Veszprém - Az önkormányzatok többsége eltitkolja a közérdekű, ámde kényes adatokat és bár ez kötelességük lenne, kérésre sem szolgáltatják ki. A szomszéd megyék között Veszprém jó helyen végzett e téren.

Ez persze önmagában nem ok az elégedettségre, mivel megyénkben is egyetlen város, Tapolca felelt meg a civilek által vizsgált 31 szempontból 25-nek.

A három megyére kiterjedő felmérést a Reflex győri zöldszervezet végezte el a Csalán egyesület és a szombathelyi Kerekerdő alapítvánnyal közösen, a Norvég Alap támogatásával, hallottuk a minap a Reflex munkatársától, dr. Kalas Györgytől.

Három megyében 33 várost kerestek meg azzal, hogy bizonyos közérdekű adatok után érdeklődjenek. A városok harmada a törvény által előírt 15 napon belül válaszolt, egyharmada ezután, harmada pedig május óta nem reagált.

Utóbbit a Reflex jelzi az illetékes ombudsmannak. (Ha a civil kérdésekre nem adnak választ, bírósághoz lehet fordulni.) A civil kontroll ugyanis elengedhetetlen része az önkormányzatiságnak, alapja a demokráciának: mindenkinek alapvető joga, hogy tudja, mire, mennyit költ az önkormányzat.

Így például, hogy hány fővel működik, s ezeknek (összesen) mennyi bért fizet, a testület milyen munkákat rendel meg, mely utazásokra mennyit költ, stb.

A tapasztalat az, hogy ha az önkormányzat közzé is tesz közérdekű adatokat, a kényesebbeket mint a választott tisztviselők juttatásai elrejti. Az úgynevezett aktív információs joggal sem jobb a helyzet: honlapon kellene közzétenni 43 közérdekű adatot, hogy a felhasználó ingyen, gyorsan és névtelenül is hozzájuthasson.

Veszprémben 14 önkormányzat honlapját vizsgálta meg a Csalán, mondta dr. Szalay Tímea elnök, s az önkormányzatok fele még az előírt kötelezettség felét sem teljesítette.

A legjobb helyen Tapolca végzett, egyedüliként szem előtt tartva az esélyegyenlőséget, vakok számára is elérhetővé téve a weblapot. Őt követi Veszprém, Várpalota, majd Zirc.

Kalas György elmondta: információs jogból Veszprém teljesített a legjobban. A három megye 33 önkormányzatábóló egyébként csak Balatonfűzfő köszönte meg válaszlevélben, hogy a civilek foglalkoznak a témával.

Kalas György elmondta azt is, egy korábbi felmérésben a hivatásos zöldszervezeteket vették górcső alá ilyen szempontból, észrevetételeiket a zöld tárca mintegy fél éve nem kommentálta.

naplo-online.hu, 2009. augusztus 10.

Személyiségi jogai csak az élő embernek vannak, a halállal megszűnik a jogképesség. Eredményezheti-e mindez, hogy az elhunyt képmásával az újságíró szabadon rendelkezzék a nézettség növelése érdekében? Hozzájárulás-e a tiltakozás hiánya?

Borzalmas dolgok történnek a világban, amelyekről a XXI. század közvéleményeinek (vélt vagy valós - ez a kérdés innen eldönthetetlen) elvárásai szerint a sajtó beszámol. A beszámolónak érdekesnek, színesnek kell lennie ahhoz, hogy a nézettségre, példányszámra, kattintások számára pozitív hatással legyen. A sajtó akkor töltheti be társadalmi rendeltetését, ha olvassák, nézik és hallgatják. Az a lap vagy műsor, amelyet senki nem olvas, senki nem néz meg, nem csak a laptulajdonos vagy a tévés cég számára rossz, hanem társadalmi szempontból sem hatékony. A jó, értékes tartalmat is úgy érdemes tehát eladni, hogy az sokak számára fogyasztható legyen.

Csakhogy azoknak a borzalmas dolgoknak, amelyekről a sajtó beszámol, sokszor élő vagy épphogy meghalt áldozatai is vannak, az áldozatokat pedig - akár együtt érez velük a nyilvánosság, akár nem - valakik, akikhez közel álltak, siratják. A sajtó beszámolói így olyan embereket is közvetlenül érintenek, akiknek épp elég bajuk van, hiszen tragédia érte őket; ilyenkor jön sokszor a sajtó, hogy kiszolgáltassa őket a nyilvánosságnak. A közvélemény fokozott érdeklődése - úgy tűnik - ilyenkor minden emberi érzést felülír.

Legutóbb ezt a kislétai gyilkosság áldozatainál láttuk: az áldozatok közvetlen környezete rossz néven vette, hogy a sajtó a vértócsát szeretné lefényképezni, hiszen ők tudták, hogy az nemrég még egészséges és élő emberek vére volt. A minél több piros színű kép elkészítésének lehetősége sok újságírót tolakodásra késztet. Nem sokkal a tragédia után az MTI közreadta a túlélő kislány röntgenfelvételét, ez pedig megjelent az online és offline médiában. A felvétel alapján bárki megállapíthatja, hogy a kislány arcán valószínűleg egész életében látszani fognak a lövés nyomai. Korábban már írtam az egészségügyi intézmények adatkezelésének hibáiról, hiányosságairól, ezeket most nem ismétlem meg. Érthetetlen, hogy hogyan kerülhetett jogszerűen az MTI birtokába egy kórházban kezelt beteg lelete, és hogy mi visz rá egy szerkesztőt arra, hogy azt le is közölje. Ha esetleg egy kórházi dolgozó gondolta, hogy ő bárhogy dönthet a betegéről, akár úgy, hogy odaadja a felvételt az MTI-nek, akár úgy, hogy lehetővé teszi, hogy azt lefényképezzék, akkor nagy hibát követett el. A kórház nem engedheti meg, hogy egy nála fekvő beteg egészségügyi dokumentációjáról idegenek fényképeket készítsenek. Ennek jogi háttere nem érdemel sok szót, egyszerű: a leletet a sajtó számára csak a beteg maga adhatta volna át, más pedig csak a beteg hozzájárulásával bocsáthatta volna a rendelkezésére. A kiskorú beteg cselekvőképtelensége esetén az ilyen döntéseket törvényes képviselője hozhatja meg. A kislány törvényes képviselője ugyanezen lövöldözésben meghalt, akárki képviselte is ekkor a kislányt (ha ez egyáltalán tisztázott volt), valószínűleg nem azzal foglalkozott, hogy hozzájárulást adjon egy MTI-fotó elkészítéséhez.

Az is kétséges, hogy egy képviselő érvényesen dönthetett volna ebben az esetben a felvétel közzétételéről. A felvétel ugyanis egészségügyi, tehát érzékeny adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a sérült kislányt szolgáltatja ki, ami kifejezetten ellenétes az ő érdekeivel, a helyette döntéseket hozó képviselő pedig érdekeivel ellentétesen nem nyilatkozhat. A röntgenfelvétel közzététele a tettesek kézre kerítését bizonyosan nem szolgálhatta, ez az érv tehát fel sem merülhet. Azt is elképesztőnek tartom, hogy a kórház a hétfőn történt bűncselekmény áldozatával kapcsolatban csak csütörtökön mondja azt, hogy a továbbiakban nem ad tájékoztatást, és ezt is csak az áldozat családjának a kifejezett kérésére teszi meg - mintha az egészségügyi adatok mindaddig közölhetőek lennének a sajtóval, ameddig ez ellen az érintett nem tiltakozik, mintha nem csak akkor tájékoztathatna a kórház, ha az érintett ezt kifejezetten megengedi neki.

A helyzet nem új, nem most találkozhatunk először ilyen esettel. A tragikus események miatt megsérült áldozatok és hozzátartozóik kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek, akik ilyenkor, a tragédia hatása alatt a legtöbb esetben tudatállapotuk miatt sem képesek megalapozott döntéseket hozni adataik sorsát illetően. Ugyanakkor a tragédia okán a figyelem középpontjába kerülnek, így amellett, hogy a saját tragédiájukkal kell foglalkozniuk, a nyilvánosságot is kezelniük kellene. A nyilvánosság kezelésére való képtelenségét használja ki a sajtó akkor, amikor ilyen helyzetekben betolakszik a kórterembe, az áldozat lakásába, magánszférájába.

Szomorúan emlékezetes volt az az eset is, amikor az egyik országos napilap úgy tudósított egy válogatott labdarúgó tragikus haláláról, hogy a címoldalán közzétette a szerencsétlenül járt sportoló haláltusája közben készült fényképét. Személyiségi jogai csak az élő embernek vannak, a halállal megszűnik a jogképesség. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy az elhunyt képmásával az újságíró szabadon rendelkezzék. Az adott személy halála után is tiszteletben kell tartani méltóságát, emlékét (még ha jogi értelemben az emberi méltósághoz való joga már megszűnt is). A halál után sem sérthető a hozzátartozók, túlélők joga az elhunyt személy emlékének őrzéséhez.

Hasonló eset volt az is, amikor televíziós műsorokban öngyilkossági kísérletet éppen csak túlélt emberek orra elé toltak mikrofont, hogy illusztrálják az öngyilkosok cselekvésformáit. És ugyancsak ilyennek tartom a nevelőapját meggyilkoló kislány tévés szerepeltetését, aki korábban számos, nevelőapja által elkövetett bűncselekmény áldozata volt, nyilván ezek juttatták olyan idegállapotba, ami bűncselekmény elkövetésére indította. Áldozatnak tekintem az ezredforduló környéki béranya-ügyben szereplő gyerekeket, akiknek a vér szerinti szülei nevét, származását, születésük helyét, idejét és még születési súlyukat is személyazonosításra alkalmas módon mutatta be a sajtó. Vagy emlékezzünk az egyik kereskedelmi televízió munkatársa által hazahozott "utolsó magyar hadifogolyra", akit miközben az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézetben ápoltak, naponta látogattak különböző újságírók a kameráikkal és a mikrofonjaikkal.

