Hiába indított vizsgálatot, adott ki állásfoglalásokat lapunk megkeresésére Jóri András adatvédelmi biztos, neki sem sikerült a törvények betartására bírnia a Pénzügyminisztériumot (PM).

Lapunk ugyanis a múlt év vége óta hiába próbálja megtudni a tárcától, milyen körülmények között szereztek be nagy értékű autókat a Veres János vezette minisztériumnak akkor, amikor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a válság miatt önmérsékletre szólította fel a tárcákat. Az ombudsman mindenesetre megállapította, hogy a minisztérium nem tett eleget az adatvédelmi törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének, így máig nem tudni például azt sem, mely állami vezetőknek szereztek még be drága gépjárműveket.

MNO.hu, 2009. augusztus 24.

A technológia, média és telekommunikáció (tmt) ágazat globális biztonsági felmérése alapján elmondható, hogy a tmt vállalatok 2008-ban jelentősen csökkentették adatbiztonsági kiadásaikat; miközben a cégek harmada csökkentette az információtechnológiai (it) biztonságra fordított költekezését.

A tavalyinál tíz százalékkal több cégnek, a megkérdezett vállalkozások közel kétharmadának vannak elmaradásai az adatvédelem területén.

A Deloitte az idén harmadik alkalommal készítette el a tmt ágazat globális biztonsági felmérését.

Bodor Kornél, a Deloitte Magyarország tmt iparági csoportjának vezetője szerint az ez évi válaszok azt mutatják, hogy a cégek a válság következményeként egyértelműen visszafogják adatbiztonsági kiadásaikat.

Bodor Kornél elmondta: azok a cégek, amelyek rendszeresen elhanyagolták az it biztonsági fejlesztéseiket, most különösen kiszolgáltatottá válhatnak az egyre kifinomultabb támadásokkal szemben.

Kifejtette: a válaszadóknak mindössze 6 százaléka fordítja teljes költségvetésének legalább hét százalékát, vagy ennél többet az it biztonságra. Az idén jelentős visszaesés tapasztalható az előző felmérés eredményeihez képest, akkor ugyanis még a megkérdezett vállalkozások 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 7, vagy ennél nagyobb százalékot fordít it-költségvetéséből a biztonságra.

Bodor Kornél kiemelte: a felmérésből az is kiderül, hogy a csökkenő adatvédelmi befektetések hátráltatják az új biztonságtechnológiák bevezetését. A válaszadóknak csak 53 százaléka vallotta magát naprakésznek, vagy nagyjából naprakésznek ebből a szempontból a két évvel ezelőtti 67 százalékhoz képest - fűzte hozzá.

Ralph van Uden, a Deloitte informatikai biztonság és adatvédelem területért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a közösségi oldalak és blogok számos előnnyel járnak, ezek az oldalak fokozott kihívást jelentenek a szervezetek belső biztonsági rendszerei számára.

A Deloitte felmérésének eredményei szerint a web 2.0 technológia sebezhetőségének kihasználása, valamint a közösségi viselkedés tanulmányozásán, emberi hibák kihasználásán alapuló, úgynevezett "social engineering" technikák - mint például a "csalilevelek" (pretexting) és az adathalászat (phishing) - a válaszadók több mint 80 százaléka szerint fenyegetést jelentenek egy vállalkozás információbiztonságára.

Ralph van Uden hangsúlyozta: a felmérés rámutat, hogy a felmerülő új veszélyek tükrében a tmt vállalatok bizonytalanabbá váltak a belső biztonsági kockázatok kezelésében. A két évvel ezelőtti felmérés 51 százalékához képest az idén a válaszadóknak csupán 28 százaléka vallotta magát "nagyon" vagy "kiemelkedően" magabiztosnak, ha arról kérdezték, hogy cége képes-e megfelelően kezelni a belső fenyegetettségeket. A válaszadók 41 százaléka az elmúlt egy év során legalább egy belső biztonsági szabályszegésről számolt be - ismertette az igazgató.

nepszava.hu, 2009. augusztus 22.

36 ezer eurós, azaz mintegy tízmillió forintos büntetésre ítélte szerdán a német Nordrhein-Westfallen tartomány adatvédelmi biztosa a Lidlt, mivel a Magyarországon is jelen lévő német diszkontlánc belső aktákat vezetett alkalmazottai betegségeiről.

Az ítélet indoklása szerint a munkaadói gondoskodás keretébe semmiképpen sem fér bele a munkavállalók betegségeinek kutatása és az így nyert adatok szisztematikus rögzítése, adja hírül az osztrák Die Presse.

A botrányt még tavasszal robbantotta ki a német Spiegel című hetilap, amely arról számolt be, hogy a Lidl - törvénytelen módon - belső aktákat vezetett az alkalmazottak betegségeiről. Eszerint az áruház dolgozóinak betegállomány után egy formanyomtatványt kellett kitölteniük, s ezen fel kellett tüntetni az adott betegség okát, illetve jellegét. A szóban forgó dokumentumokra egyébként véletlenül talált rá egy bochumi hölgy egy szemeteskosárban, majd értesítette a lap szerkesztőségét.

A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy legalább négy, Nordrhein-Westfallen tartományban lévő Lidl-üzletben vezettek a dolgozó betegségeiről aktákat, részben a dolgozók tudta nélkül, és ezzel durván megsértették az adatvédelmi törvényt.

A Lidl németországi vezetője egyébként korábban nem cáfolta, hogy éltek a szóban forgó "betegségkutató" formanyomtatványok eszközével. Elismerte, hogy e meglehetősen sajátos eszköz nem felelt meg az adatvédelem előírásainak, azt állította ugyanakkor, hogy csupán az alkalmazottak egészségi állapotáról kívántak tájékozódni.

A hazánkban jelen lévő német diszkontlánc hírnevét tavaly egy megfigyelési ügy csorbította. Akkor arra derült fény, hogy a vállalat vezetői hosszú időn keresztül magándetektívekkel, illetve rejtett kamerák segítségével figyeltették az alkalmazottakat, "jegyzőkönyvezve" a munka során, több esetben ugyanakkor a munkahelyen kívül is tanúsított szokásaikat - például azt, hogy ki kivel beszél, vagy hányszor megy ki a mellékhelyiségbe.

Az akkori ügy óriási botrányt váltott ki, s a Lidl vezetősége nyílt levélben kért bocsánatot mind az alkalmazottaktól, mind a vásárlóktól.

Mfor.hu (via DiePresse.com), 2009. augusztus 20.

Az alkotmány most hatvanéves, de húsz esztendeje alapos "ráncfelvarráson" esett át, olyannyira, hogy az eredetiből alig tucatnyi paragrafus maradt érintetlen. Bihari Mihály politológus, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint alkotmányozási kényszer nincs, de az alaptörvény reformja elkerülhetetlen.

- Talán nincs rá példa, hogy "ugyanaz" az alkotmány kétszer vált rendszert: előbb a szocializmus, majd a szociális piacgazdaság alapjait fektette le, és hatvan év után is hatályban van.

- Az 1949. évi XX. törvény, az első írott magyar alkotmány, egy kikényszerített politikai és társadalmi rendszerváltásról szólt: célja a szocializmus felépítése, a politikai hatalom gyökeres átalakítása volt. De ez nem volt más, mint az egypárti diktatúra "pártalkotmánya". A második rendszerváltó alkotmánynak viszont nem ezt, hanem az 1989. évi XXXI. törvényt tekinthetjük, amely - tucatnyi paragrafus kivételével - teljesen átírta a 49-es alaptörvényt, bár azzal egységes szerkezetbe foglalva adták közre 1989. október 23-án. Így tehát ugyanazon számot viselő alkotmánytörvény létrehozott egy 1949. évi diktatórikus és az 1989-es, konszenzuson alapuló demokratikus rendszerváltást.

- Tekinthetjük ezt új alkotmánynak?

- Szerintem igen, hiszen az 1989-ben egységes szerkezetbe foglalt és kihirdetett alkotmány teremtette meg a többpártrendszert, a köztársaságot, a demokratikus jogállamot.

- Az alkotmányozás '89-ben is fura körülmények közt folyt, a szövegre az utolsó pártállami parlament adta az áldását. Nincs legitimációs hiány?

- Tény, hogy az alkotmányozás sajátos körülmények között történt: a szöveget már többpárti, de parlamenten kívüli politikai centrum, az akkor szerveződő ellenzéki pártok, az MSZMP és a harmadik oldal, vagyis a civil szervezetek delegáltjaiból álló Nemzeti Kerekasztal résztvevői készítették elő. Így a dokumentumot, bölcsen, csak az átmenet idejére szánták. A legitimáció problémája érdekes alkotmányjogi és politológiai kérdés. A Nemzeti Kerekasztalnak alkotmányos felhatalmazása nem volt, ám rendelkezett társadalmi és politikai támogatottsággal, ami elégnek bizonyult ahhoz, hogy bár nem forradalmi keretek között, de forradalmi jelentőségű változásokat vigyenek végbe egy valódi rendszerváltoztató alkotmányozással.

- Akkor miért ragaszkodtak az 1949. évi XX. törvény emlékének megőrzéséhez?

- Ennek az idő sürgetése és jogtechnikai okai voltak: a tárgyalások 1989 júniusában indultak, majd a folyamat megakadt, így augusztusban és szeptemberben alig több mint négy hét alatt kellett tető alá hozni az egyezséget. Ha új alkotmányt hirdetnek ki, arról a már hatályos népszavazási törvény szerint referendumot kellett volna tartani, ami további késlekedéssel járt volna, kiszámíthatatlan eredménnyel.

- Az ideiglenesnek szánt alkotmány máig hatályos. Ilyen jó?

