Törvénytelenség gyanúja merül fel a "kis Tocsik ügy"-ként elhíresült eset kapcsán, mivel a Gépjárműjavító Szolgáltató Kft. a törvényi rendelkezések ellenére és az érintett cégek felhatalmazása nélkül adta ki az adatait a követeléskezelő cégnek - áll Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakcióvezető-helyettesének közleményében.
A fideszes politikus leszögezi, hogy a hitelező cégek nem jutottak hozzá pénzükhöz sem, illetve sérelmezték azt is, hogy az adataikat, piaci pozícióikat kiadták. A Fidesz-MKDSZ frakció a mai napon Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordul jogtalan adatkezelés ügyében - olvasható a közleményben.

MNO.hu, 2005. október 21.

Jelenleg 230 ezer ember szerepel a bankoknál vezetett úgynevezett "feketelistán", de a jövőben szigorodhatnak a listára kerülés feltételei.
A tartozások összegéről nincs pontos adat, csak annyit tudni, hogy öszesen 340 ezer hitelszerződésről van szó. Mivel a banki adóslistával kapcsolatban az utóbbi időben megsokasodtak a panaszok, a kormány módosítani szeretné a hitelintézeti törvényt. Ha a parlament elfogadja a kabinet javaslatát, akkor például évente egyszer mindenki ingyenesen kérdezhetné le, hogy szerepel-e a névsorban.

HirTV.hu, 2005. október 19.

Kampánycélra használja a Magyar Postát a szocialista párt - mutat rá a Fidesz Hajdú-Bihar megyei Nyugdíjas Tagozata. A szervezet kifogásolja, hogy Oláh Lajos, az MSZP megyei elnökének levelét kéretlenül kapják meg a nyugdíjasok a nyugdíjszelvénnyel együtt. A Posta illetékese szerint az eljárás teljesen törvényes, és ezt hangoztatja Oláh Lajos is - tudósít a Debrecen Televízió.
Kovács András, a Fidesz Nyugdíjas Tagozatának Hajdú-Bihar megyei elnöke rámutat: aggályos, hogy a kormánypárti politikus nem postán adta fel a leveleit, hanem azokat bélyeg nélkül kézbesítik a postások azoknak, akikről úgy gondolják, hogy címzettek lehetnek. Adatvédelmi aggály is van, mert egy bizonyos társadalmi csoportot érintő kiértesítés, a másik dolog az, hogy munkaidőben állami cég állami alkalmazottal végzi - mondta el a Fidesz Nyugdíjas Tagozat Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke.
A Magyar Postán tudnak a levélről. Hivatalosan ezt címezetlen reklámküldemény kézbesítésének tekintik. A szolgáltatást bárki igénybe veheti, ha kifizeti annak díját.
Bármilyen feltétel alapján lehet kérni kézbesítést, és ezt a Magyar Posta meg is teszi. A Posta tudja, ismeri, melyek a nyugdíjas háztartások, és semmilyen aggályt nem látunk az ilyen jellegű szolgáltatás végzésében - jelentette ki Tomocskó Tamás, a Magyar Posta Rt. szóvivője.

Fideszfrakcio.hu, 2005. október 18.