Az említett embereknek - tragédiák áldozatainak - a neve és adatai soha nem törölhetők ki a sajtó és az internet emlékezetéből, ezek a médiák lehetetlenné teszik a felejtést. A fenti sorokat olvasva valószínűleg többük neve is az olvasó eszébe jut, felidézve, hogy ők és hozzátartozóik akaratuk ellenére valami nagyon rossz részesei voltak. A tragédiák érintettjei ezért, ha begyógyulnak is a fizikai és lelki sebeik, a felejtés hiánya miatt nehezebben szabadulhatnak a rossz emlékektől. A kíméletlen sajtó által okozott sérelmek nekik és hozzátartozóiknak egy életre szóló terhet jelenthetnek.

Az áldozatok is emberek, érzéseik vannak, személyiségük védelmet élvez. Képmásuk ugyanolyan, ha nem szigorúbb védelmet kell hogy élvezzen, mint bárki másé. Az áldozatok bemutatása a sajtóban egyéniesítve történik, ami jogszerűen csak tudatos beleegyezésükkel képzelhető el - a rezignált belenyugvás, a tiltakozás hiánya, pláne egy átmenetileg cselekvőképtelen és kiszolgáltatott ember esetében viszont semmiképp nem tekinthető ilyen hozzájárulásnak.

Ezek az emberek nem közszereplők, csupán - érthető módon - érdeklődik sorsuk iránt a sajtó és a közvélemény. Az Alkotmánybíróság ismert érvelése szerint a közszereplők magánéletük védelméhez fűződő joga másokénál szűkebb: azért, mert jobban ki kell tenniük magukat a közvélemény kritikájának, ugyanis a közvélemény csak megfelelő ismeretek alapján ítélheti meg tevékenységüket. De még a közszereplők magánélethez fűződő jogainak szűkebb volta sem jelenti a jogaiknak a megszűnését. Az áldozatul esett emberek egytől egyig akaratlanul, sőt akaratuk ellenére válnak bűncselekmények, balesetek vagy más személyes tragédiák áldozatává. A közszereplés és az azzal járó nagyobb nyilvánosság azonban mindig személyes döntés eredménye kell, hogy legyen: az lesz közszereplő, aki az akar lenni, és életének az a része közszereplés, amit a közszereplő saját tevékenységével azzá tesz. Az áldozatokat az élet legfeljebb érdekessé teszi, de ettől még nem lesznek magánszféra-jogaikban korlátozott közszereplők.

Az a társadalmi igény, hogy a sajtó valósághűen és érdekesen tájékoztatasson, ezzel alakítsa is a közvéleményt, legitim. A borzalmakra fel kell hívni a figyelmet. Ezt azonban nem szabad az érintettek egyéni jogait sértő módon tenni. A közérdeklődés nem tesz egy adatot közérdekűvé. A tájékoztatás mögötti igény és a személyiségi jogok érvényesülése nem egymást kizáró tényezők: a kettő között a sajtó gyakorlatában kialakítható egy mindenki számára elfogadható, járható út.

Erről az útról még időnként sem szabad letérni.

(A röntgenfelvételt az [origo] is megkapta, itt olvasható, hogy szerkesztőségünk miként járt el az ügyben - [origo] szerk.)

komment.hu, 2009. augusztus 10.

Az Ombudsman szerint nem egyeztethető össze a jogbiztonság alkotmányos elvével az a gyakorlat, amikor a parkolási társaságok fotóval nem bizonyítják, csak saját nyilvántartásukra alapozzák követelésük jogosságát. Ehhez képest a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának bírái csont nélkül megítélik a parkolási társaságoknak az ilyen követeléseket is.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ismét jogbiztonságot sértő állapotokat talált parkolási ügyekben - tájékoztatta a Hivatal az A5.hu-t (link — a szerk.). A feltárt problémák megnyugtató rendezése érdekében az Ombudsman egyrészt a visszásságok orvoslására kérte fel a Centrum Parkoló Rendszer Kft-t, valamint a cég követeléskezelőjének, az Intrum Justitia Zrt-nek a vezetőjét, továbbá javaslatot tett a Fővárosi Közgyűlésnek a parkolási rendelet módosítására.

Az Ombudsman szerint legyen kötelező a parkolási társaságok számára hely és időrögzítésre alkalmas digitális fényképfelvétellel is bizonyítani követelésük jogosságát. Az Ombudsman egy panaszos beadványa kapcsán jogbiztonságot sértőnek tartja azt is, hogy a több éven át húzódó ügyekben, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. - illetve az általa megbízott követeléskezelő - átláthatatlan rendszer alapján követelte a panaszostól a szabálytalan parkolások miatt kivetett pótdíjakat. A felszólításokon nem egyeztek az időpontok és nem voltak fényképek, amelyek a követelést alátámasztották volna. Hosszú vita után a többször megbírságolt autós az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, Szabó Máté pedig megállapította, hogy nem csak ez az eljárás állt szemben a jogbiztonság követelményével. Az ombudsman álláspontja szerint visszásságot okozott a Intrum Justitia Zrt. nevű követeléskezelő azzal is, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően elévült követelések teljesítésére próbálta felszólító levelekkel rábírni a panaszost, illetve nem jogszerűen érvényesítette követelését vele szemben. Ugyancsak visszás a követeléskezelő eljárása az országgyűlési biztos szerint amiatt is, ha nem bizonyítja fényképfelvétellel a parkolási eseményt, hanem a saját nyilvántartását tekinti bizonyító erejűnek, valamint a panaszosnak érdemben nem és csak jelentős késedelemmel válaszol.

Az ügy érdekessége, hogy Szabó Máté e véleménye szöges ellentétben áll Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának parkolási ügyekben eljáró bíráinak eddigi joggyakorlatával, mivel ott akkor is kivétel nélkül megítélik a parkolási társaságok követeléseit, ha azok nem tudják fényképfelvételekkel bizonyítani követelésük megalapozottságát. Az Ombudsman azonban a törvény szövege szerint nem szólhat bele a bíróságok munkájába.

A5.hu, 2009. augusztus 10.

Júliusban 52 százalékkal több adathalász levél keringett a világhálón, mint a megelőző hónapban.

Az adathalász jellegű kéretlen üzenetek mennyisége kiemelkedő mértékben, 52 százalékkal növekedett júliusban a megelőző hónaphoz képest, míg az egyszerű spamek száma nagyjából a júniusi adatokkal egyező értékeket mutat, vagyis az összes elküldött e-mail 89 százaléka minősül spamnek – derül ki a Symantec biztonságtechnikai cég jelentéséből.

Jól megfigyelhető trendek körvonalazódnak a kéretlen üzenetek háza táján: az úgynevezett image spamek, vagyis a képekkel megspékelt hulladék e-mailek mennyisége az összes spam 17 százalékáért volt felelős júliusban, az "egészségügyi" termékek vagy szolgáltatások reklámozásával kapcsolatos spamek száma 17 százalékkal csökkent, míg a beugratós (többnyire mesés gazdagodással kecsegtető) kéretlen üzenetek mennyisége 3 százalékkal emelkedett. A spammerek rákaptak a hírességekkel vagy nagy hírértékű társadalmi eseményekkel összefüggő levélszemét terjesztésére, kiváló példa erre Michael Jackson halála ("Jackson él!" és társai) vagy Harry Potter nevének a levél tárgyába csempészése.

A spamek első számú szülőhazája továbbra is az Egyesült Államok 25 százalékkal, az amerikaiakat követik a brazilok (12%), harmadik helyen Dél-Korea áll (6%), az első európai állam a lista hetedik helyén álló Lengyelország lett 4 százalékkal.

A Symantec kutatói azt is megfigyelték, hogy egyre több adathalász támadó kísérletezik SSL-tanúsítványok imitálásával: nevesítve, a bűnözők a jól ismert kis sárga lakat képét rajzolják ki az oldalukon, ezzel a biztonságos böngészés látszatát keltve.

ITCafé.hu, 2009. augusztus 8.

Két triciklivel járja a Google Párizs gyalogosoknak fenntartott sétálóutcáit, hogy az autóval megközelíthetetlen területekről is 360 fokos panorámaképek készülhessenek.

A Google járművei számítógéppel, GPS-el és egy póznára rögzítve 9 darab digitális kamerával vannak felszerelve. A munkára két fiatal biciklistát béreltek fel, akik a történelmi városnegyedeket illetve a turisták által kedvelt területeket járják be. A bicajosok munkaruhájához tartozik a Google feliratú póló és a fehér bukósisak, miközben olyan helyekre tekernek, mint a Versailles-i kastély vagy a Luxemburg-kert - mondta Anne-Gabrielle Dauba-Pantanacce, a Google szóvivője.

A kaliforniai vállalat tervei szerint Párizs fényképezésével augusztus 20-ig végeznek, a triciklikkel azután az ország északi területeire kerekeznek, majd ősszel Dél-Franciaország felé tekernek. A Google a turisztikai szempontból érdekes francia települések mindegyikéből szeretne panorámakép-frissítéseket. Nagy-Britanniában és Olaszországban júniusban, illetve júliusban jártak a különleges triciklik. A tervek szerint más európai nagyvárosok is felkerülnek a 3D-térképpel rendelkező területek listájára, ezzel kapcsolatos útiterv azonban még nem készült.