- Meggyőződésem szerint rendszerváltoztató alkotmányként kitűnőn betöltötte a szerepét. Tartósan működő demokratikus jogállam alkotmányának azonban nem elegendő. De ha nincs is alkotmányozási kényszerhelyzet, átfogó és radikális reformra szükség van. Először az alaptörvény szerkezetét kellene rendbe tenni, és számos módosítás, pontosítás is indokolt. Meg kellene fogalmazni az alkotmány értékrendszerét, tisztázni a legfontosabb alapértékek - a véleménynyilvánítás szabadsága vagy az emberi méltóság - egymáshoz való viszonyát, korlátozhatóságát. Pontosabban kellene szabályozni az államfő jogkörét. Súlyos gondokat látok a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok hiánya miatt. Mára felrobbant az Alkotmányba beemelt népszavazási szabályok időzített bombája, így ezzel is kell kezdeni valamit. A gazdasági alkotmányozás terén is előre kellene lépni.

- Szép halmazát felsorolta a gondoknak, de több mint tíz éve egyetlen párt sem tett komoly kísérletet az alkotmányozásra.

- E ciklusban erre nincs esély, azt pedig nem tudjuk, hogy a következő parlament milyen összetételű lesz. Szinte bizonyos, hogy az alkotmányozás ügye napirendre kerül.

- A Fidesznek kétharmada is lehet. Szerencsés lenne, ha egy párt kezében lenne a döntés?

- Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de ha valamely politikai erő ilyen jelentős többséget szerezne, a polgárok demokratikus választói akaratát nem vonhatná kétségbe senki. Ettől kezdve az adott párt vezetőinek bölcsességén múlik, mit kezdenek e felhatalmazással. De minél nagyobb arányú győzelmet arat egy párt, minél nagyobb legitim hatalommal bír, annál nagyobb a társadalmi felelőssége. És az ellenzék, a közvélemény, a sajtó és a jogvédő szervezetek sem maradnak eszköztelenül egy jogállamban.

NOL.hu, 2009. augusztus 20.

Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, mert a büntetőeljárás során olyan anomáliákat tapasztalt, amelyek arra utalnak, hogy a nyomozóhatóság, illetve az ügyészség az állampolgárok személyes adatait érintő jogellenes cselekményeket figyelmen kívül hagyták.

Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, mert a büntetőeljárás során olyan anomáliákat tapasztalt, amelyek arra utalnak, hogy a nyomozóhatóság, illetve az ügyészség az állampolgárok személyes adatait érintő jogellenes cselekményeket figyelmen kívül hagyták.

Az MTI birtokába került dokumentumban Laborc Sándor az adatvédelmi biztosról szóló törvény azon szakaszára hivatkozik, amely szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság a tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott. Mint írta, "a büntetőeljárás, különösen annak a bűncselekmény hiányában történő megszüntetése és az azzal kapcsolatban folyt jogorvoslati eljárás során olyan anomáliákkal szembesültem, amely a nyomozó hatóság és különösen az ügyészség részéről az állampolgárok személyes adatait érintő jogellenes, esetenként bűncselekményi gyanút megalapozó cselekmények figyelmen kívül hagyására utalnak".

Az NBH lemondott és szeptemberben távozó főigazgatója beadványában emlékeztetett: tavaly szeptember 10-én feljelentést tett az UD Zrt. vezető beosztású munkatársai ellen, többek között a személyes adatok védelmét közvetve vagy közvetlenül sértő bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

Laborc beadványában arról tájékoztatja a biztost, hogy az UD Zrt. számítógépein a nyomozók harminc komplett környezettanulmányt találtak, amely mintegy nyolcvan ember személyes és különleges adatait - mint vagyoni helyzetük, magánéleti személyes viszonyaik - találták meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a környezettanulmány elkészítésének módja - a konspirált adatgyűjtés - kizárja, hogy az érintettek a velük kapcsolatos adatgyűjtéshez, adatkezeléshez hozzájárultak volna, és erre törvény sem hatalmazza fel a vagyonvédelmi-magánnyomozó céget, vagyis a személyes adatok jogellenes kezeléséhez nem férhet kétség.

Mint írta, a nyomozást felügyelő ügyész szerint azonban nem állapítható meg személyes adatokkal visszaélés, mivel az érintetteket nem érte jelentős érdeksérelem. Laborc kifogásolja, hogy erre a következtetésre az ügyész anélkül jutott, hogy megkérdezte volna az esetleg elszenvedett hátrányról az érintetteket, sőt nem is tájékoztatta őket arról, hogy a személyes adataikat az UD Zrt. gyűjtötte, kezelte.

A főigazgató tájékoztatta a biztost, hogy az UD Zrt. megszerezte a felszámolás alatt álló MÁV ABE Biztosító biztosítotti körének teljes adatállományát, de az ügyészség itt sem állapított meg bűncselekményt, mivel a biztosító a számítógépes rendszerének műszaki üzemeltetésével az UD Zrt.-t bízta meg.

Laborc kiemelte, hogy a megbízás a számítógépes rendszer és nem az adatbázis üzemeltetésére szólt, és hogy a nyomozó hatóságnak az NBH által átadott telefonlehallgatási anyagain maguk a gazdasági társaság vezetői beszélnek arról, hogy az adatmentést teljesen törvénytelenül hajtották végre.

Beadványában arról is írt, hogy az NBH információi szerint az UD Zrt. "kémszoftvert" alkalmazott, ennek bizonyítására kézenfekvő lett volna a lefoglalt számítógépek átvizsgálása, ennek érdekében a rendőrség ki is rendelt egy igazságügyi számítástechnikai szakértőt. A nyomozást felügyelő ügyész azonban csak a gépeken lefoglalt adatok mentését engedélyezte a szakértőnek, a "kémszoftver" felderítésének megkísérlését megtiltotta. Laborc a nyomozást megszüntető határozat ellen panasszal élt, amit "az ügyészség gyakorlatilag érdemi indoklás nélkül elutasított", ráadásul a panaszát személyesen az az ügyész bírálta el, aki a kifogásolt intézkedésekre maga adott utasítást.

Az NBH főigazgatója írásban is megkereste a legfőbb ügyészt, hogy a konkrét ügytől elvonatkoztatva vizsgálja ki a kifogásolt ügyészi eljárást és a jogorvoslat során felmerülő esetleges összeférhetetlenség kérdését, azonban beadványát - tartalmától függetlenül és kifejezett kérése ellenére - a Legfőbb Ügyészség a nyomozás megszüntetése ellen benyújtott panaszához csatolta, és elbírálás céljából a Fővárosi Főügyészségnek küldte meg.

NOL.hu, 2009. augusztus 19.

A jelenlegi jogi környezet - bár nem egyértelmű és világos - megfelelő ahhoz, hogy a BKV járművein utasteret figyelő kamerákat helyezzenek el, közölte a cég szerdán. A BKV álláspontja szerint a jogi alapot az a vagyonvédelmi törvény biztosítja, amelynek alapján a különböző üzletek is kamerákat szerelnek fel.

"Nem értünk egyet az ombudsman azon véleményével, hogy a közlekedés terén az érintetteknek nincs érdemi választási lehetőségük" - írták, hozzátéve: Budapesten gépkocsival, motorral, kerékpárral vagy más közlekedési eszközzel, gyalogosan, illetve egyéb közlekedési társaságok (MÁV, Volán) szolgáltatásait igénybe véve is lehet közlekedni.

A BKV közleményében kiemelte: munkatársai és utasai élethez és testi épséghez való jogát előbbre valónak tartja "a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés" elveinél.

Az adatvédelmi biztos hivatala kedden azt közölte az MTI-vel, hogy korlátozottan kamerázhatóak be a BKV közlekedési eszközei, csak a jármű vezetőjének önkéntes hozzájárulásával és kizárólag az ő munkavégzési helyén van mód kamerás megfigyelésre, az utasok kamerázása csak törvényi szintű jogalap megléte esetén lehetséges.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény, illetve - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli - olvasható Jóri András állásfoglalásában.

Az ombudsman kifejtette: a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozik a közüzemek azon területe, amelyek igénybevételéről az érintetteknek nincs választási lehetőségük. Ezért Jóri András nem tartja elfogadhatónak az utasok teljes körű kamerás megfigyelését.

index.hu (via MTI.hu), 2009. augusztus 19.

Többszöri felszólításra, és az adatvédelmi biztos állásfoglalása ellenére sem hajlandó nyilvánosságra hozni a Budapest Airport, mekkora légszennyezettségnek vannak kitéve az elavult berendezések miatt a földi kiszolgálásban dolgozók Ferihegyen - közölte a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ).

A Budapest Airport 2006 folyamán elkészíttette az érintett területek légszennyezettségi méréseit. Ennek eredményeit azonban a menedzsment a LESZ és előd-szakszervezeteinek többszöri határozott kérése ellenére sem hozta nyilvánosságra - állítja a szakszervezet. A LESZ ezért ismét felszólítja a reptér vezetőségét, haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a mérési eredményeket.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos 2007. februárban kelt állásfoglalása szerint "…a repülőtér működtetésével összefüggő légszennyezési vagy zajártalomra vonatkozó adatok nyilvánosak, megismerésüket a kibocsátó cégnek biztosítania kell."

Az adatokba azonban a jelenlegi, német tulajdonost képviselő menedzsment sem biztosított betekintést, amikor a szakszervezet erre felszólította - áll a LESZ közleményében. Nem hivatalos forrásból az érdekképviselet úgy értesült, a káros anyagok koncentrációja az egészségügyi határértékeknek több kategóriában is a sokszorosa volt. Évekre visszamenőleg járhat kártérítés a dolgozók százainak - állítja a LESZ.

napi.hu, 2009. augusztus 19.

Egy Facebook csoport hétfőn benyújtotta keresetét a közösségi oldal ellen, mivel az szerintük megsérti Kalifornia állam fogyasztói törvényeit.

A keresetet Kalifornia Orange megyéjének legfelsőbb bíróságához nyújtotta be az öt felhasználó. A negyven oldalas beadvány azzal vádolja a Facebookot, hogy megsérti az államban érvényes fogyasztói és személyiségi jogokat, mivel harmadik fél részére személyes információkat ad át kereskedelmi célokra.