A választások közeledtével egyre több a kéretlen küldemény a postaládákban. Az adatvédelmi biztos a közeljövőben ajánlásban hívja fel a pártok figyelmét a személyes adatok és a magánszféra védelméről szóló törvények betartására.
Ingatlanhirdetés, négy vaskos színes prospektus, egy vízvezeték-szerelő felhívása, ingyenes kerületi újság, meghívó a nemzeti konzultáció zárófórumára és a Népszava ingyenes száma. Hétköznapi kéretlen postai küldemények egy budapesti panelház postaládájában. Összesen 68 dekagramm felesleges papír.
A környezetvédelmi tárca (KVM) egy nemrég készült felmérése szerint tizenegy kilogramm hasonló nem kívánt szóróanyag jut évente egy hazai átlagos háztartásra. Több ezer tonna hulladék keletkezik csak az ilyen kéretlen küldemények révén. A KVM ezért a száz lépés program keretében a közelmúltban a zöldek által szemétpostának nevezett reklámáradat megállításával próbálkozott. Szerették volna elérni, hogy egy matrica kiragasztásával mentesüljenek a prospektushalmoktól azok, akik nem kíváncsiak a kereskedelem és a politika üzeneteire. A több jogszabály, így a reklámtevékenységekről és a postáról szóló törvény megváltoztatásával járó elképzelés azonban elakadt az első tárcaegyeztetéseken. A jelek szerint a választások előtt senkinek sem érdeke a jelenlegi puha előírások módosítása.
Pedig a visszásságokra már négy éve felhívta az adatvédelmi ombudsman a figyelmet. A 2002-es parlamenti választások előtt százával érkeztek a bejelentések arról, hogy egyes pártok a személyes adatok - feltehetően illegális - megszerzésével juttatják el felhívásaikat az állampolgárokhoz. Sokan annak ellenére kaptak névre szólóan megcímzett kampányleveleket, hogy a személyes adataik kiadását korlátozó, illetve tiltó nyilatkozatot tettek. Az ombudsman ezért 2002-ben felkérte a belügy- és az igazságügyi minisztert: kezdeményezze a nyilvános adattárakban hozzáférhető személyes adatok választási kampány céljára történő felhasználásának törvénybe foglalását. Péterfalvi Attila egyúttal a politikai marketing átfogó törvényi szabályozását is javasolta.
Nem születtek meg a kívánt jogszabályok - tudta meg a Magyar Hírlap Péterfalvi Attilától. Az adatvédelmi biztos ezért a következő hetekben újabb ajánlás kiadását tervezi. Ebben ismételten a személyes adatok védelmének és a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jog betartására hívja fel a pártok figyelmét.
A parlamenti pártok azt ígérik: figyelembe veszik a kampány alatt az adatvédelmi biztos intelmeit. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint ugyanakkor nem teljesen egyértelműek ezen a téren az előírások. A szocialisták szóvivője azt mondta: visszaélésekre adhat alkalmat a matricás megoldás, akár a rivális pártok is megpróbálhatják ezzel gyengíteni vetélytársaik kampányát.
"A Fidesz eddig is és ezután is fontos feladatnak tartja a személyes adatok védelmét. A nemzeti petíció és a választási kampány szórólapjainak terjesztése folyamán is a hatályos szabályok betartására utasítjuk önkénteseinket" - mondta Nyitrai Zsolt, a párt helyettes kampányfőnöke.
Hasonló választ adott az SZDSZ és az MDF kampánystábja is.

JogiForum.hu, 2005. október 14.

A közlemény szerint az APEH-ben előírás szerint rendszeresen végzett belső adatvédelmi ellenőrzése kedden derített fényt arra, hogy idén szeptember közepén a hivatal egyik dolgozója adótitoknak minősülő adatokat töltött le az APEH informatikai rendszeréről. "A vélhetően jogosulatlan adatkezelés egy évekkel ezelőtt megszűnt vállalkozás adótitkait érintette. Az azóta megszűnt cég korábban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozott" - írja az APEH.
"Az Adóhivatal elsődleges kötelességének tekinti megvédeni minden magyar állampolgár és minden magyar vállalkozás adatait és adótitkait a jogosulatlan adatkezeléstől, attól, hogy ezekkel az adatokkal bárki visszaéljen, azokat szabályellenesen bármilyen egyéb célra felhasználja. A belső vizsgálat annak kiderítésére irányul, hogy az érintett hivatali munkatárs megsértette-e az adatvédelmi törvény vagy az APEH belső szabályzatainak előírásait. A belső vizsgálat eredményéről annak lezárulta után az APEH tájékoztatja a közvéleményt."

PolitikaForum.hu, 2005. október 12.

