetben van - keményebben fogalmaztak. Úgy vélik ugyanis, hogy az előnyöket igazán csak a teljes körű információs rendszer képes biztosítani. A legnagyobb magyar bank tehát továbbra is ezt a megoldást támogatja. Teljes körű információs rendszer hiányában megfontolják a csatlakozást az önkéntes rendszerhez, erről azonban még nem született döntés.

A tavaszra tervezett indulással kapcsolatban is több aggály hangzott el. Ez alapvetően attól függ, hogy az ügyfelek kellő számban hozzájárulnak-e adataik továbbításához - mondta el érdeklődésünkre Mandák Gábor, a Citibank lakossági vezető jogásza. A rendszer indításához ugyanis technikailag is szükséges egy minimális adatmennyiség.

A Raiffeisennél nem kételkednek a tavaszi indulásban, de fő kérdésnek ott is az induló adatmennyiséget és minőséget tartják. A bank szerint az "ősfeltöltés" jogi, adatvédelmi aggályok miatti hiánya csökkenti a nyilvántartás hatékonyságát. Simák szerint egyelőre nem látható, hogy mennyi időt vesz igénybe a projekt beindítása, tény azonban, hogy a lista bevezetése feltételeket fog szabni a bankoknak, az ezeknek való megfeleléshez pedig időre lesz szükség.

Ezzel kapcsolatban a legegyértelműbben az MKB-nál fogalmaztak: a rendszernek vannak kiépítési, üzemeltetési költségei, így működtetése egy bizonyos mérethatár elérése mellett válik gazdaságossá. Az MKB azonban - a rendszer meglétéből származó ügyfél- és szolgáltatói előnyök miatt - a méretgazdaságossági határ elérése nélkül is fontosnak tartja a pozitív adóslista létét.

A Raiffeisen szerint a nyugat-, de már kelet-európai példák is azt mutatják, nincs valóban modern bankrendszer teljes körű adósnyilvántartás nélkül. Elsősorban a jó adósok érdeke, hogy ne csak a nem fizető adósokat "büntesse" a nyilvántartás, ahogy ma a KHR (régi nevén BAR-lista) teszi, hanem a pontosan törlesztőket is preferálja, ami a pozitív adóslista alapján lehetséges.

Ők problémamentes hitelmúlt felmutatása után könnyebben és olcsóbban juthatnak hitelhez. A rendszer - a többi ügyfél, a nemzetgazdaság és a bankrendszer érdekében egyaránt - jelzi a túladósodott ügyfeleket. Ezenkívül segít a rosszhiszemű hiteligénylők kiszűrésében - az általuk okozott kárt a kockázatközösség elve alapján ma a jó adósok állják a magas kamattal.

A bankok egyöntetűen visszautasítják az ombudsman burkolt bírálatát, amely szerint az adós által vállalt "önkéntesség" kétes, hiszen ha valaki nem írja alá, hogy felkerülhet az adóslistára, akkor nem kap hitelt. Kivétel nélkül minden hitelintézetnél hangsúlyozták: az ügyfél által vállalt csatlakozás ténye vagy ennek elutasítása nem befolyásolja a hiteldöntést. A csatlakozott jól fizető ügyfelek viszont idővel kondíciós kedvezményekben részesülhetnek és könnyebben juthatnak hitelhez.

index.hu (via Napi.hu), 2009. szeptember 17.

Habár a szabályozás szerint a nyilvános helyeken, az oktatási intézményekben kötelező, az érintettek szép csendben törlik a programot.

A kínai kormány már egyszer meghátrált (a hazai, de leginkább a nyugati felháborodás hatására) a célja szerint az ifjúságot védő internetes szűrőprogram, a "Zöld Gát, a fiatalok kísérője" ügyében, amikor a nyáron bejelentették, hogy nem teszik általánosan kötelezővé az országban forgalmazott számítógépekhez, de azt fenntartották, hogy az iskolákban, internetkávézókban, a nyilvános helyeken muszáj lesz használni.

Ám a Reuters helyi tudósítói arról számolnak be, hogy – legalábbis a fővárosban, Pekingben – az oktatási intézmények csendben elszabotálták a rendelkezést, s eltávolították számítógépeikről a július óta kötelezően feltelepítendő szűrőprogramot. Az intézkedés felügyelője a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium, melynek képviselői a kínai ifjúságot ily módon kívánják megvédeni a pornográf, illetve más, "egészségtelen" tartalmakkal szemben (s ebbe a definícióba nyilvánvalóan nem nehéz beszuszakolni a politikailag nem kívánatos oldalak tiltását), így az iskolák akciója valójában partizánkodás, de azt még nem tudni, számon fogják-e rajtuk kérni.