A triciklire szerelt kamerák közül 8 adja a 360 fokos látószöget, a kilencedik kamerával az ég felé fordítva lehet fotózni. A percenként készülő nagyfelbontású felvételek a Google Maps oldalára kerülnek. A személyiségi jogok védelme érdekében a képszerkesztő rendszám-, és arcfelismerő szoftverrel van ellátva, így az internetre töltött képeken ezek már nem lesznek láthatók.

Metropol.hu (via MTI.hu), 2009. augusztus 7.

Szeged - Egyik olvasónk kérdésére az ombudsman kijelentette: jogellenes a szabálytalanul parkoló autók képét felismerhető formában, fórumon közzétenni. A kerékpárosok és a megkérdezett ügyvéd véleménye gyökeresen más.

Ótott K. Zoltán olvasónk sérelmesnek találta a delmagyar.hu azon fórumát, ahol figyelmes járókelők, biciklisek által lefényképezett, szabálytalanul parkoló autókat lehet megtekinteni. Ombudsmanhoz fordult igazságtétel céljából.

Az adatvédelmi biztos válaszában megerősítette a panaszost, és egyértelműen fogalmazott. A közzétett képen látható autótípus és rendszám felismerhetősége miatt a fórum az autós "személyes adatok védelméhez fűződő jogát sértheti, mert a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatással az adat és az érintett között kapcsolat létesíthető". A szabálytalankodó és az autó tulajdonosa ráadásul nem is mindig esik egybe.

Az ombudsman szerint kétféleképpen tárhatnánk a nyilvánosság elé ezeket a fotókat: az érintett autós engedélyével ugyanebben a formában vagy autótípust és rendszámot kitakarva. Mindezek értelmében a képek által lefülelt szabálytalankodók kérhetik az autójukról készített kép eltávolítását a honlapról, de ha ez nem történik meg, akár bírósághoz is fordulhatnak, kártérítést követelhetnek.

Ferenczy Attila, a Magyar Kerékpárosklub ügyvédje szerint nagy tévedésbe esett az adatbiztosi hivatal munkatársa, hiszen a kocsi rendszámát maga a használója hozza nyilvánosságra azzal, hogy kiáll az utcára, és közterületen közlekedik. Egyik fórumozónk szerint, ha rendszám alapján valaki nyomozni szeretne, korlátozott formában teheti meg a www.magyarorszag.hu-n. Regisztrált felhasználóként ezen a portálon annyit tudhat meg a kíváncsiskodó, hogy a beírt rendszámhoz milyen típusú, színű autó tartozik, valamint hogy a kérdéses jármű körözés alatt áll-e, illetve forgalomban van-e. Név sehol. Az ügyvéd úgy gondolja, adatvédelmi szempontból hiába ítéli az ombudsman lényegtelennek, hogy az autós viselkedése társadalmilag elítélhető vagy jogszabályba ütközik, összességében nem lehet ezt a tényt figyelmen kívül hagyni.

Ön mit gondol? Tartani kell attól, hogy valaki kinyomozza a rendszám alapján a tulaj személyét vagy a szabálytalanság közzététele magasabb cél az adatvédelmi aggályoknál?

DelMagyar.hu, 2009. augusztus 7.

Peter Schaar adatvédelmi biztos keményen bírálta a német hatóságok egyre növekvő információgyűjtési mohóságát. A jogvédő azután adott ki közleményt, hogy ismertté vált: az elmúlt napokban a Szövetségi Közigazgatási Hivatalban (BVA) egy új lehallgatórendszert helyeztek el, amelynek segítségével még jobban végezhetők a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a rendőrség távközlési megfigyelései.

"Aggasztónak tartom, hogy a belügyminisztérium anélkül helyezte el a BVA-ban a rendszert, hogy megvárta volna a hivatal jogairól és kötelességeiről szóló törvénnyel kapcsolatban folyamatban lévő tárgyalások lezárultát. Ez azért is sajnálatos, mert a BKA és a rendőrség ellenőrzési technikáinak a BVA-ban való elhelyezése a biztonsági hivatalok sokkal átfogóbb együttműködésének kezdetét jelenti. Már most vannak ugyanis olyan tervek, hogy a BVA távközlési ellenőrzési rendszerét kiterjesszék a szövetségi hírszerző szolgálatokra és a tartományok biztonsági hivatalaira" - hangsúlyozta Peter Schaar.

Az adatvédelmi biztos hozzátette, hogy a BVA bevonása a telekommunikációs ellenőrzésekbe további beavatkozást jelent az alkotmányban rögzített és védett távközlési titkokba. Az ilyen lépésekre csak akkor kerülhet(ne) sor, hogy ha azokat törvényileg szabályozzák. Egy ilyen jogszabálynak meg kellene állapítania az ellenőrzési intézkedések jogi, technikai és szervezeti követelményeit. A belügyminisztérium szóvivője visszautasította a szakember kritikáját mondván: a BVA munkatársai nem férhetnek majd hozzá a tárolt információkhoz. A lépésre azért van szükség, mert csak így gyűjthető össze az a magasan képzett személyzet és azok a technikai eszközök, amelyek képesek lépést tartani az internet gyors terjedésével és fejlődésével.

Ulla Jepke, a Die Linke Bundestag-frakciójának szóvivője ugyanakkor a központ azonnali lekapcsolását követelte. "Ez a rendszer egy újabb kő a megfigyelési államhoz vezető útban és semmilyen jogi alap sincs a működtetésére. A BVA nem csak egy technikai szolgáltató, ahogy azt a német kormány beállítja. A Szövetségi Számvevőszék ugyanis megállapította, hogy a hivatal adminisztrátorai bekapcsolódhatnak a folyamatban lévő megfigyelési intézkedésekbe. Műszaki problémák esetén pedig ez elkerülhetetlenné válik. Ez a megoldás sérti a rendőrség és a titkosszolgálatok összefonódása ellen hozott szabályozást" - nyilatkozta Jepke.

SG.hu, 2009. augusztus 6.

A cseh Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet az adatvédelmi törvényeket sértő adatokat gyűjt a betegekről – írja a Lidové Noviny. A Hospodárské Noviny szerint a szlovák erdészetek nem a megpályázott célra használják fel az uniós támogatásokat.

A cseh Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet jogtalanul gyűjt adatokat a betegekről – derül ki az Adatvédelmi Hivatal vizsgálatából. A hivatal vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a gyógyszertárak olyan adatokat is kiadnak az intézet számára, melyekkel megsértik az adatvédelmi törvényt. Az intézetnek augusztus végéig van ideje, hogy felsorakoztassa érveit maga mellett, és hogy benyújtsa a vizsgálattal kapcsolatos ellenvetéseit. Az esetleges szankciókról, büntetésekről az Adatvédelmi Hivatal ezután dönt.

Az Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet központi tárhelyéhez eddig az ország 2600 gyógyszertárából mintegy 1450 csatlakozott. A patikák interneten keresztül megküldtek az intézet részére minden adatot az általuk receptre kiadott gyógyszerekről, a páciensekről, valamint a receptet kiállító orvosokról is. A központi tárhely teszi lehetővé többek között az elektronikus receptek használatát vagy a betegeknek felírt gyógyszerek számontartását is.

Amennyiben az Adatvédelmi Hivatal döntése érvényben marad, annak kellemetlen következményei lehetnek a betegekre nézve is. Ebben az esetben ismételten el kell halasztani annak a rendszernek a bevezetését, amely a felírt gyógyszerek nyilvántartásával megakadályozná, hogy a betegeknek egymással egy időben nem szedhető gyógyszereket írjanak fel az orvosok. Az Adatvédelmi Hivatal szóvivője elmondta, lehetséges, hogy az összes olyan adat törlését elrendelik, amely sérti az adatvédelmi törvényt. Hozzátette, hogy olyan megoldást igyekeznek találni, amely nemcsak a személyiségi jogokat védi, de az intézet eredetileg kitűzött céljának megvalósulását sem gátolja.

MNO.hu (via lidovky.cz), 2009. augusztus 5.

Miután az amerikai haditengerészet betiltotta a katonák számára a legnépszerűbb közösségi szolgáltatások (konkrétan a Facebook a MySpace és a Twitter) használatát, a Pentagon egységesíteni akarja a rendszert, és a védelmi minisztérium összes alkalmazottjára kiterjeszteni a tiltást.

A tiltás oka az ilyen oldalak rengeteg biztonsági kockázata. Egyre több a közösségi oldalakon terjedő vírus, a Twitteren népszerű URL-rövidítő szolgáltatások mögé rejtett, fertőző oldalra irányító bejegyzés, de maguk a felhasználók is hajlamosak az ilyen oldalakon fontos személyes információkat megosztani a világgal magukról, ami nagyban megkönnyíti a hackerek dolgát.

Index Tech blog, 2009. augusztus 5.

Meglepett és kicsit meg is ijesztett az az online térkép, amit a napokban kaptam e-mailben az egyik barátomtól. Bár az utóbbi években sorra jelennek meg az újabbnál újabb internetes útvonalkeresők, műholdas felvétellel és háromdimenziós képekkel gazdagított mappa mundik, ez a – számomra legalábbis – legfrissebb szolgáltatás mégis valahol átlépett egy határt.

A címet beírva ugyanis nem csupán a célállomás jelenik meg egy ponttal megjelölve az elektronikus térképen, hanem a keresett épület embermagasságból készített fényképe is láthatóvá válik a képernyő sarkában. Sőt, a felvételt az egész monitorra kinagyítva az egér segítségével az utcában minden irányban körbetekinthetünk. Szó se róla, a honlap igen hasznos lehet, ha ismeretlen címre igyekszünk, és a gyakran hiányzó vagy igen nehezen olvasható házszámok böngészése helyett már messziről megismerjük a környéket, és tétovázás, esetlenkedés vagy bizonytalan körözgetés helyett egyből határozottan leparkolhatunk.