Az MTV műsorvezetőinek nemzeti és etnikai hovatartozásáról érdeklődött az állampolgári jogok biztosának általános helyettese. Habár ez különleges adatnak minősül, az adatvédelmi ombudsman szerint nem történt törvénysértés. A televízió visszautasította a kérdést.
Az MTV műsorvezetői között - a kisebbségi műsorokat vezetőkön kívül - milyen az egyes nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók aránya? - tette fel levélben a kérdést Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese a tévének küldött levelében. Takács azután indított vizsgálatot, hogy az MTV Híradójából eltűntek a női műsorvezetők. Az ezzel kapcsolatos kérdőívet, amelyet László Péter hírigazgató is aláírt, október 4-én küldték körbe a csatorna szervezeti egységeinek, azzal a megjegyzéssel, hogy töltsék ki és juttassák vissza.
A kérdések a műsorok műsorvezetőinek nemi megoszlására vonatkoztak, de nemzetiségi és etnikai hovatartozásukat is firtatták. A kérdőív alján a csatorna jelölte is, hogy az 1992. évi LXIII. törvény szerint ez különleges személyes adatnak minősül, és az MTV ilyeneket nem gyűjt. Ennek ellenére a lapunknak nyilatkozó televíziósok szerint már a kérdésfeltevés is dühöt váltott ki belőlük, éppen ezért nem is töltötték ki az papírt. Lapunk megkereste László Pétert, aki nem nyilatkozott, Holub Katalin szóvivőhöz irányított minket. Holub eljuttatott hozzánk egy közleményt, amely szerint ilyen adatokat nem tudnak közölni, mert nem is veszik nyilvántartásba őket.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint önmagában a kérdés még nem vet fel adatvédelmi problémát. A törvény szerint az érintettnek írásban kell arról nyilatkoznia, hogy valamely nemzetiséghez vagy kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ekkor nyilvántartás készítése nélkül, anonim módon statisztikai adatként felhasználhatják az így gyűjtött információt. Az eset kapcsán hivatalból nem indítanak vizsgálatot, de ha az érintettektől megkeresés érkezik, akkor természetesen kivizsgálják az ügyet.

SzinesBulvarLap.hu, 2005. október 8.

Hétfőn az EU úgy döntött, hogy beleegyezik a légitársasági ügyfelek adatainak Kanada számára történő kiadásába.
Az Egyesült Államokkal szemben Brüsszel már egy éve "beadta a derekát". Az EU-USA utasjegyzék-egyezménye sok bírálatot váltott ki, amiatt még bírósági eljárást is kezdeményeztek.
Franco Frattini igazságügyi biztos új, a személyes adatok biztonságának védelmét szolgáló javaslatot terjeszt a döntéshozók elé. Brüsszelben ugyanis aggódnak amiatt, hogy a terrorizmus ellenes intézkedések sértik a személyiségi jogokat.
Az adatvédelmi javaslat a tagországok általános jóváhagyására vár, ám a részletek egyelőre nem ismeretesek. Kiszivárgott hírek szerint új szabályok rendelkeznek majd a titkosságról, az információ- feldolgozó rendszerek biztonságáról, a jogorvoslati lehetőségekről és a kötelezettségekről, továbbá a jogsértéskor esedékes bírság mértékéről. A javaslat a tagországok felügyelő testületeiből összeálló uniós munkacsoport kialakítását is tartalmazza.

ma.hu, 2005. október 6.

A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság 2005. október 3-án határozatot hozott, amely szerint alkotmányellenes "a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól" szóló, az Országgyűlés 2005. május 2-i ülésnapján elfogadott törvény több rendelkezése. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések az elektronikus képi megfigyelőrendszerre (kamerázásra) vonatkozó szabályokat állapítottak meg.
A döntés indokolása szerint a szabályozás egyes elemei ellentétesek a magánszféra védelmét biztosító alkotmányi rendelkezésekkel, mert nincs olyan kényszerítő körülmény, amely a megfigyelésnek az intim szférára való kiterjesztését alkotmányosan elfogadhatóvá tenné. Az Alkotmánybíróság a felvételek indokolatlanul hosszú tárolási időtartamát, illetve a megfigyelt személy rendelkezési jogkörének korlátozottságát is alaptörvénybe ütközőnek ítélte.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem állapította meg az indítvány által támadott egyes technikai jellegű rendelkezések alkotmányellenességét.