Egy bátor tanár az egyik kínai honlapon azt írta, hogy azonnal eltávolítják a "Zöld Gátat" az iskola gépeiről, ha bármiféle zavart okoz a normál használatban, ha ütközések jönnek létre, illetve ha gátolja a tanítás rendes menetét – s erre a kijelentésre minden alapja meg is van, mivel a hírek szerint a Zöld Gát a legtöbb helyen komoly technológiai problémákat okozott.

Az elégedetlenség nem új keletű: a Peking eredeti elképzelése szerint júliustól kötelezően bevezetni tervezett programot több oldalról is hevesen támadta a Nyugat. Egyrészt szakértők számos biztonsági rést fedeztek fel benne, sőt felmerült az is, hogy részben lopott kódra épül. Másrészt: bár az azt kifejlesztő Jinhui Computer System Engineering szerint a program kizárólag a pornószájtokat szűri – hogy védje az iskolásokat a káros tartalmaktól –, a nyugati vizsgálatok azt állítják, hogy politikai és ideológiai szűrőként is működik, és így kiegészíti a "Kínai Nagy Tűzfal"-ként is emlegetett, kiterjedt központi cenzúrát.

ITCafe.hu, 2009. szeptember 16.

A Békés Megyei Vízmű Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük rontja a társaság versenyhelyzetét, hogy olyan munkavállalóik javadalmazásait is nyilvánosságra kell hozniuk, akik nem felső vezetők.

Alkotmánybírósághoz fordult a Békés Megyei Vízművek Zrt. igazgatósága, mert aggályosnak tartja, hogy olyan munkavállalók juttatásait is nyilvánosságra kell hozni, akik nem tartoznak a felsővezetői körbe, de beosztott munkavállalókat irányítanak, közölte a zömében megyei települési önkormányzatok tulajdonában álló társaság sajtószóvivője szerdán.

Krisztován Anna hozzátette, a beosztott, irányítói munkakörben dolgozók javadalmazásának közzététele nem szolgálja közvetlenül a kormányrendelet szándékait, ugyanakkor rontja a társaság versenyhelyzetét a privatizált cégekkel szemben.

A vízművek vezetése ezért az Alkotmánybíróságtól azt kéri, hogy vizsgálja felül a vonatkozó kormányrendeletet; erről szóló beadványukat szeptember 15-én, kedden postára is adták.

A társaság addig is a honlapján nyilvánosságra hozta az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a felső vezetés, közöttük a vezérigazgató és helyettesei céges juttatásának összegét.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-én bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kellett közzétenni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik.

index.hu (via MTI.hu), 2009. szeptember 16.

Óvatos intézkedésekkel, de az egyik utolsó kommunista állam is engedményeket tesz az internetezés kapcsán.

Kuba a múlt héten egy újabb – apró – lépést tett afelé, hogy polgárai élvezhessék a digitális korszak vívmányait: a központi rendelet értelmében a postahivatalokban országszerte felállítanak nyilvános elérési pontokat.

A kubai posta honlapján megjelent híradás szerint a kubai állampolgárok ezek után hozzáférhetnének a világhálóhoz a postai nyilvános felhasználású számítógépeken, melyek már a legtöbb helyen eddig is elérhetőek voltak – mindössze az volt a gond velük, hogy nem rendelkeztek internetkapcsolattal, pontosabban egy nemzeti intranethez volt hozzáférése a felhasználóknak, mely helyi hálózat csekély számú, megbízhatónak minősített kubai weboldalhoz biztosított kapcsolatot. A kubaiak ezeken a gépeken ugyan képesek voltak e-mailt küldeni, illetve fogadni, de ezen kívül az összes internetes tevékenység szigorúan korlátozott volt – jellemző módon a tiltás sokkal keményebb volt, mint az ez ügyben sokat emlegetett Kínában.