A felperes és a közvélemény olyan szintű személyes adatvédelmet vár el, melyet a Facebook eddig nem tudott garantálni - olvasható a beadványban. A Facebook szóvivője nem reagált a vádakra, csak annyit mondott, hogy harcolni fognak a perben.

Július végén a kanadai adatvédelmi ombudsman marasztalta el a közösségi oldalt, mivel nem tesz meg mindent a felhasználók személyes adatainak védelme érdekébe, és zavaros és hiányos információkat közöl a privát adatok védelmével kapcsolatosan.

Világos, hogy az adatvédelem fő szempont a Facebook számára, mivel számos adatvédelmi hiányosságot fedeztünk fel az oldal működésében - közölte Jennifer Stoddart adatvédelmi biztos. A vizsgálat fényt derített arra, hogy a Facebook megsérti a kanadai adatvédelmi törvényeket azzal, hogy a már leiratkozott felhasználók adatait nem törlik adatbázisukból. Emellett zavaros és hiányos információkkal szolgál a felhasználók számára.

A Facebook az adatvédelmi biztosnak válaszul azt nyilatkozta, hogy azért van szükség a törölt hozzáférések altatására, mivel számos felhasználó újra regisztrálja magát. A vizsgálat szerint a közösségi oldal már megelőző lépéseket tett az adatvédelmi biztos által kritizált eljárásokban, és a cég a továbbiakban is együtt kíván működni az ombudsmannal.

A Facebooknak több mint 200 millió aktív felhasználója van, ebből 12 millió kanadai. Minden harmadik kanadai rendelkezik hozzáféréssel a közösségi oldalhoz.
A vizsgálat precedens értékű és egy működési sztenderdet állíthat fel a kanadai közösségi oldalak számára, valamint más országok szabályozását is befolyásolhatja. Stoddart közlése szerint Kanada az első ország, mely nyilvánosságra hozza a Facebook adatvédelmi praktikáit. Majd hozzátette, hogy a site nem tette elérhetetlenné a személyes adatokat harmadik fél (fejlesztők) számára. Jelenleg 180 országban 950 ezer fejlesztő dolgozik Facebook alkalmazások fejlesztésén.

Az adatvédelmi biztos 30 nap türelmi időt adott a közösségi oldalnak, hogy javítsa hiányosságait, aki ajánlásait akár a szövetségi bírósághoz is kész benyújtani. A Facebook adatvédelmi vezetője, Chris Kelly szerint erre nem lesz szükség.
A vizsgálatot az ottawai egyetem egyik alszervezetének panaszai nyomán indították el.

hirszerzo.hu (via ICTPress.hu), 2009. augusztus 18.

A biztonságtechnikai közhely szerint csak akkor töröltük véglegesen adatainkat a meghajtóról, ha magát az eszközt fizikailag is megsemmisítettük.

Ahogy egy korábbi hírünkben a beillesztett videó is tanúsítja, a használt merevlemezek majdnem tökéletes törlése leginkább egy nagy kalapács segítségével történhet meg, ahogy a riportban az FBI szakembere ezt demonstrálja is.

A probléma annyiban égető, hogy a digitális adattárolás tömegessé válásával se szeri, se száma azoknak a híreknek, melyek arról számolnak be: a kidobott meghajtókról vagy elfelejtik letörölni az adatokat, vagy eszükbe sem jut az, hogy mások ezekkel visszaélhetnek, ezért törlés nélkül kerülnek ezek a hordozók a kukába, de még legjobb esetben is csak egyszerű szoftveres megoldásokat alkalmaznak törlésre, amelyek azonban messze nem garantálják azt, hogy mások – néha igen egyszerű módszerekkel, gyakran legális szoftverekkel – ne tudnák újra olvashatóvá tenni a lemezen található információkat.

Az adatrekonstrukciót – jó pénzért – kínáló cégek mellett ma már szép számban találhatóak adatmegsemmisítésre szakosodott vállalkozások is, ám ők természetesen megkérik az árát szolgáltatásaiknak. Ezért gondolta úgy egy IT-menedzser – számol be róla a PC Pro –, hogy megoldja ezt maga, s kialakított egy saját tervezésű hidraulikus prést, a Bustadrive nevű szerkezetet, mely oly mértékben roncsolja a feleslegessé vált merevlemezt, hogy azt – elvileg – már nem lehet olvashatóvá tenni.

Ross Waterton azért szánta rá magát egy ilyen gép elkészítésére, mivel elege lett abból, hogy milyen sok fáradságába került az elmúlt években a kidobandó adathordozók biztonságos megsemmisítése, s a rendelkezésére álló legtöbb megoldással kapcsolatban voltak fenntartásai. Először saját cége számára készített egy prototípust, melyet barátainak is kölcsönadott néha, akiknek megtetszett, mert hatékony volt, emellett sokkal olcsóbb az erre szakosodott cégek által kínált megoldásoknál.

A PC Pro letesztelte a prést, s egy szakértő, Richard A. Tanfield-Johnson, az IT Green Computer Recycling munkatársa arról tájékoztatta őket, hogy a Bustadrive sem tökéletes megoldás, mivel a gép által megnyomorított merevlemezről még mindig vissza lehet nyerni az adatokat – ám az is igaz, ismerte el a szakember, hogy ez olyan istentelenül drága, hogy csak különleges esetekben érné meg. Tanfield-Johnson véleményét egy másik szakember, Andrew Speedie, a Secure IT Disposals Limited munkatársa is megerősítette, aki elmonda, hogy a sérült lemezt a legtöbbször olvashatóvá lehet tenni súlyos fizikai sérülések után is, ám ehhez olyan felszerelés és szakértelem kell, hogy csak extra esetekben érdemes nekifogni a csillagászati összegekbe kerülő munkának.

ITCafé.hu, 2009. augusztus 18.

A Spotlight keresőalkalmazás mindent megtalál, még a rég kitöröltnek hitt üzeneteket is.

Több iPhone készülékkel kapcsolatos fórumon is beszámoltak felhasználók egy kétségkívül bosszantó – esetenként biztonsági kockázatot is rejtő – jelenségről, melyet az operációs rendszer 3.0-s verziójában figyeltek meg. A Cult of Mac oldal írása szerint arról van szó, hogy az Apple okostelefonja és az iPod Touch médialejátszó alapértelmezett levelezőkliense egyaránt helytelenül kezeli a kitörölt e-maileket: az üzenetek – a kukából törlést követően is – egyszerűen visszakereshetőek és újra megjeleníthetőek a Spotlight indexelő- és keresőalkalmazás segítségével. Olybá tűnik, a problémát a Spotlight gyorsítótárának működésében kell keresni: a szoftver nem szinkronizálja össze az üzenet státuszát a levelezőklienssel, így a cache olyan leveleket is megőriz, amelyet egyszerűen nem volna szabad.

Matt Janssen, a Cult of Mac egyik olvasója készített egy videofelvételt, melyen részletesen bemutatja, milyen lépések szükségesek az enyészetnek szánt e-mailek feltámasztásához. A felhasználó nem csupán friss üzeneteken tesztelte a sajátos funkciót – alkalmazott technikájával több hónapos leveleket is sikerrel "hozott vissza."

Janssen után szabadon mi is szembesültünk kitörölhetetlen üzenetekkel. Létrehoztunk egy mezei e-mail fiókot, beállítottuk a szükséges paramétereket az iPhone-on, majd elküldtünk egy tesztüzenet a készülékre. A levelet töröltük a beérkezett üzenetek mappájából, majd gondosan kiürítettük a kukát. Elindítottuk a Spotlight alkalmazást, és a törölt üzenet tárgyában szereplő egyik kifejezést adtuk meg keresési szövegként – s valóban, a szoftver azonnal listázta az imént nullázott e-mailt – igaz, Janssennel ellentétben a levél testébe nem tudtunk beleolvasni.

Fórumhozzászólások szerint az iPhone OS 3.1-es verziójában kijavították a közkeletűen hibának nevezett funkciót, de erről hivatalos értesítés egyelőre nem jelent meg.

ITCafé.hu, 2009. augusztus 18.

Csak a sofőrök figyelhetők meg a BKV járatain, az utasok nem – derül ki az adatvédelmi biztos ajánlásából (link — a szerk.). A vezetőket is csak önkéntes hozzájárulásukkal kamerázhatják.

Korlátozottan kamerázható a BKV járműveinek fedélzete – foglalt állást Jóri András adatvédelmi ombudsman. A biztos ajánlásából kiderül: csak a gépjármű vezetőjét, csak az ő munkavégzési helyén, és csak az ő önkéntes hozzájárulásával figyelhetik meg kamerával a BKV járatain. Az utasok kamerázása viszont csak megfelelő, törvényi szintű jogalap megléte esetén lehetséges.

Néhány hete a BKV újra felvetette (a blogon ld. itt — a szerk.), hogy a járatain egyre gyakrabban előforduló támadásokat kamerás megfigyeléssel fékezné meg. Mivel korábban ez az ötlet már elbukott az adatvédelmi szabályokon, a közlekdési vállalat felkereste az adatvédelmi biztost.

Az ajánlásban Jóri András azt írja: az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény csupán a kétségtelenül önkéntes alapon felkereshető magánterületek esetében ad lehetőséget a kamerával történő megfigyeléshez. Ugyanakkor nem tartoznak a törvény hatálya alá az olyan közüzemek, amelyek igénybe vételét illetően az érintetteknek nincsen érdemi választási lehetőségük. Ilyen közüzemnek számít például egy BKV-busz, hisz ebben az esetben nincs más választási lehetőség, ha valaki városi tömegközlekedési eszközzel akar valahová eljutni.