JogiForum.hu, 2005. október 4.

A köztársasági elnök indítványa alapján az Alkotmánybíróság 2005. október 3-án határozatot hozott, amely szerint alkotmányellenes "a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól" szóló, az Országgyűlés 2005. május 2-i ülésnapján elfogadott törvény több rendelkezése. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések az elektronikus képi megfigyelőrendszerre (kamerázásra) vonatkozó szabályokat állapítottak meg.
A döntés indokolása szerint a szabályozás egyes elemei ellentétesek a magánszféra védelmét biztosító alkotmányi rendelkezésekkel, mert nincs olyan kényszerítő körülmény, amely a megfigyelésnek az intim szférára való kiterjesztését alkotmányosan elfogadhatóvá tenné. Az Alkotmánybíróság a felvételek indokolatlanul hosszú tárolási időtartamát, illetve a megfigyelt személy rendelkezési jogkörének korlátozottságát is alaptörvénybe ütközőnek ítélte.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem állapította meg az indítvány által támadott egyes technikai jellegű rendelkezések alkotmányellenességét.

JogiForum.hu, 2005. október 4.

Alkotmányellenesnek találta az ügynöktörvény két szakaszát az Alkotmánybíróság keddi ítéletében.
A május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyek személyes adatait.
Mádl Ferenc júniusban küldte el véleményezésre az Alkotmánybírságnak a törvényt, mert álláspontja szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét.

Hirszerzo.hu, 2005. október 4.

Az Európai Parlament elutasította a telekommunikációs adatok rögzítésére vonatkozó tervet, amelyet az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Svédország közösen javasolt.
A négy tagállam a terrorizmus elleni harc jegyében szerette volna elérni, hogy a telefonhívások, sms-ek és e-mailek alapvető adatai akár három éven át megőrizhetőek legyenek.
Az EP szerint ez veszélyt jelent a polgárok személyiségi jogaira, ezért a képviselők nagyobb beleszólást szeretnének ezen a területen. A képviselők üdvözölték a Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott elképzelését, amely szerint a kérdésben a mostani konzultációs helyett az EP együttdöntési jogosultságot kapna.

JogiForum.hu, 2005. szeptember 29.

A német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége nem kis feladat megoldására vállalkozott. A német szakemberek ugyanis arra kérik a felhasználókat, hogy minden általuk kapott spam e-mailt küldjenek tovább a lakóhelyük szerinti fogyasztóvédelmi központokba, külön erre a célra létrehozott e-mail címekre.
A központokban aztán megvizsgálják az összes beérkező kéretlen levelet - tartalom, feladó stb. alapján - majd igyekeznek kideríteni a küldő személyazonosságát, hogy jogi lépéseket tegyenek ellene. "Egyrészt megpróbáljuk a spamszervereket beazonosítani és ezután a további működésüket lehetetlenné tenni, másrészt igyekszünk kideríteni, hogy ki, vagy kik küldik a spam e-maileket és őket is kivonni a forgalomból" - nyilatkozta Patrick von Braunmühl fogyasztóvédelmi szakértő. Ahhoz, hogy a módszer sikeres legyen és valóban fel lehessen lépni a spammerekkel szemben, a felhasználóknak a teljes levelet, feladóval dátummal stb. el kell küldeniük a központokba.

MA.hu, 2005. szeptember 23.