Ám az intézkedés nem azonnali hatályú, a jelenlegi törvényeket még hozzá kell igazítani, s az eddigi, igen gyenge PC-ket a legtöbb helyen le kell cserélni az internetezés miatt jobb gépekre. Kubában is fizetni kell ezekért a szolgáltatásokért: eddig a korlátozott nethasználatért 1,62 dollárnyit (körülbelül 300 forintot) kellett fizetni óránként, a kedvezményezett helyzetben lévő állami alkalmazottaktól pedig 20 dollárt (körülbelül 3700 forinttot) kértek el havonta az intranet használatáért (a szállodákban a külföldiektől 6,5 dollárt – körülbelül 1200 forintot – kértek az egyórai korlátok nélküli netért, ám ez a legtöbb kubai számára megfizethetetlen összeg, akárcsak az otthoni havi díj, 150 dollár, körülbelül 28 ezer forint). Arról egyelőre nincs információ, hogy az árszabás változna.

A fentieken kívül Kubában a magán internetezés gyakorlatilag nem létezik, a legtöbben az állami intézményeken (kormányhivatalok, kutatóközpontok, pártbizottságok stb.) keresztül férhetnek hozzá a viszonylagosan szabad nethez (ezeken a pontokon is működik a netcenzúra politikai jellegű honlapok esetében), de ez értelemszerűen roppant kevés felhasználót jelent. S a politikai korlátozás mellett természetesen az is gond, hogy a kubai infrastruktúra roppant elmaradott, egy-egy e-mail letöltése is igénybe vehet akár egy órát is a helyiek beszámolója szerint.

A kubai hatóságok egyébként azzal is mentegetőznek a szegényes állapotok miatt, hogy az Egyesült Államok Kuba elleni embargója kiterjed az internetkapcsolatra is, s ez bizonyos módon igaz is, mivel az ország nem férhet hozzá a tenger alatti kábelekhez, ezért a sokkal drágább műholdas kapcsolatokat kell használniuk. Az új elnök, Barack Obama kormánya, illetve az amerikai szolgáltatók viszont a nyitás jegyében a hírek szerint már tárgyalásokat folytatnak arról, hogy ez a helyzet megváltozzék.

ITCafe.hu, 2009. szeptember 14.

A bombagyár.hu közzétette a párt XIV. kerületi támogatóinak listáját.

Bombagyár nevű blogján Tomcat nyilvánosságra hozott egy listát, melyen állítása szerint azoknak a neve olvasható, akik a XIV.kerületben a Jobbiknak adták az ajánlószelvényüket a júniusi EP-választásokon. Az eredeti lista a neveken kívül a pontos címeket is tartalmazta.

Tomcat azt állítja: a névsor úgy jutott a birtokába, hogy a párt egyik tagja szétküldte azt egy nagyjából 500 fős levelezőlistára. Feltételezése szerint nem csak Zuglóban állított össze hasonló listát a párt a Jobbikra leadott kopogtatócédulák alapján. A választójogi törvény kimondja, hogy az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos, ezzel tehát a párt a blogger szerint törvénysértést követett el.

mandiner.hu, 2009. szeptember 18.

Az amerikai kormányhivatalok és a hadsereg évente összesen 75 milliárd dollárt költenek hírszerzési tevékenységre - jelentette be Dennis Blair nemzeti hírszerzési igazgató helyi idő szerint kedden Washingtonban.

A régóta hétpecsétes titokként őrzött átfogó adatot az amerikai kormány most először hozta nyilvánosságra.

Az adat a hírszerzésre költött összeg meredek emelkedéséről, valamint a régóta sűrű homály övezte katonai hírszerző programok fontos szerepéről tanúskodik. Korábban nyilvánosságra hozott részadatokból ítélve ez utóbbiak 25-30 milliárd dollárt emészthetnek fel a 75 milliárdból.

Tizenöt évvel ezelőtt egy törvényhozási dokumentumba már bekerült a hírszerzésre költött akkori teljes összeg, amely 26 milliárd dollárt tett ki, s amelyből 10 milliárd fordítottak katonai hírszerzésre, de ez a véletlen műve volt, nem szándékos közlés - emlékeztetett Steven Aftergood hírszerzési kiadásokra szakosodott szakértő.

Washingtoni tisztségviselők szerint a 75 milliárd dollár magában foglalja a - közösen nemzeti hírszerző program néven emlegetett - 16 amerikai hírszerző szervezetre, valamint a védelmi minisztérium által a katonai hírszerző programokra költött összegeket is.

Az amerikai kormány a törvényhozás és civil szervezetek nyomására az elmúlt években már tett bizonyos lépéseket a hírszerzési kiadások nyilvánossá tétele érdekében. Az előző kormány például közölte, hogy a 16 hírszerző szervezet tavaly összesen 47,5 milliárd dollárt költött el, nem hozta viszont nyilvánosságra a katonai hírszerzés költségeit.