Jóri András az utasok teljes körű kamerás megfigyelését nem tartja elfogadhatónak; ehhez szükséges, hogy törvényben szabályozzák a speciálisan erre a területre vonatkozó megfigyelés részletes szabályait. Nyilvánvalóan ezeknek a szabályoknak, illetve magának a megfigyelésnek is meg kell felelnie az alkotmányossági követelményeknek.

A gépjármű vezetőjének környezetében is csak akkor folyhat kamerás megfigyelés, ha ahhoz önkéntes hozzájárulását adta. Az önkéntesség biztosítására technikai megoldásként szolgálhat egy olyan eszköz, amely a gépjármű vezetőjének lehetővé teszi a kamera ki- és bekapcsolását.

"Meggyőződésem, hogy a kamerák részletesen kidolgozott koncepció hiányában történő terjedése a magánszféra sérelmével, a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés fokozatos felmorzsolásával jár" – mondta Jóri András.

index.hu, 2009. augusztus 18.

A sajtószabadság érvényesülését, a tájékoztatáshoz való jogot, valamint a bírósági tárgyalások nyilvánosságának elvét csorbítja, hogy a hatályos törvények nem szabályozzák megfelelően és egyértelműen a sajtó részvételét a kiemelt érdeklődésre számot tartó tárgyalásokon – vélekedik Szabó Máté hétfői közleményében. Az ombudsman ezért azt javasolja az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy egységes törvényi szabályozást kezdeményezzen ezzel kapcsolatban.

A bírósági tárgyalások nyilvánosságának egységes törvényi szabályozását szorgalmazza az ombudsman az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. "A tárgyalások nyilvánosságának kérdésköre nem szűkíthető le pusztán a rendfenntartásra. (...) A törvényi szintű, általános és egységesen kötelező szabályozás hiánya egyenesen vezet az utóbbi időszakban tapasztalt tumultuózus, olykor botrányos jelenetekhez, önkényes jogértelmezéshez" – tartalmazza az Országgyűlési Biztos Hivatala által kiadott közlemény.

Szabó Máté szerint a sajtószabadság érvényesülését, a tájékoztatáshoz való jogot, valamint a bírósági tárgyalások nyilvánosságának elvét csorbítja, hogy a hatályos törvények nem szabályozzák megfelelően és egyértelműen a sajtó részvételét a kiemelt érdeklődésre számot tartó tárgyalásokon. Az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogából következik, hogy a média különleges helyzetben van, amikor szerepet vállal a bírósági tárgyalások nyilvánosságának megteremtésében. E szerepet veszélyezteti a szabályozatlanság, a kiszámíthatatlanság egyebek mellett akkor, amikor a nagy érdeklődésre számot tartó tárgyalásokat kis befogadóképességű tárgyalótermekben tartják, a sajtó munkatársainak részvételét pedig esetenként úgy kötik előzetes regisztrációhoz, hogy erről nem található semmilyen nyilvános, hozzáférhető szabályozás.

Szabó Máté azt javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy kezdeményezze a bírósági tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatos egységes, törvényi szintű szabályok megalkotását. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására vonatkozó korábbi javaslatot az Országgyűlés kétharmados többség hiányában nem fogadta el. Az a javaslat azt is rögzítette volna, hogy az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése során köteles megvizsgálni, szükséges-e intézkednie a tárgyalások nyilvánosságának biztosítása érdekében, gondoskodni a megfelelő befogadóképességű tárgyalóteremről.

Egy éve a kormány hatályon kívül helyezte az 1986-os bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló rendeletet. Az elavult és alkotmányosan aggályos rendelet helyébe azonban nem lépett korszerűbb, törvényi szintű, általános jellegű – valamennyi bírósági eljárásra vonatkozó – szabályozás. Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy a bírósági eljárási törvények "mozaikszerűen" tartalmazzák ugyan az alkotmányos "minimumot", így különösen a nyilvánosság kizárásának feltételeit. Hiányoznak azonban a szükséges garanciák, amelyeket a bíróságok és a bírósági igazgatás önmagában nem képes pótolni.

MNO.hu (via MTI.hu), 2009. augusztus 17.

Az őssejtkezelésekkel kapcsolatos botrány is rávilágít, arra hogy az orvosi kutatások fontosabb adatai mennyire közérdekűek, s mennyire fontos, hogy nyilvánosságra kerüljenek. A kutatások során elvégzett vizsgálatok költségeit több esetben az OEP állja. Bonyolult genetikai tesztek, CT-vizsgálatok, laboratóriumi háttér, műszerhasználat költségeiről van itt szó, melyeket közpénzből fedeznek. Ez már önmagában is komoly indok az adatok közzétételére.

Az orvosi kutatások etikai véleményezése a regionális kutatásetikai bizottságok és az országos hatáskörű Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) bizottságainak a feladata. A bizottságok tagjai javarészt orvosok és még 2-3 laikus, ügyvéd, pap, etikai szakember. Úgy gondolom, hogy a felelősséget, kivált az etikailag kényes ügyekben, jobban meg kell osztani a társadalommal, az etikai megítélés nem lehet orvosszakmai belügy. Elfogadhatatlan az is, hogy a társadalmi békét a titoktartás biztosítsa, a társadalom tudta nélkül engedélyezzenek olyan kutatásokat, amelyeket a társadalom többsége ellenezne, vagy gátoljanak olyanokat, melyeket a társadalom kifejezetten igényelne. Az ezzel kapcsolatos vitákat nyilvánosan kell lefolytatni.

A külföldön elfogadott, de nálunk még nem bevezetett gyógymódokhoz kizárólag kutatás keretében juthatnak hozzá a betegek. Nem kell mondanom, mit jelent ez egyes daganatos betegségek esetén, amikor bármire hajlandó a súlyos állapotban lévő beteg. A hosszú listákon várakozóknak is elemi érdekük lenne, hogy az engedélyezett kutatásokról felvilágosítást kaphassanak. A kutatók számára is előnyös, ha hamarabb jutnak megfelelő számú beteghez, s ezért hamarabb kerülhet bevezetésre egy új eljárás. A kutatások egy része kellemetlenséggel jár, ezekért senki sem lelkesedik. Ha többet tennénk a súlyos betegekkel való szolidaritás erősítéséért, ha jobban érzékeltetnénk, hogy az ő szenvedéseik enyhítéséért, életük megmentéséért tehetnek valamit azok, akik a kutatásokban közreműködnek, talán több lenne a vállalkozó.

A nyilvánosság arra is jó, hogy egyértelmű legyen, kinek mihez van engedélye és mihez nincs, hogy mindenki eldönthesse, etikailag támogatott kutatásba kívánják-e bevonni, vagy sem. Egy közhiteles, nyilvános adatbázis, amelyet bárki bármikor elérhet, leleplezné azokat, akik megfelelő engedély nélkül fognak kutatásba (ami 5 évig terjedhető szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény).

A magyar jogszabályok 2002 óta közérdekűnek nyilvánították az etikailag támogatott, beavatkozással járó orvosi kutatások fontosabb adatait, s 2007 óta közzétenni rendelik a beavatkozással nem járó, támogatott kutatások egyes adatait is. A rendelkezés elég zavaros, így nehéz kideríteni, mikor, mit kellene közzétenni. A közzétételtől a kutatók tartanak, mert az előnyhöz juttathatja a konkurenciát. Ám a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a tudományos hipotézis, az élettani, fizikai, kémiai, matematikai modell nem közérdekű adat. A hatályos jogszabály betartása sajnos nem megy. Ma egyetlen regionális kutatásetikai bizottság (a szegedi) által elfogadott kutatási tervekről tudunk, a többiről nem. Az országos hatáskörű ETT TUKEB (Tudományos és Kutatásetikai Bizottság) felsorolja az általa jóváhagyott, beavatkozással nem járó orvosi kutatásokat, de nem adja meg hozzájuk a jogszabályban meghatározott adatokat. A beavatkozással járó, engedélyezett kutatásoknak még a felsorolása is hiányzik. A gyógyszerhatóanyag-vizsgálatoknál pedig már maga a jogszabály nem határoz meg közérdekű adatokat.

A saját testen (vagy az abból eltávolított szöveten) végzett orvosi beavatkozáshoz meg kell szerezni az érintettek hozzájárulását. Adataik kezeléséhez úgyszintén. Amikor a résztvevő csatlakozik egy kutatáshoz, hozzájárulását írásban is meg kell erősítenie, és személyre szabott tájékoztatást is kell kapnia. A közzétett tájékoztató előzetes információnak tekintendő, ami előre jelzi a várható kellemetlenségeket és elvárásokat, s azt, hogy az érdeklődő egyáltalán résztvevője lehet-e az adott kutatásnak. Ma egyes, beavatkozással nem járó esetekben az orvosi kutatásokra a páciensek írásos beleegyezése és további tájékoztatása nélkül kerülhet sor. Ez az európai jogban példa nélküli, és elemi emberi jogokat sért. A potenciális érintettek ezért egyedül a tájékoztatóból értesülhetnének arról, hogy esetükben az orvosi titoktartásra vonatkozó törvényi előírást meg kívánják törni, és idegen kutatók fogják az adataikat megismerni. Ez ellen tiltakozhatnak, amit az adatkezelő intézmény köteles figyelembe venni. Látható, hogy a tájékoztatás elmaradása az adatvédelmi törvény 6. § (4) bekezdésének súlyos megsértését jelenti, és megalapozza a különleges személyes adattal elkövetett jogellenes adatkezelés tényállását.

NOL.hu, 2009. augusztus 17.

Valószínűleg minden idők legnagyobb számítógépes személyiségi adatlopása ügyében indított eljárást az amerikai igazságügy-minisztérium; a hackerek több mint 130 millió bankkártya számát tulajdonították el - közölték szövetségi hatóságok.

Az adatlopással egy miami férfit, a 28 éves Albert Gonzalezt, valamint két meg nem nevezett orosz férfit gyanúsítanak.