A térkép akkor válik orwellivé, amint beírjuk a saját lakcímünket, és megjelenik a házunk, bepillanthatunk a kerítésen át kertünkbe, megnézhetjük az utcán álló autónkat. Tudatosodik bennünk, hogy ezúttal nem egy távoli műhold továbbított madárperspektívából felvételeket, hanem mindehhez arra volt szükség, hogy valaki fáradhatatlanul házról házra járja a város utcáit, és szorgosan, precízen, szinte méterről méterre panorámaképeket készítsen. Emlékez he tünk is a hírekre, nemrég tudósítottak arról, hogy vitát gerjesztett a Google térképkészítő kamerájának munkája.

Olyan érzésünk támad, hogy ezzel a különös térképpel bárki egy kattintással a személyes életterünkbe hatolhat, az ajtónk előtt teremhet, holott tudva tudjuk, hogy az utca mindenkié, és világszerte akár száz számra is őrizhetnek ismeretlenek képet a bensőségesnek hitt környezetünkről, ha valamiért fontos nak tartották, hogy megörökítsék. Itt azonban egy rideg kataszter, egy katonásan rendszerezett adatbázis részévé válunk a személyes miliőnkkel valahogy mi is.

Persze csak áttételesen: és ez a legfurcsább csavar az egész történetben. A feldolgozás során ugyanis nem csupán automatikusan társították a címekhez a megfelelő képeket, hanem előtte gondosan eltávolítottak róluk minden "személyes" részletet: letakarták a gépko csik rendszámát, és kitöröltek minden – embert.

Elnéptelenedett házakat, kihalt utcákat, néma várost őriz a világhálós adatbank – elvégre ez csak egy térkép, pusztán tájékoztatni akar. És persze kínosan törekszik arra, nehogy jogosulatlan adatot közöljön. Így fordul elő, hogy az amúgy is a nélkülözhetőségtől, az összetéveszthetőségtől, a személytelenségtől rettegő, a nyilvántartásokban csupán különböző kódokkal, számsorokkal őrzött ember immár a saját otthonánál is szemmel láthatólag mellőzhetővé válik.

Metropol.hu, 2009. augusztus 3.

A Fővárosi Önkormányzat programjában 35 aluljáró szerepel, melyekben a következő 3 évben a munkálatokkal megbízott Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. jelentős állapotjavításokat hajt majd végre – számolt be a Heti Válasz Online. A Nyugati téri aluljárót ugyanakkor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány hozná rendbe.

A Nyugati téri aluljáró esetében első körben a tervek között a környezet rendbetétele, a törött ablakok, járólapok cseréje, a terület megtisztítása szerepel. A hajléktalan-problémára a közelben nyíló ellátó központ hozhatna megoldást, a közbiztonság megjavítását pedig kamerás térfigyelő rendszerrel segítenék elő. A segélyszervezetek tervei szerint kocsmák körüli italozók helyett kávéházakban és teázókban újságot olvasó utazók, a zokni árusok és bóvli hegyek helyén pedig posta, okmányiroda, ügyfélszolgálat és játszóház lenne.

Nem csak a Nyugati alakul át, hanem a Blaha Lujza tér, az Örs vezér tere, az Astoria, a Kálvin tér, a Nagyvárad tér is. Felújításra és kamerázásra összesen 3 milliárdot költ a főváros, ebből a legtöbbet az Üllői út - Könyves Kálmán körúti valamint a Váci út - Károly Róbert körúti aluljáróra fordítanak majd. A programban javítják az aluljárók műszaki állapotát, gyakoribbá válnak a takarítások és kiépül a térfigyelő kamerarendszer. Utóbbi már 2010-re meglesz a főváros vezetése szerint, míg a többi ígéretet 2012-ig váltják valóra.

Ezen kívül jövőre 3 öko-aluljárót is kialakítanak a fővárosban: az Astorián, a Blaha Lujza téren, valamint a Ferenciek terén. Ennek lényege, hogy környezetbarát alapanyagokat használnak majd, szelektív lesz a hulladékgyűjtés és energiatakarékos a világítás.

ingatlanmagazin.com (via HetiValasz.hu), 2009. július 1.

Az interneten is lehet tanulmányozni annak az orvosnak a perét, aki valaha azt állította, hogy ő volt Hasfelmetsző Jack, a rejtélyes sorozatgyilkos, vagy annak a férfinak a bírósági tárgyalását, aki meg akarta ölni Viktória királynőt.

Ezeken kívül még 1,4 millió olyan per anyaga került fel hétfőtől a világhálóra, amely 1791 és 1892 között zajlott Angliában és Walesben. A dokumentumokat a genealógiára szakosodott www.ancestry.co.uk honlap tette közzé. A periratok tartalmazzák a bűncselekmények részleteit, a vádlottak nevét, születési évét, a tárgyalások helyét és az ítéletet. A nagyközönség megismerkedhet az 1892-ben halálra ítélt Thomas Neill Cream skót orvos dossziéjával: Cream a vád szerint több személyt is megmérgezett, nevezetesen az Egyesült Államokban és Angliában. Az akasztása előtti pillanatokban kijelentette, hogy ő volt Hasfelmetsző Jack - de ennek ellent mond, hogy börtönben volt az utolsó szavaival felvállalt bűntettek némelyikének időpontjában.

A kriminológusok ugyancsak vizsgálhatják Roderick McLean perének részleteit. A férfi pisztollyal próbálta lelőni Viktória királynőt az uralkodó windsori kastélyában. Megtekinthetők Isaac Ikey" Solomon aktái is: állítólag az ő személyisége nyomán mintázta Charles Dickens, a nagy író Twist Olivér című regényében Fagin figuráját. Csaknem 900 ezer, börtönbüntetéssel végződött per anyaga olvasható; az esetek csaknem kétharmadában a vádlott került rács mögé. 97 ezer vádlott sorsa lett a száműzetés és 10 300-at ítéltek halálra.

Halálbüntetés járt minden 5 shilling (mai értékben 35 euró, több mint 9 ezer forint) feletti értékű lopásért, számosállat eltulajdonításáért, a vadorzásért és fák tiltott kivágásáért. Akkor is felköthettek valakit, ha feketére mázolt arccal fogták el éjnek idején, mert ezt annak bizonyítékaként értékelték, hogy az illető betört valahová. Az 1860-as évektől a kivégzések - nevezetesen az akasztások - sokak által kedvelt látványossággá váltak, a bitófára jó rálátást biztosító balkonokért a tehetősek készek voltak hatalmas összeget megadni - alighanem többet annál, amelyért már kijárt a halálbüntetés.

SG.hu, 2009. augusztus 3.

A Lehet Más a Politika (LMP) azzal a kéréssel fordult a BKV Zrt. felügyelő-bizottságához, hogy közérdekből nyilvános adatként bocsássa rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyeket Kocsis István a BKV jelenlegi, az MVM korábbi vezérigazgatója az úgynevezett MVM-üggyel kapcsolatban július 27-én átadott.

Az index.hu internetes portál június végén megírta: a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint egy bizonyos Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa annak az off-shore hátterű cégnek, amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis István vezérigazgatósága idején.

A BKV felügyelő-bizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez. Az LMP ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát kéri.

index.hu, 2009. augusztus 4.

A Magyar Rektori Konferencia válasza az adatvédelmi biztosnak: 15 napon belül megkapja a szervezet a rektori fizetések nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogi véleményét.

A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló 15 napos határidőn belül elküldi részletes jogi véleményét az adatvédelmi biztosnak a felsőoktatási intézmények rektorainak jövedelmével kapcsolatban. Jóri András adatvédelmi biztos rektori konferencia elnökéhez küldött levelében (a blogon ld. itt — a szerk.) azt kérte, hogy küldjön az üggyel kapcsolatban állásfoglalását. A közlemény szerint tekintettel arra, hogy az adatvédelmi biztos - a szervezet szakvéleményét is figyelembe véve - állásfoglalás kiadását tervezi, "a Magyar Rektori Konferencia az adatvédelmi biztos hivatalos állásfoglalásának áttanulmányozása után, a szeptemberben tartandó évadnyitó plenáris ülésén dönt a kérdésben".

A július 22-i megjelent Magyar Nemzet arról számolt be (a blogon ld. itt — a szerk.), hogy sem a rektorok, sem az oktatási miniszter nem hajlandó elárulni, mennyit keresnek az egyetemi vezetők. A lap megkeresésére Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a nagy sajtóérdeklődés ellenére sem hozzák nyilvánosságra a fizetésüket. A lapnak megküldött állásfoglalás szerint a rektori juttatások nem minősülnek közérdekű adatnak, hanem személyes adatok.

Az állásfoglalás szerzői a felsőoktatási törvényre hivatkozva azt állítják, ezek az adatok csak azoknak továbbíthatók, akik "a jogszerű igénybevételt" ellenőrzik - olvasható a cikkben. A lap emlékeztet arra, hogy a rektorok "csillagászati fizetéséről" szóló hírek akkor kaptak szárnyra, amikor a gödöllői Szent István Egyetem oktató és kutatói Hiller Istvánhoz fordultak, szóvá téve az intézményben folyó "esztelen pazarlást", valamint Solti László rektor 4,7 millió forintos havi fizetését, s 14 millió forintos féléves jutalmát.

NOL.hu (via MTI.hu), 2009. augusztus 3.

Adatvédelmi hibát mindenki elkövethet, de a világ egyik vezető biztonságtechnikai cégénél egy ilyen eset sokkal nagyobb súlyú, mint másnál.

A világ egyik legnagyobb vírusvédelmi cége, pontosabban a vállalat PR-osztálya olyan hibát követett el, ami miatt talán nem kell kételkednünk az általuk szállított szoftverek, illetve technológiák minőségében, ám egy ilyen vétség nem áll jól egy biztonságtechnikával foglalkozó vállalatnak.