Aftergood úgy vélekedett, hogy nincs helytálló indok a katonai hírszerzési kiadások körüli titkolózásra, mert e számnak a közzététele nem tárna fel semmilyen hírszerzési forrást, s nem árulna el semmit a konkrét műveletekről és a műveleti módszerekről sem.

hirsarok.hu (via MTI.hu), 2009. szeptember 16.

A Lehet Más a Politika (LMP) pert indít a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellen a sukorói telekcsere-ügylet iratainak kiadásáért.

Az LMP még nyáron kérte az MNV Zrt-től a sukorói King's City-ügyben keletkezett telekcsere-dokumentumok: a Joav Blum magyar-izraeli állampolgárral 2008-ban sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok vonatkozásában létrejött csereszerződés, a tárgybeli ingatlanokról az ügyletkötés érdekében készített értékbecslés, továbbá a csereügylettel kapcsolatban az illetékes földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentum kiadását.

Az MNV Zrt. a megkeresésre nem reagált, így az LMP bírósági úton kívánja elérni a részben közérdekű, részben pedig közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát.

Az LMP arra számít, hogy a sukorói telekcsere-iratok megismerése esetén a közvélemény tisztább képet kaphat az egész ügylet törvényességéről és a valódi befektetői szándékról egyaránt.

inforadio.hu, 2009. szeptember 15.

Szeptember 15-én, kedden nyilvánosságra kell hozni az interneten minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami többségi befolyással működő gazdasági társaságnál tevékenykedik. A kormányrendelet szerint minden cégnek – és több száz ilyen van – a saját honlapján kell publikálnia az adatokat. Az adatok feltöltése a legtöbb cégnél kedd délelőtt kezdődött, de voltak, akik már hétfőn nyilvánosságra hozták a listát.

Elvileg mától nyilvánosok az állami, önkormányzati vagy közalapítványi többségi tulajdonban lévő cégek vezető beosztású dolgozóinak bérezési, premizálási és egyéb juttatási feltételei. Kedd reggel csak néhány köztulajdonban lévő cég honlapján találtuk meg a kormányfő rendeletében közzétételre előírt adatokat, ezek többsége már hétfőn nyilvánosságra hozta a listát.

Másfél évvel Bajnai előtt járunk

Az Index megelőzte a korát, de legalábbis a kormányfőt. Már az elmúlt év elején szerettünk volna az állami cégvezérek – elnökök, vezérigazgatók és fb-elnökök – zsebében turkálni, ám kevés sikerrel. A cégek többségében az állami tulajdonost képviselő MNV Zrt. ugyanis nem adta ki az általunk kért adatokat, ezért pert indítottunk. A bíróság első, majd másodfokon is igazat adott nekünk. Igaz, időközben az MNV a nagyjából kétszáz, részben állami tulajdonú cégből negyven menedzseri fizetéseit közzétette a honlapján. A teljes körű listára azonban eddig várni kellett, és az önkormányzati cégek ilyen adatai sem voltak nyilvánosak.

A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. több mint negyven vezető beosztású dolgozó, továbbá a 11 tagú felügyelőbizottság adatait tette közzé kedden. A Kopint-Datorg Zrt. hétfőn hozta nyilvánosságra a vezérigazgató és három helyettese, valamint az igazgatósági és fb-tagok javadalmazásának listáját (pdf-ben). Cikkünk megjelenése óta, kilenc után szó egyre több cég publikálta az adatait, ha Ön tud olyan cégekről, amelyek közzétették az adatokat, segítsen rajtunk, írja meg, hogy mi megírhassuk.

Bajnai Gordon augusztus 28-án írta alá azt a kormányhatározatot, amely szerint szeptember közepétől nyilvánossá kell tenni az állami, önkormányzati cégek vezetőinek fizetését. A kormányfő a BKV-nál kipattant végkielégítési botrány után pofátlanságnak nevezte a horribilis végkielégítéseket. A kormányfő azt is mondta: ne forduljon a kormányhoz támogatásért, segélyért önkormányzat vagy önkormányzati, illetve állami vállalat addig, amíg a saját háza táján rendet nem tesz.