A személyiségi adatok ellopásával (identity theft) és az azokkal való visszaéléssel vádolt férfiak több mint 130 millió hitelkártya és hitelkeret nélküli bankkártya adatát szerezték meg úgy, hogy feltörték öt vállalat - a Heartland Payment Systems, a 7-Eleven, a Hannaford Brothers és további két cég - számítógépes rendszerét.

A New Jersey-i szövetségi ügyészi hivatal közleménye szerint az elkövetők először kiválasztották a legjelentősebb amerikai vállalatok Fortune 500-as listájáról az áldozatokat, majd megkeresték a cégek honlapjainak sérülékeny pontjait.

A gyanúsítottak az ellopott kártyaszámokat el akarták adni másoknak, akik azokkal hamis vásárlásokat hajthattak volna végre. A tolvajok New Jersey államban és a világ más részein található szervereken tárolták a hackeléshez szükséges adatokat.

Ez a séma valószínűleg a legkiterjedtebb hackelési és személyiségi adatlopási eset, amelyben az amerikai igazságügy-minisztérium valaha eljárást indított - tartalmazza a közlemény.

Index Tech blog (via MTI), 2009. augusztus 17.

Minél több funkciója van a mobil eszközöknek, annál több információt lehet gyűjteni azok tulajdonosairól. Ahhoz, hogy a mobil szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni, mindenképpen szükség van arra, hogy az emberek megbízzanak az ezeket kínáló cégekben.

Kai Rannenberg informatikus olyan stratégiákon dolgozik, amelyek segítségével a szolgáltatók erősíthetik a mobil rendszerekbe vetett bizalmat és biztonságérzetet. Az adatvédelem nem véletlenül lett napjainkban felkapott téma, hiszen ma már gyakorlatilag minden személyes adatunkat elektronikusan is gyűjtik, tárolják és elemzik a hivatalok.

Különösen fontos az óvatosság a mobil készülékek esetében, hiszen a mobiltelefonok, a PDA-k, a notebookok és más kommunikációs eszközök egyre több funkciót kínálnak. Ma már nem csak telefonálhatunk velük, hanem címeket kezelhetünk vagy éppen zenét játszhatunk le. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok modell képes felcsatlakozni az internetre, az e-mailek küldésére, a beépített GPS-egységeknek köszönhetően a pontos helyzet meghatározására és a helyhez kötött szolgáltatások használatára. "Éppen ezért van szükség arra, hogy megbízhassunk a készülékeinkben" - közölte Kai Rannenberg.

A szakember évek óta azzal foglalkozik, hogy miként lehetne javítani az adatvédelmen és miként lehetne biztonságosabbá tenni a mobil alkalmazásokat elsősorban a felhasználók számára. Rannenberg a bizalom szükségességét egy példával szemléltette. Egy allergiás betegnek fontos, hogy bármikor pontosan meghatározhassa a helyzetét, mert csak így kaphat pontos pollenjelentéseket. Ehhez azonban nem csak a pontos helyzetét kell kiadnia, hanem azt az információt is, hogy beteg. Az informatikus szerint a mostaninál sokkal nagyobb biztonságot jelenthetnének, hogy ha ezeket az adatokat szétosztanák az egyes szolgáltatók között és mindegyik csak egy meghatározott információt ismerne.

"A mobilszolgáltatóm úgyis tudja a pontos pozícióimat, de nem kell, hogy tudja, hogy milyen betegségben szenvedek. Ezeket az információkat védett módon kellene továbbadni egy másik cégnek. A felhasználó bármikor beállíthatná, mikor vagy milyen hosszú ideig ismerje a szolgáltató a pozícióját és milyen helyzetben mely adataihoz férhessen hozzá. Szintén fontos, hogy ha egy helyzetmeghatározás 30 másodpercenként történik, akkor ne kérdezzék meg minden alkalommal az illetőt, hogy egyetért-e az eljárással. Az adatvédelmi rendszereknek könnyen beállíthatóknak és átláthatóknak kell lenniük, valamint fontos, hogy a használatuk ne vegye túl sok időt igénybe" - mondta Rannenberg.

A szakember végül leszögezte, hogy mindez csak akkor működne a gyakorlatban, ha a szolgáltatókat rendszeresen ellenőriznék, hogy betartják-e az adatvédelmi előírásokat. Adatvédelmi auditoknak kellene garantálniuk, hogy az adott cégben az előfizetők maradéktalanul megbízhatnak és nyugodt szívvel rábízhatják a személyes adataikat.

Az ugyanakkor már a kutatók feladata, hogy szabványosítsák az adatvédelmi megoldásokat. Mert a felhasználók csak ezek megléte és elterjedése esetén bízhatnak majd teljesen a gyártókban és azok termékeiben, illetve a szolgáltatásokban és az azokat kínáló cégekben.

SG.hu, 2009. augusztus 15.

Kamerát szerelhetnek minden BKV-s buszra és villamosra év végéig. A BKV az ombudsman jelentésére vár, aztán az önkormányzatokkal is tárgyal. Azt mondják, talán a kamera visszatarthatja az erőszakot. Egyre többször van, hogy sofőrt vagy ellenőrt vernek meg, de fordítva is, hogy ellenőr utast. Szombat hajnalban egy 30 fős társaság például BKV-s biztonsági őröket vert meg, 5-en kórházba kerültek.

Még mindig ott vannak a nyomok a buszmegállóban, ahol egy körülbelül 30 fős társaság BKV-s biztonsági őrökre támadt. A biztonsági őrök is többen voltak - körülbelül 20-an. A buszra vártak - éppen dolgozni mentek. Négy férfivel valahogy összevesztek. Azok először elmentek, egy közeli szórakozóhelyre, és onnan már körülbelül 30-an jöttek vissza.

A biztonsági szolgálat területi igazgatója azt mondta: még nem volt hasonló támadás BKV-s biztonsági őrök ellen: "Váratlanul érte őket, és a támadók üvegekkel, meg mindenféle tárgyakkal mentek nekik, és próbálták őket nagyon megverni." Öt biztonsági őr került kórházba, közülük ketten még mindig ott vannak. Egyiküknek súlyos csonttörése van, tegnap műtötték.

Mikor a rendőrök kiértek, még tartott a verekedés több embert ott azonnal el is fogtak. Most összesen kilenc embert vádolnak csoportos garázdasággal. "7 főt azonnal előállítottak, aztán még kettőt, amikor azok bejöttek a rendőrkapitányságra, hogy érdeklődjenek a társaik után." – mondja a rendőrségi szóvivő.

Csak az elmúlt hetek hírei: villamos sofőrt vertek meg hajnalban, aztán egy buszsofőrt is, aki a saját telefonjával fotózta le a sérüléseit. Egy másik buszsofőrt is megvertek néhány hete, őt a buszban, a sofőrfülkében. Két utas berúgta a sofőr ajtaját, és úgy verték meg. És persze fordítva is egyre több eset volt: amikor az ellenőrök vagy a biztonsági őrök vernek meg utast.

A BKV nyár elején egy buszra és egy villamosra kamerát szerelt. Szerintük ez visszatarthatja az agressziót. Volt egyébként más ötlet is: "Megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy esetleg még több biztonsági őr lenne a buszokon, de annak hatalmas költségei lennének, 10 milliárd minden évben." – mondja a BKV jogi igazgatója. Ha az ombudsman is, és az önkormányzat is elfogadja, hogy a buszokra biztonsági kamerát szereljenek, év végére akár minden buszon lehet.

TV2 Tények, 2009. augusztus 16.

Hiába hoztak Németországban új adatvédelmi törvényt, az információk illegális kereskedelme azóta is virágzik. Két újságíró pillanatok alatt több száz személyes adathoz jutott.

Az NDR Info munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy az új jogszabály hatályba lépése óta változott-e valami ezen a kényes területen. Nos, a tapasztalatok lesújtóak: némi készpénzért cserébe még mindig rendkívül könnyen bárki adatcsomagokhoz juthat. Az NDR Info szerkesztőinek csupán néhány e-mail elküldésével sikerült több száz ember személyes adatait megszerezniük.

A két riporter a Google-t hívta segítségül és beadták az Adressen kaufen (címek vásárlása) szavakat. Néhány másodperc után felfedeztek a találatok között egy apróhirdetési oldalt. Az egyik reklám rendkívül vonzónak tűnt, ezért egy internetkávézóból névtelen e-mailt írtak a hirdetőnek, amelyben megkérdezték azt is, hogy mennyibe kerülnének ezek az információk. A válasz pontosan 15 perccel később megérkezett, méghozzá Tunéziából. A feladó leírta, hogy olyan adatai vannak, amelyek alkalmasak a szerencsejátékokban való felhasználásra és minden csomagban van banki folyószámla-információ is.

Az újabb levélváltás után a "kereskedő" elküldte az első tesztcsomagot, amelyben több száz név, cím, telefonszám, születési időpont és bankfolyószámla-adat szerepelt. A két újságíró véletlenszerűen kiválasztott, majd tárcsázott néhány telefonszámot. Az előfizetők teljesen megdöbbentek. Kiderült, hogy néhányuk folyószámlájáról már korábban illetéktelenül ismeretlenek levettek kisebb vagy nagyobb összegeket. A tunéziai férfi ezután jelentkezett és pénzt akart kapni a csomagért, még hozzá 350 eurót a 3000 fájlért.

A riporterek azt javasolták neki, hogy a tranzakciót bonyolítsák a Western Union Bankon keresztül. Az üzlet megköttetett, majd az illető kicsivel később átküldött nekik egy 3000 személyre vonatkozó adatcsomagot és közölte, hogy az adatbázisukban összesen több 1,5 millió személy szerepel. Az NDR Info munkatársai ezután megkeresték Peter Schaar német adatvédelmi biztost, aki elmondta: "Hogyha külföldi személyek kereskednek illegálisan a személyes adatokkal, akkor ezt nagyon nehéz megakadályozni. A hivataloknak jelenleg alig van lehetőségük az ilyen üzletek megakadályozására."