A történet nem túl bonyolult: a McAfee Sydney-ben konferenciát tartott július 17-én, melyen körülbelül 800 vendéget fogadtak. A cég elismerésre méltóan egy héttel később egy körlevélben megköszönte az érdeklődőknek a részvételt, ám a levélhez az illetékes adminisztrátor egy táblázatot is csatolt, amelyben 1408 ember személyes adatai szerepeltek: nevek, telefonszámok, e-mail címek, munkáltatói adatok, sőt még az étkezési szokások is – nyilván a konferenciára előkészülve gyűjtötték ezeket össze.

Az egyik címzett, Steve Murphy lármázta fel a közvéleményt s a McAfeet is, miután a csatolmány ikonját a Flickrre is feltette. A cég az első reklamációk után gyorsan reagált, a csatolmányt állításuk szerint nem kapta meg a tervbe vett összes címzett, de a többieket arra kérték, hogy töröljék a mellékletet, emellett bocsánatot kértek az incidens miatt.

Hogy is mondta Szalacsi annak idején? Aaaaz ellen nem véd...

ITCafé.hu, 2009. július 31.

Az Európai Unió tagállamai figyelmen kívül hagyták saját jogi szakértőiknek azon javaslatát, mely szerint vonják be az Európai Parlament képviselőit az Egyesült Államokkal kötendő új banki adatok továbbításáról szóló megállapodás tárgyalásába.

A Tanács jogi szolgálatának bizalmas minősítésű jelentése szerint az EK-Szerződés 95. és 300. cikkei alapján az Európai Parlamentet társjogalkotóként be kellene vonni a döntés meghozatalába. A hétfőn ülésező külügyminiszterek azonban – a szerződés 38. és 24. cikkekre hivatkozva – kizárólagos jogot adtak a tagállamokat képviselő svéd elnökségnek a tárgyalások lefolytatásába.

Habár már előfordult máskor is, hogy a Tanács nem vette figyelembe a jogi szolgálat véleményét, egyes EP-képviselők éles kritikával illeték a döntést. Sophie in 't Veld liberális holland képviselő például elfogadhatatlannak tartja az EP-kirekesztését, szerinte ugyanis itt az ideje, hogy az EU ne csak a polgárairól osszon meg információkat, hanem a polgáraival is. A holland képviselő jelezte, hogy kész az ügyet az Európai Bíróság elé vinni.

A banki adatok továbbítására vonatkozó EU-USA megállapodás lehetőséget ad az Egyesült Államok kincstári tisztviselőinek, hogy a terroristatevékenységek felderítése érdekében betekinthessenek az európai banki tranzakciókba. Az Egyesült Államok hatóságai már eddig is betekinthettek az európai bankok nemzetközi átutalásokat bonyolító rendszerén, a Swift-rendszeren keresztül küldött adatokba, mivel az adatokat a belgiumi székhelyű cég amerikai számítógépein is rögzítették. Októbertől azonban a Swift az európai adatait elkülönítetten, hollandiai és svájci szervereken fogja csak tárolni.

A viszonosság elve alapján az európai kormányok is betekinthetnek majd az amerikai banki tranzakciókba.

Az egyeztetések már megkezdődtek az EU és az USA között, hogy még október előtt létrejöhessen az új, ideiglenes megállapodás, amely 12 hónapra szólna. A végleges megállapodást csak a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után kötnék meg, amikor már egyértelműen együttdöntési eljárásban, azaz az EP bevonásával kell dönteni.

JogiForum.hu (via EUvonal.hu), 2009. július 31.

Egy precedensértékű ügy kapcsán jelentősen emelkedhet a brit bírói gyakorlatban a személyiségi jogok megsértéséért megítélt kártérítési összegek felső határa.

Jelentősen megváltozhat a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat Nagy-Britanniában, miután kiderült: a News of the World nevű brit bulvárlapnál intézményesítették a közéleti személyiségek telefonjainak titkos, meg nem engedett módon történő lehallgatását, majd ennek nyilvánosságra kerülése után a szerkesztőség óriási összegeket különített el személyiségi jogok megsértéséből fakadó jogviták rendezésére.

Az ügy eredetileg 2006-ban bontakozott ki, több tucat érintett személy volt a szerkesztőség tagjai és az általuk megbízottak között. Egy évvel később a bíróság jogerősen négy havi börtönbüntetésre ítélt egy magánnyomozót, mert az újság megbízásából jogtalanul információt gyűjtött egyes közéleti személyiségek hangpostafiókjáról, a botrány következtében a lap számos vezetője veszítette el állását. Idén nyáron a Guardian további információkat hozott nyilvánosságra az ügyben. Ezek szerint a lehallgatás nem csak egy-egy esetben folyt, hanem intézményesített gyakorlat volt az újságnál. A személyiségi jogi perek és az azokkal járó nyilvánosság elkerülése érdekében a szerkesztőség peren kívül megállapodott egyes érintettekkel 700 ezer font kártérítést fizetett a Profi Labdarúgó Szövetség (PFA) vezérigazgatójának, Gordon Taylor-nek. Két másik áldozat fejenként több mint 300,000 fontos kártérítést kapott.

Ezek az összegek messze meghaladják a brit bíróságok által személyiségi jogi ügyekben eddig megítélt kártérítési összegek felső határát. Tavaly például a nemzetközi botrányt kavart Max Mosley ügyben 60 ezer font kártérítést ítélt meg a bíróság a pernyertes károsultnak. Annak idején már ez az összeg is kiemelkedőnek számított a korábbi bírói gyakorlathoz képest, Naomi Campbell fotómodell pl. pár évvel korábban 3.500 font kártérítést kapott egy hasonló ügyben.

A News of the World mostani ügyében a felek peren kívül egyeztek meg, elemzők szerint tehát a több százezer font értékű kártérítési összeg a személyiségi jogok valódi értékét tükrözi. A brit bíróságok az utóbbi tíz évben kezdtek el kiemelkedően magas számban személyiségi jogi ügyeket tárgyalni és a megítélt összegek azért mozogtak viszonylag egyforma szinten, mert az ítélkezési gyakorlat inkább a jogfejlesztésre koncentrált ezen a brit bírák számára meglehetősen új területen. A kérdés most az, hogy a peren kívül elért megegyezésben szereplő csillagászati összeg hogyan tükröződik majd a bírósági ítéletekben, hogyan emelkednek majd az azokban szereplő kártérítési összegek, és ennek hosszú távon milyen társadalmi, politikai és jogi hatásai lesznek.

Brit ügyvédek már most egyöntetűen állítják: személyiségi jogok értéke láthatóan jelentősen megnőtt és felhívják ügyfeleik figyelmét, hogy érdemes ezek megsértése miatt perelni. Az első nagyobb perindítási hullám már most kibontakozóban van, hiszen a lehallgatási botrányban nem csak a fenti megállapodásokat kötő személyek, hanem sokan mások is érintettek.

JogiForum.hu, 2009. július 31.

Bochkor Gábor a Tabu tévének fakadt ki, hogy nincs semmiféle kontroll hazánkban a bulvárlapok személyiségi jogokat tipró újságírói gyakorlatára. Pedig celeb lét legfontosabb eleme a médiajelenlét - mondja a médiakutató.

Bochkor többek közt az kifogásolta, hogy nincs semmilyen felügyelő szerv, mint az ORTT, az írott vagy elektronikus sajtó ellenőrzésére. Továbbá, hogy az újságok többsége külön keretet tart fenn az ilyen jellegű bírságokra, mivel tisztában vannak vele, hogy hazudnak.

Mayer Erika médiajogász a FigyelőNetnek elmondta, hogy ha bírósági ügy lesz egy sajtóvitából, az nem feltétlenül éri meg egy újságnak. A magyar jog elég hatékonyan védi a személyiségi jogokat, a büntetések mértéke pedig az ilyen esteknél minimum milliós nagyságrendű. Amit ilyenkor egy celebnek mérlegelnie kell, hogy akarja-e, hogy az esete tovább forogjon a médiában, akár igaz, akár nem.

Fontos egyébként, hogy a jogászszakma is felismerte a celebperekben rejlő üzletet. Vannak olyan kollégák, akik folyamatosan monitorozzák a bulvármédiát, és azonnal "segítségül" sietnek, ha valamilyen érdekes esetre bukkannak – mondta a FigyelőNetnek Mayer Erika. Ilyenkor rábeszélik ügyfelüket, hogy indítsanak pert, és azt igyekeznek bulldogként sikerre vinni.

Sükösd Miklós médiakutató és a CEU tanára szerint egy szabályozó testületnek, mint a rádiós, tévés ORTT, csak azért van létjogosultsága, mert egy nagyon szűk keresztmetszetű piacon, közjóval, a frekvencia szabályozásával foglalkozik. A lényegesen szabadabb internetes vagy írott sajtós piacon óhatatlanul a sajtószabadság torzulásához vezetne egy ilyen testület felállítása. Az internet végtelen digitális terében egyébként sem működnének a hagyományos módszerek.

Helyreigazítás

Gyakori és bevett formája a sajtóügyek rendezésének a helyreigazítás. Ennek sem a ténye lényeges. A helyreigazítás egy új sztori kezdete – mondja Sükösd Miklós, aki szerint az erre ráépíthető kommunikáció a fontos, amely már nem csak a konkrétumban hitelesíti az érintettet. Ezt igazán a politikában érdemes kihasználni, ahol egy győztes per és főleg annak megfelelően célzott kommunikációja hozhat igazán sokat.