"Az utóbbi idoben ismételten azt tapasztalom hogy olyan aláírásgyűjtésekrol számol be a sajtó, amelyeket elozoleg nem jelentettek be a hivatalomhoz. Az Adatvédelmi Biztos Irodája tapasztalatai szerint sok kezdeményezo nincs tisztában a személyes adatok ilyen módon történo gyujtésének szabályaival. Az adatvédelmi törvénynek megfeleloen a kezdeményezoknek minden esetben el kell számolniuk - elsosorban az érintettek felé - az adatgyujtéssel összefüggésben minden lényeges körülményrol, tervrol, annak megvalósításáról (adatkezelés célja, ideje, mértéke, hozzáférok köre, adattovábbítás), függetlenül attól, hogy céljuk jogszabály módosítás kezdeményezése, vagy egyszeru véleménynyilvánítás, rokonszenv illetve tiltakozás kinyilvánítása. Az aláírásgyűjtéshez csatlakozók csak úgy tudják gyakorolni információs önrendelkezési jogukat, csak úgy adhatják önként hozzájárulásukat személyes adataik kezeléséhez, ha pontosan tudják, milyen kezdeményezésrol van szó, kik és milyen célból kezelik az adatokat, s mi azok késobbi sorsa. Felhívom a figyelmet arra, hogy az aláírásgyujtésre vonatkozó alkotmányi és törvényi eloírások sorában (pl. az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrol szóló törvény, a választási eljárásról szóló törvény) tekintettel kell lenni a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 28. §-ára is, mely szerint az adatkezelo köteles e tevékenységének megkezdése elott az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezelés célját; az adatok fajtáját és a kezelésük jogalapját; az érintettek körét; az adatok forrását; a továbbítandó adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; a törlési határidot. Az adatvédelmi biztos nyilvántartási azonosítót ad a bejelentkezonek, ezt fel kell tüntetni minden továbbításnál, nyilvánosságra hozásnál, kiadásnál."

JogiForum.hu, 2005. szeptember 23.

Az 50 országot képviselő adatvédelmi biztosok elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a jövőben kiemelt helyen kell kezelnie az adatvédelmi jogszabályok sorozatos és súlyos megsértéseinek a problémáját.
Az internetes felhasználók egyre gyakrabban érezhették úgy az elmúlt hónapokban, hogy privát adataik védelme egyre inkább háttérbe szorul. Erre okot adnak az utóbbi hónapokban lezajlott perek, amelyeket a személyes adatok kiadása ellen indítottak a felhasználók. Nemrég látott napvilágot az Európai Unió legutóbbi távközlési adattárolási tervezete, amely ellen a személyes jogok megsértése ellen küzdő civil szervezetek is felszólaltak. Nem csoda, hogy sokan kételkedni kezdtek az adatvédelem megvalósíthatóságában.
Az utóbbi időszakban a probléma kezdett olyan mértékűvé válni, hogy azzal már az adatvédelmi szakembereknek is foglalkozniuk kellett a 27. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciájukon. Az Adatvédelmi Biztosok és Szakemberek Nemzetközi Konferenciáját szeptember 14-e és 16-a között rendezték meg. A fórumon résztvevő országok némelyikében, így például Kínában, Indiában és Oroszországban gyakorlatilag semmilyen adatvédelmi jogszabály nincs. A globalizált világban tehát hiába is keresnénk egy, a Föld összes országára kiterjedő adatvédelmi egyezséget.
Az úgynevezett Montreux-i Adatvédelmi Nyilatkozatot elfogadó adatvédelmi biztosok fontosnak tartották kiemelni, hogy a november 16-a és 18-a között Tuniszban megrendezendő ENSZ Információs Társadalmi Világtalálkozón résztvevő miniszterelnököknek és államelnököknek közösen kell fellépniük az emberek adatainak védelmében. Fontos az is, hogy a multinacionális óriásvállalatok végre világszerte tanulják meg elfogadni és betartani a hatályos törvényeket. Ehhez kapcsolódóan szükség van az egységes nemzetközi adatvédelmi szabályrendszer kidolgozására is.
A szakemberek végül kitérték a biometriai igazolványok bevezetésének kérdésére. Az adatvédelmi biztosok szerint ugyan biztonsági okokból szükség van ilyen okmányok bevezetésére, azonban minden adatvédelmi aggályt meg kell vizsgálni, és az állampolgárok jogai a terrorizmusra hivatkozással nem sérülhetnek.