Az információkat általában különböző ügyfélszolgálatok és call centerek adják ki a bűnözőknek és ezzel jó pénzt tesznek zsebre. Egy évvel ezelőtt a Schleswig-holsteini Fogyasztóvédelmi Szervezet kapott egy 17 000 német adatait tartalmazó CD-t. Mint a mostani példa is mutatja, hiába vannak a jelenleg hatályos törvények, az illegális adatkereskedelem továbbra is virágzik.

SG.hu, 2009. augusztus 12.

Több mint három év börtönre ítélték azt a férfit, aki fájlcserélő hálózatot használt adóbevallások és egyéb személyes iratok ellopására.

A Seattle-i Frederick Eugene Woodot harminckilenc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet szerint a férfi kegyetlen és körmönfont módon a mit sem sejtő LimeWire felhasználók naivitását használta ki.

A megosztott merevlemezeket átkutatta az "adó", "könyvelés" és hasonló szavakat tartalmazó dokumentumnevek után. Így letöltötte magához az adóbevallásokat, banki értesítőket és egyéb, személyes adatokat tartalmazó fájlokat.

Az így szerzett adatokat azután hamis csekkek és személyazonosító okiratok kiállítására használta fel. A nyomozók végül százhúsz ember adatait találták meg a lefoglalt számítógépein. Csak jogsiból nyolcat találtak nála – mindet a saját fényképével, de más-más névvel, születési dátummal és címmel.

Az eset rávilágít a felhasznált (LimeWire) és az egyéb fájlcserélő programok veszélyeire. Installálás után egyik kihasznált felhasználó se vette a fáradtságot arra, hogy biztonságosabbra állítsa. Meglepően sokan használják hasonló beállításokkal ezen szoftvereket.

Wood társa, a szintén Seattle-i Gregory Thomas Kopiloff négy éves büntetést kapott hasonló csalásért. A bíróság szerint Wood taníthatta meg Kopiloffot a LimeWire használatára és a csalás mikéntjére.

A rendőrség 2007 novemberében került közelébe. Akkor a Craigslist on-line hirdetőportálon ezerötszáz dollárért hirdetet egy MacBook Prót – majd a vevőnek csak egy könyvet és üveget küldött. A letöltendő szabadságvesztésen kívül $25 700 (4,8 millió Ft) kártérítést is fizetnie kell.

Technet.hu (via The Register), 2009. augusztus 13.

Schiffer András azt írta: az LMP nemrégiben a BKV felügyelőbizottságától kérte azokat a dokumentumokat, amelyek állítólag Kocsis István korábbi MVM-vezérigazgató és jelenlegi BKV-vezérigazgató szerepét tisztázzák az állami cégnek milliárdos károkat okozó szállodaügyletben.

"Az LMP szerint az állampolgároknak joguk van tisztán látni a közpénzek sorsát érintő ügyekben, így mindannyiunknak jogában áll hitelesen és pontosan tájékozódni minden olyan esetben, amikor kétségek merülnek fel a közvagyonnal való felelős gazdálkodást illetően" - tette hozzá.

Mártha Imrének, az MVM vezérigazgatójának írt levelében Schiffer András a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre hivatkozva kéri, hogy a vezérigazgató 15 napon belül bocsássa rendelkezésére az MVM Csoport 2008. első félévi tevékenységének évközi vizsgálatáról szóló dokumentumot, a felügyelőbizottság számára készített jelentést az MVM "nem engedélyesi tevékenységhez kapcsolódó ügyleteinek polgári jogi, munkajogi, társasági jogi és büntetőjogi vizsgálatáról".

Ha ez a két dokumentum nem tartalmazza az MVM tulajdonában álló horvátországi Niker cég és a Jadran nevű cég közti szállodatranzakcióról szóló jelentést, úgy Schiffer András az erről a tranzakcióról szóló jelentést is kéri, valamint annak pontos megjelölését, hogy a fenti dokumentumokat megelőző vizsgálatok mennyibe kerültek.

Az Index június 29-én írt arról, hogy Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited cégnek, amely mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat.

EPA (via MTI.hu), 2009. augusztus 13.

Ficsor Ádám távozása, azaz szeptember közepe előtt kormány elé vinné a "dossziétörvényt", s ezután akár a pártok közti egyeztetés is megkezdődhet – értesült lapunk. A titokminiszter jú ni us ban még augusztus végére ígér te a törvényjavaslatot. A feladat információink szerint bonyolultabb, mit hitték, ám ennek ellenére gőzerővel folyik a munka, és a Kenedi-bizottság által "megtalált" mágnesszalagokon is dolgoznak. A készülő jogszabály tartalmáról azonban sok érdemit nem tudni.

Ficsor Ádám titokminiszter távozása előtt túl kíván esni a Kenedi János vezette történészbizottság jelentése alapján készülő törvényjavaslat tárgyalásán – értesült lapunk kormány közeli forrásból. Ez azt jelenti, hogy szeptember közepéig, azaz Ficsor távozásának időpontjáig tárgyalná a kabinet a rendszerváltás előtt keletkezett állambiztonsági iratok helyzetét rendező "dossziétörvény" ügyét. Röviddel ezután pedig meg lehetne kezdeni a pártok közötti egyeztetéseket is a jogszabály ügyében, s nincs kizárva, hogy még ez is Ficsor regnálása idején történne. Maga a törvény ugyanakkor várha tóan már csak később kerülne az Ország gyűlés elé. Ez a menetrend nagyjából egybeesik azzal, amelyet Ficsor Ádám még júniusban előirányzott. Ekkor – Gulyás József SZDSZ-es képviselő kérdésére adott válaszában – a titokminiszter azt közölte: a törvényjavaslaton az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium dolgozik, s azt a kabinet augusztus végén tárgyalhatja. Ficsor arra is kitért, hogy az Ország gyűlés elé reményei szerint az őszi ülésszak elején kerülhet a javaslat. A néhány héttel kitolt határidőt informátoraink azzal magyarázták, hogy a munka nehezebbnek bizonyult, mint azt eredetileg gondolták. A javaslat összességében több mint féléves csúszását azonban már korábban is ezzel magyarázták.

A Kenedi János vezette bizottság 2008. szeptember 11-én adta át jelentését a kormánynak, s a kabinet először tavaly december 15-re ígérte azt, hogy a bizottsági jelentés tanulmányozása után elkészítik az új törvényt. Ez az időpont végül január elejére, majd közepére módosult, aztán pedig – egészen Ficsor júniusi válaszáig – a kormány, érthető módon, tartózkodott újabb határidők megadásától. Korábban a munkát hátráltathatta az is, hogy Kenediék felhívták a figyelmet az úgynevezett mágnesszala gokra is, amelyek elemzése jelenleg is folyamatban van. Lapunk egyébként úgy tudja, hogy a törvényjavaslatról és a mágnesszalagokról hetente egyeztetnek a szakértők, s gőzerővel folyik a munka, hogy mielőbb elkészüljenek a javaslatokkal.

A határidőkön túl a konkrét törvényjavaslatról ugyanakkor csak a szakértők tudhatnak pontosat. Annyi bizonyos: a törvény koncepciója már elkészült, s jelenleg a szövegezésen dolgoznak a rendészeti tárcánál. Számos korábbi kijelentés alapján az sejthető, hogy Kenediék javaslataihoz képest lényegesen visszafogottabb, s valószínűleg a történészeket kevéssé kielégítő javaslat születik majd. Ficsor – ahogyan elődje, Szilvásy György is – azt közölte korábban, hogy nem kívánnak alkotmányt módosítani a szabályozás elfogadásához. A titokminiszter korábban azt közölte: a "szabályozás számos, alkotmányban deklarált alapjogot érint, így a rendelkezések megfogalmazásakor igen körültekintően kell eljárni".

Az alkotmánymódosítás azért lett volna talán a legfontosabb, hogy tisztázzák a közszereplők és a közérdekű adatok fogalmait. Enélkül ugyanis nem fog mindenki közszereplőnek minősülni, aki valamilyen aktában szerepel, s így a róla szóló adatok sem lesznek nyilvánosak. Kenediék javaslata szerint ez lenne a megfelelő megoldás a titkosszolgálati iratok sorsának rendezésére. Egy Népszavában megjelent Szilvásy-interjúból az is kiderült, hogy valamelyest módosítanák a történészeknek és szakértőknek sok problémát okozó bírósági bizonyítás rendjét is. Jelenleg ugyanis szinte lehetetlen a bíróság előtt bizonyítani valakiről, hogy ügynök volt. Ehhez olyan irategyüttesre lenne szükség, amely – szakértők szerint – szinte csak kivételes esetekben van meg. (A becsült kétszázezer beszervezettből néhány százat lehetne azonosítani.) Azt sem tudni egyelőre biztosan, hogy egy új törvényt alkotnának, vagy a 2003-as iratok sorsát valamelyest szabályozó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára (ÁSZTL) vonatkozó jogszabályt módosítanák.

Nepszava.hu, 2009. augusztus 13.

Civil szervezetek felmérésükben arra voltak a kíváncsiak, hogy a Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében élő polgárok mennyire férhetnek hozzá közérdekű adatokhoz.

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület partnerszervezeteivel – így a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülettel, valamint a szombathelyi Kerekerdő Alapítvánnyal – egyetemben készítette el az érintett megyék városi önkormányzatainak vizsgálatát a lakosság közérdekű információkhoz való hozzáférése tárgyában. A felmérésből jól látszik, hogy a vizsgált önkormányzatok törekednek az információs jogok biztosítására, de a jogszabályokban rögzített kötelezettségeiknek csupán a felét teljesítik.

A Norvég Civil Alap támogatásával indított "A részvételi demokrácia erősítése a döntéshozatali és egyeztetési folyamatokban" című projektben kiemelt feladatként vállalták fel a szervezetek a "civil kontroll" erősítését. Ennek megfelelően a civilek a közérdekű adatok könnyű és hatékony hozzáférését kívánják elősegíteni az állami-önkormányzati szerveknél.