A celebek esetében különben érdekesen alakul a médianyilvánosság és a hírek szerepe – folytatja. Hiszen a "hírességek" maguk is médiatermékek, az ilyen jellegű csatornáknak, újságoknak köszönhetik létüket, piaci értéküket. Sokszor éppen ezért „kilóg a lóláb”, és láthatóan PR-fogás az egész sztori.

A hírek, a történetek viszont kétségtelenül egyre durvábbak. Ez leginkább a piaci korlátnak és az abban elhelyezhető celebek számának köszönhető, amelyekhez viszonyítva viszont egyre több bulvárújság jelenik meg. Ez egyre "súlyosabb" sztorikat követel. Természetesen a befogadók ingerküszöbe ezzel csak lépést tartva kerül egyre magasabbra.

FigyeloNet.hu, 2009. július 31.

Sziebert György, a BKV jogi igazgatója kijelentette, hogy bármit állapít meg Jóri András adatvédelmi biztos, a vállalat folytatja a járművek bekamerázását.

Bántják a sofőröket

Sziebert és Jóri a köztévé péntek délutáni regionális műsorának stúdióvendége voltak. A beszélgetés felvezetésében elhangzott, hogy egyre több támadás éri a járművek vezetőit: a közlekedési vállalat szerint fél év alatt 48 ilyen inzultus történt.

A lehetőségeket mérlegelve a vállalat a buszok és villamosok bekamerázása mellett döntött, ami idén tavasszal egy-egy járművön kísérleti jelleggel már el is kezdődött.

Az új rendszerben a felvételeket maguk a kamerák őrzik, és azokat csak szükség esetén, a rendőrségnek adják oda. A felvételek 72 óránként automatikusan törlődnek.

Adatvédelmi aggályok

Egy korábbi tervezett műszaki megoldást (a kamerák felvételeit egy diszpécserközpontba továbbították volna) 2007-ben Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos jogellenesnek nyilvánított. A BKV módosított tervéről idén júniusban Jóri nyilatkozott elítélően (a blogon ld. itt és itt — a szerk.).

Szerinte a BKV területe a köz által használt magánterület: a tömegközlekedő polgár hiába nem akarja, hogy felvétel készüljön róla, ha a buszokon kamera van, nincs választási lehetősége. Ez a gyakorlat sérti a személyes adataihoz fűződő jogait.

A péntek délutáni műsor vezetője, Süveges Gergő kérdésére Jóri András határozottan kijelentette, hogy a BKV kamerázási terve jogellenes (a vonatkozó ombudsmani állásfoglalás még nem készült el).

A BKV-t nem érdekli

Sziebert György erre így reagált: "Jogi igazgatóként határozottan az a véleményem, hogy ha azt állapítja meg az adatvédelmi biztos hivatala, hogy (a bekamerázásnak) nincs jogalapja, egyeztetve a tulajdonossal (a Fővárosi Önkormányzattal) a BKV határozott szándéka az, hogy ettől függetlenül folytatni fogja a pénzügyi keretek között a kamerák telepítését. Mert sokkal fontosabbnak tartjuk az emberek személyi és vagyonvédelmét, mint az ombudsmani hivatal által képviselt..." (álláspontot).

Jóri a válaszában elképesztőnek nevezte, hogy egy állami tulajdonú vállalat jogi vezetőjétől ilyet hall. "Ez egy jogállam – szögezte le a láthatóan megdöbbent adatvédelmi biztos, – ez nem vitakérdés." Szerinte ha a BKV változtatni akar a helyzeten, akkor más országokhoz hasonlóan új, a járművek bekamerázását szabályozó törvény alkotását kéne kezdeményeznie.

index.hu, 2009. július 31.

Sem a BKV felügyelőbizottsága, sem Kocsis István nem hozza nyilvánosságra, mivel tisztázta az MVM szállodaügyében játszott szerepét a BKV vezérigazgatója. A felügyelőbizottság szerint személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis tárhat a közvélemény elé, maga Kocsis viszont elzárkózott ezirányú megkeresésünk elől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint azok a személyes adatok, amelyek az önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, ezért a TASZ jogi segítségével Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordulunk.

Hétfőn hallgatta meg Kocsis Istvánt a BKV felügyelőbizottsága az MVM-ügyben játszott szerepéről, miután az Index június végén megírta: egy a brit cégbíróságon fellelhető hivatalos irat szerint "Mrs Istvan Kocsis" a tulajdonosa annak az offshore hátterű cégnek, amely több mint egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM-nek tavaly, Kocsis István MVM-es vezérigazgatósága idején, ám a vezérváltást követően sem a pénz nem lett meg, sem a szálloda.

(Az MVM egy éve küzdött a szállodáért, és nem sokkal azután, hogy az Index megírta, hogy az egyik érintett, offshore hátterű cég tulajdonosa bizonyos Mrs. Istvan Kocsis egy a brit cégbíróságon fellelhető irat szerint, az MVM birtokon belül került a tengerparti hotelben.)

Kocsis tagadja, hogy neki vagy a feleségének köze lenne a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű céghez, ám a főpolgármesteri kabinet július elején felkérte, hogy a BKV jó hírnevének védelmében tegyen nyilatkozatot a társaság felügyelőbizottsága előtt, és számoljon be arról is, hogy milyen jogi lépéseket tett, hogy a sajtóban megjelent gyanúsítások alól tisztázza magát.

A BKV felügyelőbizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez.

Az Index kedden arra kérte Székely Gábort, hogy bocsássa rendelkezésünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel Kocsis a szállodaügyben tisztázta magát, ám a BKV felügyelőbizottságának elnöke adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva elutasította a kérést, mondván hogy személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis István tárhat a közvélemény elé.

Amikor a BKV sajtóosztályának közvetítésével ugyanezt kértük Kocsistól, Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója a vezérigazgatóra hivatkozva szintén megtagadta a dokumentumok kiadását, és azt is közölte, hogy a vezérigazgató feljelentette az MVM-ügyet tálaló újságírókat, köztük az Index munkatársát is, ezért sem jár nekünk tőlük több információ.

(Sem a BKV-tól, sem Kocsis Istvántól nem tudtuk meg, polgári pert indított vagy feljelentést tett-e az Index vagy az újságírók ellen a vezérigazgató, hivatalos értesítést egyelőre semmilyen eljárásról nem kaptunk. Ezzel egyidőben az ügyben érintett egy másik offshore hátterű cég, az Aquifex Limited képviselője is azt közölte, perelni fogja az Indexet. Az Aquifex képviselője, Szász András az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt. Sajtóhelyreigazítást a március óta tartó cikksorozat egyetlen részére sem kért eddig senki.)

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy "azok a személyes adatok, amelyek az állami, önkormányzati cégvezető feddhetetlenségét bizonyítják, közérdekből nyilvánosak, mert szorosan kapcsolódnak az általa ellátott ellátott közfeladathoz. Nincsen olyan jogszabály, amely tételesen meghatározza, hogy mely személyes adatok kapcsolódnak a közfeladat ellátásához, ezt mindig a jogalkalmazónak - bíróságnak vagy adatvédelmi biztosnak - kell eldöntenie. Egy állami vagy önkormányzati cég vezetőjének ilyen ügyekben a nyilvánosság előtt kell tisztáznia magát".

Mivel a BKV felügyelőbizottságának tájékoztatását elégtelennek tartjuk, az Index a TASZ jogi segítségével az adatvédelmi biztoshoz fordult: beadványunkban arra kértük Jóri Andrást, hogy a Kocsis István által a BKV felügyelőbizottságának átadott dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a felügyelőbizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A beadvány szövegét az alábbiakban teljes egészében elolvashatja.

index.hu, 2009. július 31.

Az Index beadványa

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos

adatved@obh.hu

Tisztelt Adatvédelmi Biztos úr!

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 27.§ alapján bejelentést teszek, mert a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogaim gyakorlásában jogsérelem ért, ezért kérem a tisztelt Adatvédelmi Biztos urat, hogy az Avtv. 24.§ alapján vizsgálja meg a bejelentésemet.

Dr. Kocsis Istvánt, a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BKV Zrt.) vezérigazgatóját 2009. július 27. napján a BKV Zrt. Felügyelő Bizottsága személyesen meghallgatta a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban. Dr. Kocsis István korábban a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt) vezetője volt. Dr. Kocsis István több dokumentumot nyújott át a Felügyelő Bizottságnak, amely állítása szerint tisztázza a magyar sajtóban széleskörűen tárgyalt, úgynevezett MVM-ügyben játszott szerepét. Szerettem volna megismerni a Felügyelő Bizottságnak adott adatokat, azonban megkeresésemet azzal utasították el, hogy a dokumentumok Dr. Kocsis István személyes adatait tartalmazzák, azok az ő hozzájárulása nélkül nem adhatóak ki, ilyen hozzájárulást nem tett. A BKV Sajtóosztálya útján megkerestem Dr. Kocsis Istvánt is, aki szintén elzárkózott a szóban forgó dokumentumok közzététele elől.

A BKV Zrt. a Budapest Főváros Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által alapított gazdasági társaság, amely részvényeinek kizárólagos tulajdonosa az Önkormányzat. A BKV Zrt. közfeladatot lát el: biztosítja a fővárosi tömegközlekedést. Ebből következően a BKV Zrt., mint gazdasági társaság vezérigazgatója is közfeladatot ellátó személynek minősül. Sőt, Dr. Kocsis István az MVM Zrt. vezetőjeként is közfeladatot ellátó személy volt. Az állami, önkormányzati tulajdonú cégek vezető tisztségviselői ugyanis minden esetben közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek: ezt mondta ki Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20001/2009./3. számú jogerős ítéletében.