SG.hu, 2005. szeptember 22.

Több szabálytalanságra hívta fel a figyelmet a kormány nemrég lezárult sms-kampányával kapcsolatban az adatvédelmi biztos. Pokorni Zoltán szerint ez az eset nem maradhat következmények nélkül.
Nem volt megfelelő a tájékoztatás azzal kapcsolatban, hogy ki kezeli az adatokat az sms-kampányban. A kormányzati hirdetésekből nem derült ki, hogy a Wunderman Kft. végzi az adatkezelést, azt sugallták, hogy a kormány az adatkezelő - számolt be állásfoglalásának részleteiről Péterfalvi Attila. Tájékoztatása szerint a másik szabálytalanság az, hogy a Wunderman Kft. a teljes kampány végéig, várhatóan októberig meg akarja őrizni a személyes adatokat (telefonszámokat), ami azonban a "célhoz kötöttségi követelmény alapján a szavazás leadása határidejének lejártával megszűnik". Az ombudsman kifejtette: ebben az esetben a cél a kettős szavazás kiszűrése volt, aminek érdekében az adatok tárolása meghatározott ideig lehetséges, azonban ha a cél megvalósult, azaz eldőlt a szavazás eredménye, akkor megszűnik a cél. Ezért indokolatlan októberig tárolni az adatokat; ez azt jelenti, hogy azokat törölni kell, illetve másra nem lehet használni - hangsúlyozta.

MA.hu, 2005. szeptember 9.

Tizenöt hónap börtönbüntetést kapott az America Online (AOL) internetszolgáltató egyik alkalmazottja, mert ellopta a cég 92 ezer ügyfelének bizalmasan kezelt adatait és eladta azt egy spammernek. Jason Smathers beismerte bűnösségét és együttműködött a hatóságokkal az eset felderítésében. Ennek köszönheti, hogy két év helyett megúszta egy és egy negyeddel.
Az AOL azt állítja, hogy Smathers "áldásos" tevékenysége miatt 300 ezer dollár kár érte, ám a bíróság egyelőre ennek igazolására szólította fel a céget. Ha ez nem sikerül záros határidőn belül, akkor 84 ezer dollárban állapítják meg az anyagi kár összegét - jelentette a Reuters.

IT.News.hu, 2005. szeptember 1.

Súlyos bűncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege - mondta Péterfalvi Attila, aki úgy fogalmazott:
"teljesen abnormális ami történt". Az adatvédelmi biztos közölte: bár részleteiben nem ismeri az ügyet, ám az feltételezhető, hogy államtitok-sértés vagy a szolgálati titkok megsértése történt, ami súlyos bűncselekmény.
De enyhébb esetben is a személyes adatokkal való visszaélés történhetett, ami a Büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit.

Uno.hu, 2005. augusztus 31.

Egy beadvány szerint a Siemensnél több esetben is megsértették a hatályos német adatvédelmi jogszabályokat, amikor kémkedtek a munkatársak után, belenéztek a hagyományos levelezéseikbe és az e-mailjeikbe.
A Siemens belső biztonsági szolgálata jelentős mértékben túllépte a hatáskörét, amikor több munkatárs személyes adatait és a hagyományos, illetve elektronikus levelezéseiket is átnézte. Fischer szerint "a Siemens biztonsági személyzete úgy tevékenykedett, mintha ők lettek volna a seriffhelyettesek a vadnyugaton."

SG.hu, 2005. augusztus 31.