A felmérésben arra voltak a civil szervezetek kíváncsiak, hogy a Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében élő polgárok mennyire férhetnek hozzá közérdekű adatokhoz - illetve a "tesztelt" városi önkormányzatok hogyan, milyen minőségben szolgálják az állampolgárok tájékoztatását, tájékozódását. A felmérésnél elsősorban a városok önkormányzataira koncentráltunk, hiszen jogi felkészültségüknél, szakmai és anyagi lehetőségeiknél fogva elsősorban tőlük remélhettünk önkéntes jogkövetést.

Az aktív információs jogokat gyakorolva meghatározott - ámde a honlapokon nem szereplő- közérdekű adatok kikérését kezdeményezték a városok polgármestereitől (mint adatkezelőktől). Konkrétan a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvényre hivatkozással a település 2008. évi környezeti állapotáról szóló jelentésének, valamint a helyi környezetvédelmi alap felhasználásáról szóló kimutatásnak a megküldését kérték.

Az azonos tartalommal kiküldött adatkérelemre a megkérdezett önkormányzatok egyharmada válaszolt az előírt 15 napos határidőn belül, a többiek késve, vagy pedig egyáltalán nem küldtek visszajelzést. Az eredmények azt mutatják, hogy a megszólított önkormányzatok többsége sajátosan értelmezi az adatnyilvánosságot. Szakmai szempontból: a visszaérkezett adatok szerint több önkormányzat nem is készít éves jelentést, néhol pedig a környezeti állapottal kapcsolatos aktualitás a közmeghallgatáson kerül szóba (letudásra). Többségük sajnos környezetvédelmi alapot sem hozott létre, pedig így bizonyos automatikusan járó bevételi forrástól esnek el.

"A passziv információ jogok keretében azt vizsgáltuk, hogy a közfeladatokat ellátó önkormányzatok honlapjain megjelennek-e az elektronikus információ-szabadságról szóló törvényben előírt közérdekű adatok. Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapítottuk meg, hogy jellemzően éppen azok az adatok hiányoznak, amelyek alkalmasak lennének az önkormányzat törvényesség működésének, a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére. Így hiányoznak a hivatal által kötött szerződésekre, a hatósági munka hatékonyságára, az alkalmazottak létszámára, juttatásaira vonatkozó adatok is. Csak elvétve felelnek meg az esélyegyenlőségi követelményeknek, hiszen a vakok és gyengénlátok számára – külön linkkel – nem biztosítják az olvashatóságot. Hiányzik – többek között – a tájékoztatás a kezelt közérdekű adatok elérhetőségéről, megismerhetőségéről, az adatszolgáltatás belső szabályairól." – nyilatkozta dr. Kalas György, a Reflex Egyesület képviselője, a program vezetője.

Ezúton is hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy akciónk (és az egész program) nem az önkormányzatok macerálásáról, hanem önkéntes jogkövetésük segítéséről, az információs jogok fontosságának tudatosításáról szól. A honlapokon közzétett információk biztosítják a teljes nyilvánosságot, átláthatóbbá teszik az állami-önkormányzati szervek működését, oldhatják a hivatalokkal szembeni bizalmatlanságot - ugyanakkor egyszerűsítik az átlagember számára a joggyakorlást. A közérdekű adatok agyonhallgatását gyakorló önkormányzatok számát tekintve – alighanem még sok teendőnk lesz." – mondta el dr. Kalas György, a győri Reflex képviseletében, mint a projekt vezetője.

A Veszprém megye városait érintő felmérésből is kitűnik, hogy a lakosság közérdekű adatokkal való tájékoztatása közel sem nevezhető teljesnek, de még a jogszabályokban rögzített kötelezettségeknek is szinte csak a fele teljesül.
"A vizsgált Veszprém megyei városok honlapját böngészve megállapítható, hogy a közérdekű adatok hozzáférését Tapolca város biztosítja leginkább, ahol a vizsgált jogszabályi kötelezettségek közel 80%-a teljesül. Hasonlóan jónak nevezhető Veszprém, Várpalota és Zirc város honlapja a tájékoztatási kötelezettségek ezen szegmensét tekintve. Azt azonban látnunk kell, hogy a vizsgált 15 városi honlapból csupán 9 tartalmazza a jogszabályokban előírt közérdekű adatok felét, illetve fordítva nézve: a városok 40%-a még az előírások felének sem felel meg a lakosság informálásában. Összefoglalva megállapítható, hogy városaink többé-kevésbé törekednek a lakosság tájékoztatására, de a felmérés szerint mindenkinek megvan a tennivalója e téren."- mondta dr. Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke.

greenfo.hu, 2009. augusztus 9.

A GPS-alapú követési és ellenőrző rendszerek céges használatának terjedését jelzi, hogy újabban már nincs év, hogy egy-egy munkavállaló ne fordulna védelemért az adatvédelmi ombudsmanhoz. Mi a gyakorlat a magyar cégeknél?

Egy 2009-ben elbírált beadvány szerint például a munkáltató GPS-t szereltetett a kötetlen munkaidejű munkavállalók cégautójába is, amelyet azok akár szabadidejükben is használhatnak. Jóri András adatvédelmi biztos 2009. februárban állásfoglalásában leszögezi – összhangban a korábbi ombudsmani ajánlásokkal, lásd keretes írásunkban –, hogy a munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározó eszközzel, vagyis GPS-szel a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását.

Ombudsman a munkahelyi megfigyelésről

A munkáltató változó munkahely, vagyis tipikusan gépjárművek esetében logisztikai célból ellenőrizheti a gépjármű tartózkodási helyét, vizsgálni kell azonban, hogy az ellenőrzés "a szükségesség és arányosság követelményének megfelelő jogkorlátozást eredményez-e" – szögezi le az adatvédelmi ombudsman 2006. évi jelentése, amelyben az ezzel összefüggő 68/A/2006, 559/A/2006, 1496/A/2006, 1664/A/2006, 1767/A/2006 ajánlásaira támaszkodik. E szerint csak akkor lehet a munkavállalót GPS-szel vagy más nyomkövetővel nyomon követni, "ha az a munkakörből fakadóan valóban szükséges, és az ellenőrzés más, enyhébb jogkorlátozást eredményező módon nem valósítható meg".
Az ombudsman tehát mindenképpen a munkavállaló jogai korlátozásának tekinti a GPS-es ellenőrzést, s ezzel összefüggésben kijelenti, hogy "a munkáltató ellenőrzési jogköre tehát nem lehet azonos a munkavállaló megfigyelésével", továbbá „a »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes". Munkaidőn kívül a cégnek nem áll jogában ellenőrizni a munkavállalója tartózkodási helyét, a jelentés megfogalmazásában ehhez „a munkáltatónak sem törvényi jogalapja, sem megfelelő célja nincs, ezért az ilyen jellegű adatkezelés jogellenes”.
Mindemellett a munkavállalónak tudnia is kell arról – és bele is kell egyeznie abba –, hogy ellenőrzik. Egy egyébként flottakövető szolgáltatást is nyújtó távközlési szolgáltató begyűjtötte és tárolta a dolgozók telefonjainak földrajzi helyzetére vonatkozó információkat – "állítólag tesztelési célból", jegyzi meg az ombudsmani jelentés –, mégpedig titokban, a munkavállalók tudta nélkül (az adatgyűjtésre véletlenül derült fény egy munkaügyi perben). Az érintett munkavállalók személyiségi jogi pert indítottak a munkáltató ellen, s azt a bíróság – a biztos 920/K/2006 állásfoglalásához hasonló indoklású ítéletében – el is marasztalta

A nyomkövető flottamenedzsment-rendszerek – legalábbis technikailag – azonban lehetőséget kínálnak arra is, hogy a nyomon követés ne személyre, hanem cégtevékenységre irányuljon. Olyan szolgáltatáshoz és berendezéshez is hozzájuthat ugyanis a megrendelő, amellyel az autó hivatalos, céges használata elkülöníthető annak magánhasználatától, vagyis csak a cégen múlik, hogy például a magánutakat ne regisztrálja, illetve ne tartsa nyilván, csak a munkafutást. A követési rendszerek ugyanis ma már lényegesen többet nyújtanak, mint egyszerű helymeghatározást. A céges vagy flottaautók és szállítmányuk útjának legapróbb mozzanatairól is értesülhet a cégvezető, ha úgynevezett GPS-pozicionáló készüléket szereltet a cég gépkocsijainak műszerfalába.

A munkaautóparkkal rendelkező vállalatok a GPS-nyomkövetőt a legritkább esetben kapcsolják össze navigációs berendezéssel, mint ugyanis néhányuknál megtudtuk, a tájékozódási képesség, a városismeret alapfeltétel azoknál a munkatársaiknál, akiknek a cégautó a munkaeszközük. Ugyanez persze nem vonatkozik a státusautókra, ahol a presztízs az egyik fő szempont: a Bosch pár státusautójába például bekerült a cégcsoportba tartozó Blaupunkt egy-egy készüléke.

Hogyan működik a távfelügyelet?

A telematikai, vagyis a távközlés-informatikai szolgáltatók alapjában kétféle szolgáltatást nyújtanak. A GPS-alapeszközt jobbára azok a vállalkozások használják, amelyek a költségeik lefaragásában érdekeltek, összetettebb szolgáltatásokat fuvar- és flottaszervezés indokolhat. A legegyszerűbb szolgáltatáscsomagokkal csupán a megtett kilométerek száma rögzíthető, ami alapján kitölthető a menetlevél, elkészíthető a munkaidő-elszámolás, a kilométeradatokból és a benzinkútnál végzett tankolásokból kiszámíthatók a fogyasztási adatok. Egy kategóriával feljebb már az üzemanyagszint figyelését is elektronika végzi, a megbízó távolról ellenőrizheti a hűtőkamionok rakterének hőmérsékletét, a diszpécserközpont – a rendszer által automatikusan küldött figyelmeztető sms-ből – időben értesülhet a jármű műszaki hibájáról. Egyes rendszerek képesek észlelni, ha a sofőr megbontja a műszerfalat – például hogy leárnyékolhassa a GPS-adót vagy blokkolhassa a GPRS-adást –, s szintén sms-ben figyelmeztetik a diszpécserközpontot.