A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 19.§ (4) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat. Sem az Avtv., sem más jogszabály nem határozza meg pontosan és kimerítő jelleggel, hogy mely a személyes adatoknak az a halmaza, amely összefügg a közfeladatot ellátó személy munkakörével, ezért e kérdés eldöntését mindig az adott egyedi ügy eldöntésekor a rendelkezésre álló tények ismeretében kell eldönteni.

A Felügyelő Bizottság rövid tájékoztatása szerint átvették a vezérigazgató írásos nyilatkozatát is, ami szerint Kocsis István személyesen semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és azokat a közhiteles okmányokat, melyek bizonyítják, hogy sem neki, sem a családjának nincs köze az MVM-ügyben érintett cégekhez. Ez a tájékoztatás nem volt teljes körű, elképzelhető, hogy további dokumentumokat is átvettek.

Az Avtv. 2.§ 3. pontja értelmében bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Kétségtelen, hogy a bűnügyi személyes adat különleges személyes adat, amely fokozott védelmet élvez. Kérem az Adatvédelmi Biztos urat, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az átadott dokumentumok között szereplő bűnügyi személyes adatok összefüggenek-e a közfeladatot ellátó személy feladat- és hatáskörével.

Az MVM-ügyben Dr. Kocsis István vagy hozzátartozóinak esetleges gazdasági érdekeltsége is felmerült, ezért feltételezhető, hogy az átadott dokumentumok között ezzel kapcsolatos adatok is találhatóak. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (Vnyt.) 3.§ (1) bekezdésének c.) pontja értelmében vagyonnyilatkozati kötelezettsége van annak a személynek, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. Tekintettel arra, hogy a BKV Zrt. az önkormányzati vagyon része, a vezérigazgató pedig ennek a vagyontömegnek a kezelője, Dr. Kocsis István egyértelműen vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

A Vnyt. 8.§ (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Álláspontom szerint a vagyonnyilatkozatoknak megismerhetőnek kell lennie, hiszen csak így képes betölteni a közélet tisztaságát biztosító funkcióját. Ezért azt gondolom, hogy a Vnyt. kifejezett rendelkezése ellenére is közérdekből nyilvános adatról van szó a vagyonnyilatkozat esetében, ezért a Dr. Kocsis István gazdasági érdekeltségével kapcsolatos adatok megismerhetőek.

Az Avtv. 26.§ (1) bekezdése szerint az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet, minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik.

Tekintettel arra, hogy nem tudható pontosan, hogy milyen adatok vannak a BKV Zrt. Felügyelő Bizottságának birtokában, kérem, hogy a dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a Felügyelő Bizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.

Budapest, 2009. július 30.

Bodoky Tamás

újságíró, index.hu

bodokyt@index.inda.hu

A Symantec kiadta a levélszemét-terjedésről szóló legfrissebb jelentését (pdf — a szerk.), amelyből kiderül, hogy a spammerek kedvence az utóbbi hetekben Michael Jackson és a Függetlenség napja volt.

A levélszemetelők szép számban éltek vissza a Michael Jackson halálával kapcsolatos hírekkel - azt állítva például, hogy ha a címzett megadja a személyes adatait, visszatérítik az elmaradt koncertre vásárolt jegye árát. Több esetben a Jackson nevét emlegető kártékony levelek férgeket és egyéb rosszindulatú programokat is terjesztettek.

A Michael Jacksonra hivatkozó levélszemét leggyakoribb címsorai többek között az alábbiak voltak:

• Ki ölte meg Michael Jacksont? (Who killed Michael Jackson?)
• M. Jackson összes arca (All M. Jackson's faces)
• Jackson él, itt a bizonyíték (Jackson is still alive: proof)
• Michael Jacksonra emlékezve (Remembering Michael Jackson)

A Symantec több év óta észleli, hogy az ünnepeknek és más emlékezetes napoknak különös figyelmet szentelnek a levélszemetelők, hiszen ezeket a napokat kártevőhadjárataik indítására használhatják fel. Ezúttal a biztonsági cég egy július 4-éhez kapcsolódó levélszemét-áradatot figyelt meg. A Függetlenség napjával kapcsolatos levélszemét között sokszor kártékony weboldalakra mutató hivatkozásokat is tartalmazó üzenetek bukkantak fel. Sok esetben a spammerek azt állították, hogy e linkekre való kattintással a július 4-ei ünnepségek tűzijátékáról készült videót tekinthetik meg az érdeklődők, azonban valójában a videó mögött a Waledac féreg lapult.

Férgek a hamis Twitter meghívókban

A múlt hónapban a Symantec már beszámolt arról, hogy a spammerek a Twittert használták csalinak ahhoz, hogy a gyanútlan áldozatokat egy adathalász csapdába csalják. Nemrégen pedig egy olyan féreg terjedésére lett figyelmes, amely szintén hozzájárult a twitteres spammeléshez. Az Ackantta.B nevű számítógépes kártevő ráadásul már februárban ismerté vált, és azóta egyre intenzívebben támad. Az általa generált emailek látszólag egy Twitter előfizetőtől származnak, azonban egy valódi Twitter üzenettel ellentétben nincs meghívó URL a levélben. A felhasználó ehelyett egy mellékletet kap, amely egy Invitation Card.zip nevű fájlt tartalmaz. Az Ackantta.B további veszélye, hogy a megfertőzött számítógépekről begyűjti az e-mail címeket, majd önmagát a cserélhető meghajtókra és a megosztott könyvtárakba is felmásolja.

Újdonságok a képes levélszemétben

A Symantec előrejelzései szerint újra azok a spamek lehetnek a leggyakoribbak, amelyek képekre építkeznek, és ezzel igyekeznek felhívni a felhasználók figyelmét, illetve megkerülni a levélszemét-szűrők által jelentett védelmet. Az újra felkapott levélszemét-divatnak érdekes és fontos vonása a képek hátterének geometrikus formákkal való manipulálása. A Symantec régebben az ilyen spamek esetében színes háttérrel, hullámzó szöveggel is találkozott. A spammerek ezeknek a trükköknek a kombinációit használják a legújabb támadásaik során is.

Biztonsagportal.hu, 2009. július 16.

Egy felmérés szerint a vállalatok élén álló vezetők sokszor alábecsülik napjaink biztonsági kockázatait, ami a védekezésre nézve is hátrányos lehet.

A Ponemon Institute az egyik legutóbbi felmérése során vállalati vezetőket kérdezett meg arról, hogy miként vélekednek a biztonsági fenyegetettségekről, és az azok elleni védekezés érdekében milyen intézkedéseket hoznak. A cég a vizsgálata során 213 elnök-vezérigazgatót, informatikai, üzemeltetési, stb. vezetőt szólított meg.

A felmérés szerint a CEO-k 48 százaléka úgy véli, hogy a hekkerek ritkán próbálnak vállalati adatokhoz hozzáférni. Ezzel szemben a vezetés alsóbb szintjein lévő személyek már jóval óvatosabbak, ugyanis az 53 százalékuk szerint a vállalatuknál tárolt adatokat napiszintű támadások fenyegetik, de többek azt is elképzelhetően tartják, hogy minden órában éri őket valamilyen biztonsági incidens. A Ponemon szerint mindez azt is jelenti, hogy a CEO-k sokszor alábecsülik azt az IT-biztonsági kockázatot, amellyel szembe kell nézniük.

A vizsgálatok további fontos megállapítása, hogy a CEO-k az adatvédelmet elsősorban azért szorgalmazzák, hogy az ügyfél elégedettséget és a vállalatuk jó hírnevét meg tudják őrizni. Ezzel szemben a többi vezető az adatbiztonság megteremtését a különböző előírásoknak való megfelelőség miatt tartja a legfontosabbnak.

Tíz válaszadó közül nyolc úgy nyilatkozott, hogy a vállalatánál van egy olyan személy, aki az adatvédelemért felelős. Az esetek több mint 50 százalékában azonban ez a személy nem más, mint az informatikai vezető. A megkérdezettek 85 százaléka viszont elismerte, hogy valójában valaki másnak kellene az adatbiztonságért felelősséget vállalnia.

A Ponemon szerint a CEO-k általában költséghatékony védelmi szabályokat szeretnének látni, miközben a többi vezető többsége úgy véli, hogy az előírásoknak szigorúan a fenyegetettségek kockázatának csökkentésére és a megfelelőség biztosítására kell törekedniük.

ugyvezeto.hu (via ComputerWorld.hu), 2009. július 30.

Kevés a spamek küldőit megregulázni, Jóri András ombudsman szerint adatvédelmi szempontból az is problémát jelent, hogy a központi nyilvántartó viszonylag egyszerűen eladhatja a polgárok személyes adatait, például direkt marketing cégeknek, politikai pártoknak.

Jobban kellene védeni az állampolgárok központi nyilvántartásokban meglévő személyes adatait, mert az üzleti vagy politikai hasznot remélő igénylők túl könnyen hozzájuk férhetnek – mondja Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman ezért szigorítaná az állam és a direkt marketinggel foglalkozó cégek valamint a pártok adatkereskedelmének feltételeit.

Az ombudsman nem tartja jó megoldásnak a jelenlegi szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pénzért árulja azon személyek adatait, akik ezt külön nem tiltották meg. Az előzetes védelem hiánya, vagyis, hogy az adatok árusítását a törvények nem kötik az érintettek kifejezett hozzájárulásához, visszás helyzeteket teremthet. A központi nyilvántartó adatkereskedelmi jogosítványai lehetővé teszik, hogy olyan személyek is küldeményeket kapjanak a cégektől, illetve pártoktól, akik erre nem tartanak igényt.