Polt Péter legfőbb ügyész fegyelmi vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, kit terhel a felelősség azért, hogy a Kulcsár Attila és társai ellen benyújtott vádiratban a gyanúsítottak személyes adatai is olvashatók voltak.
A főügyészség meghirdetett szándékával ellentétben egy olyan korrektúrapéldány került fel a világhálóra, amelyben az ügyben érintettek személyes adatai (mint például a teljes név, lakcím, anyja neve, személyi igazolvány száma) egy közönséges Word programmal is bárki számára egyszerűen visszaállíthatók voltak.
A főügyészséget állítólag az origo nevű internetes portál figyelmeztette az adatvédelmi szempontból igencsak aggályos malőrre. A vádiratot egyébként rövid időn belül teljes egészében eltávolították a Legfőbb Ügyészség honlapjának oldaláról, de az kis idő elteltével újra felkerült az internetre - immár az a változat, amelyet eredetileg is nyilvánosságra kívántak hozni.

Ma.hu, 2005. augusztus 30.

A Microsoft saját blogszolgáltatása kiemelkedően népszerű az internetezők életét megkeserítő spamküldők körében, akik feltűnő gyakorisággal veszi igénybe a szoftvercég által biztosított oldalakat.
Az MSN Spaces veszélyeztettségéről a silicon.com számolt be, mégpedig a SurfControl biztonsági cég nyilatkozatára hivatkozva. Eszerint a spamküldők egy része a blogszolgáltatást felhasználva terjeszti a káros tartalmakat, kéretlen üzeneteit, így a szoftvercég akaratlanul is hozzájárul ezek terjedéséhez.
az MSN szolgáltatásának népszerűsége rohamosan nő, még mindig lemaradásban van a Yahoo! GeoCitieshez képest, amely magasan vezet ezen a téren. "Három héttel ezelőtt a világhálón fellelhető kéretlen üzenetek 30 százaléka az itt fellelhető oldalakra irányította a felhasználókat, különféle gyógyszereket reklámozva. A spamküldők azonban egyre inkább az MSN Spaces oldalaira térnek át.

SG.hu, 2005. augusztus 28.

Megalomán tervet dédelget a Pentagon: olyan adatbázist szeretne létrehozni, amely minden felsőoktatásban tanuló diák nevét és adatait tartalmazza.
A viszonylag csendben bejelentett kezdeményezés hatalmas ellenérzést váltott ki nem csak az ilyen "ötletekre" érzékeny privacy csoportokban, hanem az érintettekben is. A tervek szerint a következő információkat tárolnák évekig mindenkiről, aki valaha megfordul az Egyesült Államok felsőoktatásában: név, születési idő, nem, cím, társadalombiztosítási szám, email-cím, faji hovatartozás, telefonszám, tanulmányi átlag, oktatási szint, felsőoktatási intézmény neve, és bármely olyan információ, amely arra utalhat, hogy az illető szívesen felcsapna katonának. A bejelentés szerint a projekt legfőbb célja, hogy segítsen a hadsereg sorozási gondjain.
A terv azonban még a Pentagon saját privacy szabályait is megsérti azontúl, hogy nyilvánvalóan veszélyezteti a diákok információs önrendelkezési jogait.

SG.hu, 2005. augusztus 27.

Jogszerű a nagy összegű adóhiányt felhalmozók névsorának utánközlése, mivel az APEH is jogszerűen hozta nyilvánosságra az adatokat - foglalt állást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A Népszabadság pénteki számában közzétette a kiemelten nagy köztartozást felhalmozók listáját. Az újság ezt azzal indokolta: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal "csak" kis nyilvánosságot elérő szakmai értesítőjében teszi közzé az adatokat, "holott a közlés igazi hatást akkor válthatna ki, ha szélesebb nyilvánosság ismerhetné meg, kik tartoznak a legtöbbel az adóhatóságnak".
Péterfalvi Attila elmondta, személyes adatok nyilvánosságra hozatala akkor lehetséges, ha azt a törvény elrendeli vagy az érintett hozzájárul. Ebben az esetben az első feltétel megvalósul, az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja az adóhatóság számára a lehetőséget, hogy negyedévente közzétegye a listát.
Az ombudsman leszögezte: a névsor utólagos közlése is jogszerű, "a jogszerű nyilvánosságra hozatal megismétlése esetén nem beszélhetünk jogellenességről".