Az adót alapesetben a műszerfal alá vagy a motortérbe helyezik el. A készlet része egy GPRS-alapú adattovábbításra alkalmas modem, illetve az ahhoz tartozó SIM-kártya. Az adatokat ezek továbbítják a központba, a flottakezelőhöz. Az a számítógépén megjelenítheti, hogy melyik gépjármű éppen hol jár, hány kilométert tett meg, mekkora átlagfogyasztással.

A BAT Hungarynél például még ez sincs, mivel 220 területi képviselője 30 ezer üzletet látogat ugyan rendszeresen az országban, ám rendszerint ugyanazt az útvonalat kell végigjárniuk. "A cigarettát árusító boltok koordinátáit GPS-plottinggal, vagyis pozicionálással rögzítjük, esetleg digitális térképeken jelöljük be őket – magyarázza a rendszerüket Magyari Sándor értékesítési vezető a HVG Cégautó 2009 különszámban. – A flottaszervező szoftverrel ezután követelményeket rendelünk a boltokhoz, az átlagos forgalomtól a termékválasztékon át a nyitvatartási időig. Ennek alapján a program összeállítja a kiszállítandó termékek ideális kombinációját és az aznap meglátogatandó boltokhoz ajánlott útvonalat."

A flottakövetés a munkatársak és az áru biztonságát szolgálja, nem az a célja, hogy rajtakapjuk a munkavállalót – hangsúlyozza a dohánygyári vezető. Mint kifejtette, náluk a saleseket ellenőrző területi vezetők észlelik ugyan a magánhasználatot – például egy-egy indokolatlan kitérőt –, s ezt jelentik is, de "arra még nem volt példa, hogy ezért valakinek figyelmeztetést adtunk volna". Arra viszont már volt, tette hozzá, hogy a GPS-koordináták alapján bukkantak rá egy balesetet szenvedett területi képviselőre.

A több mint 7 ezer hazai flottaautó útját követő iFleet rendszer üzemeltetője szerint a felhasználók két csoportra oszthatók. A kisebb vállalatok csak beszereltetik a nyomkövetőt, s megvásárolják a szoftvert, hogy azt aztán maguk kezeljék. A nagyobb flottával rendelkező cégek rendszeres tanácsadásra és adatelemzésre is igényt tartanak, például a közműszolgáltatók, amelyek szinte kivétel nélkül bevezették a nyomkövető flottafelügyeletet. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat így pontról pontra követheti a munkagépei, hókotrói által bejárt utat, s azt is ellenőrizheti, be volt-e kapcsolva a sószóró berendezés, amikor kellett volna.

A gépkocsiba szerelt berendezés, ha kell, hónapokig is megőrzi az adatokat. Ez azért is hasznos – magyarázza Farkas György a különszámban az adatátviteli rendszerekkel, műholdas gépjárműkövetéssel foglalkozó iCell ügyvezetője –, mert a magas külföldi roamingtarifák miatt a cégek az országhatáron leállítják a GPRS-adatküldést. A külföldön megtett út adatai tehát akkor válnak hozzáférhetővé, ha a gépjármű újra az országba lépett.

Szakemberek szerint a jövő az FMS, vagyis Fleet Management System szabványé. Ennek a lelke az FMS Gateway elnevezésű csatlakozó, avagy interfész, amely észleli és feldolgozza a fedélzeti komputer minden adatát. Egyelőre csak kamionflottáknál terjedt el, a nagyobb haszongépjármű-gyártók kezdték el ugyanis beépíteni (a MAN és a Volvo például saját flottamenedzsment-programot fejlesztett ki). Az FMS révén nemcsak, mondjuk, a hűtővíz-hőmérséklet ellenőrizhető a központból, hanem a program kezelőberendezésével ellátott fedélzeti komputeren keresztül az egyes járművek is képesek kommunikálni egymással.

HVG.hu, 2009. augusztus 13.

Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter élesen bírálta a CDU politikusainak az internet szigorúbb ellenőrzésével kapcsolatos elképzeléseit.

"Nem akarunk online cenzúrahivatalt létrehozni. A hozzáférések blokkolása a pedofil tartalmak esetében is csak kisegítő megoldás lehet arra az esetre, ha a tiltott anyagok törlését nem sikerülne elérni. Úgy gondolom, hogy egy alapvető és részletes vitát kell folytatnunk arról, hogy miként tehetjük hatékonyabbá az állam büntetőjogi szerepét az interneten, de ugyanúgy biztosítanunk kell azt is, hogy az embereknek a magánélet védelmével, illetve a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatos vonatkozó joga sértetlen maradjon" - jelentette ki Brigitte Zypries.

Az igazságügyi miniszter támogatókra talált nem csak az SPD, a Zöldek és az FDP, hanem a Német Kalózpárt személyében is. "Természetesen az internet nem jogmentes terület. De hogy ha a gyermekpornográfia ürügyén megsértik a véleményszabadsághoz fűződő jogot, akkor Németország ugyanabba a csoportba kerül, ahol Irán és Kína is játszik. Az internetcenzúra bevezetése alkotmányellenes, azt Ursula von der Leyen nem fogja tudni elérni. Nem ismeri eléggé a világhálót. Mi mindig a cenzúra ellen fogunk harcolni" - közölte Aaron Koenig, a Német Kalózpárt elnökségi tagja.

A vitát Thomas de Maiziere, a német Szövetségi Kancellári Hivatal vezetőjének néhány nappal ezelőtti nyilatkozata váltotta ki. A politikus új "internetes közlekedési szabályok" kidolgozását és alkalmazását sürgette. rigitte Zypries általában igyekszik objektív módon kezelni az internettel kapcsolatos kérdéseket. A politikus 2007-ben a BKA-törvény módosítása kapcsán már figyelmeztetett az alapvető szabadságjogok megsértésének kockázatára.

A mostani kijelentései ugyanakkor azért érdekesek, mert az egy hónappal ezelőtt a WELT ONLINE-nak adott exkluzív interjújában megvédte az internet állami ellenőrzésére vonatkozó terveket. Úgy tűnik azonban, hogy - számos kollégájával ellentétben - ő legalább látja, hogy hol a határ.

SG.hu, 2009. augusztus 13.

Meghátráltak a kínai hatóságok: mégsem lesz általánosan kötelező a Zöld Gát (Green Dam) néven ismert internetes szűrő számítógépekre telepítése; a döntést maga az ipari és technológiai miniszter jelentette be csütörtökön.

Li Ji-csung (Li Yizhong) szerint a magánfelhasználók döntésén múlik, hogy installálják-e a szoftvert vagy sem. A filter használata azonban a nyilvános helyeken, például az iskolákban vagy az internetkávézókban, nem vita tárgya, az összes közhasználatban lévő gépre telepítik majd a szűrőt. A Zöld Gát telepítéséről szóló tervek korábban nagy port vertek fel az ázsiai országban. "A telepítés célja a gyerekek védelme az erőszakos és pornográf internetes tartalmak blokkolásával" - mondta a miniszter. A magánfelhasználók is installálhatják a szoftvert, ha úgy akarják.

"Minden lépés, amely az ügy átpolitizálására vagy Kína internetkezelési rendszerének támadására irányul, felelőtlen és nincs összhangban a realitásokkal" - hangoztatta Li Ji-Csung. A szűrő kötelező telepítéséről szóló döntés június 30-ra tervezett életbe léptetését elhalasztották, Li szerint a minisztérium a telepítés előtt figyelembe veszi a közvélekedést, és ehhez igazítja terveit.

A Zöld Gát fejlesztését célzó munkák közben tovább folynak, a piac pedig nyitva áll más, hasonló programok előtt is - mondta a miniszter.

SG.hu, 2009. augusztus 13.

Újabb német politikus sürgeti a keményebb internetezési szabályok bevezetését. Thomas de Maiziere (CDU), a Szövetségi Kancellári Hivatal jelenlegi vezetője, korábbi szászországi pénzügy-, majd igazságügyi és belügyminiszter szerint számos dologban változásokra van szükség.

"Az egyik ilyen terület az adatvédelem. Számos kérdést meg kell majd vizsgálni a közeljövőben, például hogy a vállalatok megfigyelhetik, ellenőrizhetik-e videokamerákkal a munkatársaikat vagy az ügyfeleiket, illetve hogy miként lehet megvédeni az emberek magánéletét az interneten. A pedofil tartalmak elleni hozzáférés-blokkolások miatt sokan - alaptalanul - cenzúrától tartanak. Itt egyszerűen arról van szó, hogy fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy a világhálónak teljesen szabadnak kell-e lennie."

"Nem kell-e megvédenünk az embereket a bevádolásoktól, a megalázásoktól és a komolytalan üzletekről? Úgy vélem, hogy ugyanúgy, ahogy a pénzügyi piacok esetében, az interneten is középtávon közlekedési szabályokra lesz szükség. Különben olyan félelmetes dolgokat élhetünk majd át, amelyek minden képzelőerőn túlmutatnak" - szögezte le a politikus.

Korábban Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter védte meg az internet állami ellenőrzésére és a pedofil tartalmak eltávolítására vonatkozó német terveket, mondván: "A legfontosabb ugyanis, hogy ez a mocsok eltűnjön az internetről." Ursula von der Leyen német család-, ifjúság-, idős- és nőügyi miniszter pedig felvetette, hogy mielőbb szükség lenne egy internetes viselkedési kódex kidolgozására és alkalmazására.

SG.hu, 2009. augusztus 13.