A határozat alapján azoknak a vezetőknek, felügyelőbizottsági tagoknak, vezető állású munkavállalóknak, a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalóknak a pénzbeli juttatásait kell közzé tenni, akik olyan állami, önkormányzati gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, közalapítványnál dolgoznak, amelyeknél külön-külön vagy együttesen számítva is többségi befolyással bír az állam.

Bér, jutalom, végkielégítés

Nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a munkaviszonyban álló személy esetében a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat. Ezen belül külön fel kell tüntetni a személyi alapbért, az egyéb időbért, a teljesítménybért, az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó követelményeket.

Közzé teszik a végkielégítés mértékét és a felmondási időt is. A vezető tisztségviselőknél, felügyelő-bizottsági tagoknál felkerül az internetre a megbízási díj, a megbízási díjon felüli egyéb járandóság, a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatások összege is.

Minden évben az éves mérleg elfogadása után kell a frissített adatokat nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozott adatok a közzététel után két évig nem távolíthatók el. Ha az érintett cégek elmulasztják a közzétételt, illetve ha az nem teljes vagy nem időszerű, akkor a törvényességi felügyelet gyakorló szerv eljárást indíthat.

Kit listáznak, kit nem?

Adatvédelmi szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a rendelet alapján egy embereket irányító erdészeti csoportvezető vagy a paksi atomerőműben dolgozó brigádvezető bérét közzé kell tenni, míg egy minisztériumi főosztályvezető, vagy politikai tanácsadó juttatása titokban maradhat.

A kormány tervei szerint törvényben szabályoznák, hogy a jövőben kötendő új munkaszerződésekben az állami és önkormányzati vállalatoknál és ezek leányvállalatainál is maximálják a végkielégítéseket. A vonatkozó törvényjavaslat szerint a felmondási időre kifizetett összeg és a végkielégítés együttes összege nem haladhatja meg a hat havi alapbér összegét. (csak egyes különösen fontos ágazatokban lehet indokolt további maximum 3 havi bérnek megfelelő foglalkoztatási tilalmi pénz kifizetése).

A kormány által beterjesztendő törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az új, határozott időre szóló menedzser szerződés idő előtti felmondása esetén legfeljebb hathavi bérre tarthasson igényt az adott cégvezető.

Az állami vezetők, így a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok javadalmazására vonatkozó adatok a Miniszterelnöki Hivatal honlapján már régebb óta elérhetők.

index.hu, 2009. szeptember 15.

Az Index birtokába került az a lista, amelyet a BKV a felügyelőbizottság kérésére összeállított a 2003. január 1. utáni, 10 millió forintot meghaladó juttatásokról. A 96 BKV-s vezető pénzügyi juttatásait tartalmazó listából eddig több médium is szemezgetett, teljes egészében azonban még sehol nem tették közzé.

Az erről a linkről letölthető listát a BKV felügyelőbizottsága hétfői ülésén tárgyalja. A lista több részből áll. Először azokat veszi sorra, akik menedzserszerződéssel rendelkeztek, de már nem dolgoznak (inaktívak) a BKV-nál, ilyen például Aba Botond, vagy Antal Attila korábbi vezérigazgatók. A következő részben a még a BKV-nál dolgozó, menedszerszerződéses vezetők következnek, például Kocsis István, jelenlegi vezérigazgató.

A harmadik csoportba "a 10 millió forint feletti végkielégítésűek és egyéb kifizetésűek" tartoznak, a negyedikbe pedig a BKV kft.-inek (Hajózási, Mozgólépcső, GJSZ, VJSZ) vezetői.

A letölthető pdf egy-egy vezetővel két egymást követő lapon foglalkozik. Az elsőn szerepel az érintett neve, életútja a BKV-nál, és az, hogy milyen igazgató ideje alatt dolgozott a cégnél.

A rákövetkező lapon a pénzügyi adatok táblázata látható: az SAP elektronikus vállalatirányítási rendszerben rögzített eseti éves bérek, valamint a mellette levő táblán a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó adatok, juttatások.

Az anyag lábjegyzetében az áll, hogy a 1992. évi LXIII. törvény 19/A. paragrafus (1) bekezdés alapján nem nyilvános. A hivatkozott bekezdés szerint az állami és önkormányzati szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.

Az Index álláspontja szerint a BKV végkielégítési botránysorozata után egyértelműen az mindenkinek az érdeke, hogy a BKV, mint közpénzből gazdálkodó társaság vezetőinek a végkielégítésekkel és fizetésekkel kapcsolatos adatai minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek.

index.hu, 2009. szeptember 14.