Az állampolgárok neve és lakcíme mellett a nyilvántartóban kezelt adatok körébe tartozik többek között az egyes személyek életkora és családi állapota is, amihez meghatározott tarifáért juthatnak hozzá az igénylők. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért száz fő esetén például 56 ezer forintot kell fizetni. Arányában drágább, ha az igénylő csak néhány személy adatait akarja megvásárolni, egy fő adatainak kikérése közel 2800 forintba kerül.

A nyilvántartó hivatal sajtóosztályán érdeklődésünkre elmondták, az összes magyar állampolgárról vannak adataik, amelyekből "egész nagy mennyiség" is megvásárolható egyszerre.

Az Alkotmánybíróság 2003-as döntése, illetve a vonatkozó törvények alapján a KEKKH által végzett adatkereskedelem szabályos, de Jóri András ombudsman szerint adatvédelmi szempontból aggályokat vet fel. Az országgyűlési biztos úgy véli, meg kell találni a módját, hogy azok az emberek is nyugodtak lehessenek adataik védelme felől, akik nem gondoltak rá, hogy külön meg kell tiltaniuk nevük, lakcímük vagy éppen a családi állapotukra vonatkozó információk kiadását.

"Keresem a lehetőségét, hogy az állam szigorúbb feltételek mellett adhassa csak ki a polgárok személyes adatait" – mondta Jóri András az MR Online-nak. Az ombudsman szerint a direkt marketingről, illetve a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvények módosításával lehetne megváltoztatni a személyes adatok kezelésének gyakorlatát.

Jóri András szerint, bár a kéretlen küldemények elleni szabályozás még hiányos, adatvédelmi szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy az Országgyűlés június 29-én elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely augusztus 10-től lép hatályba (a blogon ld. itt — a szerk). Az új szabályozás alapján büntethető a személyes adatokkal való jogtalan kereskedelem, vagyis aki például internetes postafiókon keresztül kéretlen üzenetekben (spamekben) kínál megvételre jogtalanul összeállított, email címeket, elérhetőségeket, személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat, bűncselekményt követ el.

A törvénymódosítás lényege az illegális adatkereskedelem elleni fellépés, így a spam továbbítása önmagában nem bűncselekmény, csak abban az esetben, ha a küldő illegális adatbázist kínál megvételre vagy illegális adatbázist felhasználva szerezte meg a reklám címzettjének internetes elérhetőségét.

Az ombudsman elmondta, a kéretlen megkeresésekre vonatkozó szabályok jelentősen eltérnek egymástól aszerint, hogy telefonon, postán vagy interneten érkezik-e a nem várt küldemény.

"Van egy ellentmondás a védelem szintjében." Hagyományos direkt marketing esetében, amikor a név és lakhely alapján találják meg a címzetteket, a küldő csak akkor jár el jogellenesen, ha az érintett tilalma ellenére használja az adott személy adatait. Telefonhívás esetén hasonló a helyzet, ha valaki nem jelenti be külön, hogy nem kíván kéretlen hívásokat fogadni, legálisan továbbítható neki üzleti célú üzenet. Szigorúbb szabályozás vonatkozik az e-mailen és sms-en küldött kéretlen üzenetekre: a címzett előzetes hozzájárulása szükséges a reklámok továbbításához.

MR1-Kossuth.hu, 2009. július 30.

A Dvdisaster alkalmazás segítségével hibajavító kódot helyezhetünk el optikai lemezeinken, így sérülés esetén sem vesznek el adataink.

Mindenki tudja, hogy az optikai adathordozók csupán egy bizonyos ideig képesek megőrizni a rajtuk tárolt adatokat – ez idő elteltével pedig olvashatatlanná válnak. Hogy a lemezen rögzített fontos állományaink ilyenkor ne vesszenek el, használjuk a dvdisaster alkalmazást, amely hibajavító kód készítésével, majd annak felhasználásával visszaállítja az eredeti lemez tartalmát.

A hibajavító kód mérete határozza meg azt, hogy az eredeti lemez hány százaléka lehet még hibás a tökéletes helyreállításhoz. A program alapbeállítása 20%, ez azt jelenti, hogy ha a lemez 20%-a (vagy annál kevesebb) sérült, akkor nincs adatvesztés. Érdemes megjegyezni, hogy teljesen mindegy, hogy a hiba hol található a lemezen.

A hibajavító kódot elhelyezhetjük az adott optikai lemezen, illetve egy különálló fájlban is. Ez utóbbi természetesen nagyobb biztonságot jelent, ráadásul ilyenkor a lemez teljes mérete használható, hiszen a hibajavító kód nem foglal rajta helyet.
A program CD-, DVD- és Blu-ray lemezekkel is képes együttműködni, kezelésének elsajátításához pedig a következő oldalon adunk egy kis segítséget.

Termék: dvdisaster 0.72
Fejlesztő: Carsten Gnörlich
Web: http://dvdisaster.net/en/

Adatok:
CD-, DVD- és Blu-ray korongok támogatása
A hibajavító kód mérete 3 és 64 százalék közé eshet
A hibajavító kódot elhelyezhetjük a lemezen, illetve külön állományban
Fájlrendszer-független, szektor szintű működés
Windows, NetBSD, FreeBSD, Linux és Mac OS X változat

Értékelés:

Előny: hasznos, segítségével nagyobb biztonságban tudhatjuk fontos adatainkat
Hátrány: ha túl sok az olvashatatlan rész a lemezen, akkor a hibajavító kód nem használható semmire
Teljesítmény: 4
Szolgáltatás: 4
Ár/érték: 5

1. Példánkban egy már meglévő, írt lemezhez fogunk létrehozni hibajavító kódot, hogy a korong esetleges sérülése esetén is hozzáférhessünk adatainkhoz. Helyezzük be a lemezt a meghajtóba és látogassunk el a beállításokhoz (Preferences gomb).

2. Az olvasási beállításokhoz az Image fül alatt az Image size pontot állítsuk ISO/UDF-re, a Read Attempts fül alatt pedig pipáljuk ki a felső, Read and anaylze raw sectors pontot. Ez utóbbit másodszor is meg kell erősítenünk egy felugró, figyelmeztető ablakban

3. A hibajavítás beállításai az Error Correction fül alatt találhatók meg. Itt a felső legördülő menüben az Error correction file legyen kiválasztva, az alatta lévő részen pedig azt adhatjuk meg, hogy a hibajavítás mekkora százaléka legyen az eredeti adatmennyiségnek. (A Normal 14,3, a High pedig 33,5 százalékot jelent.)

4. Térjünk vissza a program főablakába. Itt válasszuk ki a legördülő menüből a használni kívánt optikai meghajtót, majd a mellette levő mezőben adjuk meg az elkészítendő átmeneti ISO állomány nevét. A program majd ezt a fájlt kéri később, amikor a végleges hibajavító állományt akarjuk elkészíteni.

5. A Read gomb lenyomásakor a program beolvassa lemezünket és elkészíti az átmeneti ISO állományt. Folyamatosan láthatjuk, hogy hol tart a művelet és az esetleges hibák is kiderülnek – hibajavító fájlt ugyanis csak a még hibátlan lemezről, pontosabban annak ISO képéből lehet készíteni.

6. Amennyiben ezzel megvolnánk, már csak a hibajavító állomány elkészítése van hátra – ennek helyét és címét a jobb oldali mezőben kell megadnunk –, majd nyomjuk meg a Create gombot. A művelet egy DVD-nél körülbelül 5 percet vesz igénybe. Az elkészült hibajavító állományt természetesen biztonságos helyen érdemes tárolnunk.

PCWorld.hu, 2009. július 28.

Az ellenállás miatt elhalasztják a számítógépekre kötelezően telepítendő trójai program alkalmazásba vételét.

Már többször is foglalkoztunk a Kínában az elméletileg a hónap elsejétől minden PC-re kötelezően telepítendő webes blokkolószoftverrel, a Green Dam Youth Escorttal. Elsőként magáról a tényről számoltunk be, miszerint a rezsim még szigorúbban akarja markában tartani az ország internetezőinek véleményformálását. Nem sokkal utána kiderült, hogy az alkalmazásban számos biztonsági rést fedeztek fel. Ezután napvilágot látott, hogy a program forrásának jelentős része lopott - az amerikai Solid Oak Software azt állította, hogy egy általuk fejlesztett szoftver kódjával gyanúsan megegyező képet mutat a kínai alkalmazás forrása.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a kommunista vezetés úgy döntött, egyelőre elhalasztják a Green Dam bevezetését. Az alkalmazás ugyanis nemcsak, hogy nem működik az elvártnak megfelelően, de még az egyébként „állami tűzfal” mögött ülő kínaiak ellenkezését is kiváltotta. Így a rizs hazájának több mint egymilliárd lakója egy ideig fellélegezhet: nem kell olyan PC-ket vásárolniuk, amin már "gyárilag" ott figyel a nagy testvér.

Meglepő ugyanakkor, hogy a szoftver bevezetése a hatalmas kínai piacot kiszolgáló vállalatokon nem múlott volna. A kapitalista cégek szinte azonnal ugrottak a kommunista vezetés felszólítására. Az Acer, a Lenovo (ami kicsit kakukktojás a sorban, hiszen kínai vállalatról van szó), a Sony és az Asus már megkezdte azoknak a számítógépeknek az értékesítését, amelyekre előre telepítve felkerült a Green Dam blokkoló- és szűrőszoftver.

Igaz, a Lenovo azzal kívánta szépíteni helyzetét, hogy bejelentette: engedelmeskedni kényszerültek a törvénynek, de amint hivatalos értesítést kapnak a kínai ipari és információtechnológiai minisztériumtól a program telepítésének felfüggesztéséről, azonnal felhagynak a trójai installálásával. A japán Sony - közlése szerint - már leállt a Green Dam telepítésével, a HP és a Dell pedig nem is kezdett bele a projektbe.

terminal.hu, 2009. július 28.