HVG.hu, 2005. augusztus 26.

A Bombardier az adatvédelmi törvényre hivatkozva arra kérte a Gaál Gyulát, a MÁV Rt. elnök-vezérigazgatóját, hogy hozza nyilvánosságra a Stadler Bussnang Rt.-vel aláírt motorvonat szerződés teljes szövegét, és a szerződéskötés körülményeit; Stromajer Andrea, a vasúttársaság kommunikációs igazgatója elmondta: megkapták a Bombardier levelét, és már válaszoltak is arra.
Válaszában a MÁV kifejtette, hogy ha a közbeszerzési döntőbizottsági eljárás lezárul, és a MÁV-Stadler szerződés hatályba lép, akkor nyilvánosságra hozzák a szállítási kontraktus azon részeit, amelyek a közbeszerzési eljárás értékelési szempontjaira vonatkoznak. Ezek ugyanis a közbeszerzési törvény szerint nyilvános adatoknak minősülnek. A Bombardier szerint a szerződésben foglaltak közérdekű adatokat képeznek, ezért korlátozás nélkül hozzáférhetőnek kell lenniük.
A MÁV kommunikációs igazgatója szerint a MÁV-Stadler szerződés azon részeit, amelyek üzleti titoknak minősíthetők, nem köteles nyilvánosság elé tárni a vasúttársaság, illetve csak akkor, ha ehhez a másik szerződő fél hozzájárul.

HVG.hu, 2005. augusztus 25.

Az adatvédelmi ombudsman szerint nem törvényes, ha a mobilszolgáltatók minden egyes telefonvásárláskor elkérik a személyi igazolványt, és lefénymásolják. Péterfalvi Attila szerint a fénymásolt adatbázisokat meg kell semmisíteni.
Csütörtökön nyilvánosságra kerülő állásfoglalásában Péterfalvi Attila felhívja a magyar mobilszolgáltatók figyelmét, hogy jogszabálysértő módon járnak el, amikor készülékvásárláskor elkérik és lefénymásolják az ügyfelek személyi igazolványát. Az ombudsman korábban is kijelentette, hogy törvénysértő a mobilszolgáltatók gyakorlata, az érintettek mostantól azonban akár bírósághoz is fordulhatnak.
Péterfalvi állásfoglalása szerint az igazolványokban lévő "fénykép és az aláírás, továbbá régi típusú igazolványokban szereplő egyéb adatok", csak a vásárolni szándékozó kilétének megállapításához kellenek, de nem indokolt ezeket az adatokat tárolni. "Tehát megállapítható, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges adatfelvétel a személyazonosító igazolványról való másolatkészítést nem indokolja". Péterfalvi csak a személyi igazolvány számának megőrzését tartja elfogadhatónak.
"A fentiek alapján az okmánymásolás kialakult gyakorlatát nem tartom elfogadhatónak" - írja állásfoglalásában Péterfalvi Attila, aki azt viszont indokoltnak tartja "a jelenleg tárolt igazolvány-másolatok további használatának, nyilvántartásának megszüntetését, vagyis a másolatok megsemmisítését".
A Vodafone csak Péterfalvi állásfoglalásának kézhezvétele után alakítja ki álláspontját. A Pannon GSM és a T-Mobile munkatársaival egyelőre nem sikerült beszélnünk.

index.hu, 2005. augusztus 24.

A válaszadók 88 százaléka egyet ért azzal, hogy jogszabály tiltsa, azaz büntethető legyen, ha egy reklámozó annak ellenére bedobja szóróanyagait valakinek a postaládájába, ha annak tulajdonosa egyértelmű jelzéssel ennek ellenkezőjét kéri.
Erről László Boglár kormányszóvivő tájékoztatta pénteken az újságírókat. Elmondta: 4.936 válasz érkezett a kérdésre, ebből 3.481 sms-ben, a fennmaradó rész a www.magyarország.hu-n futott be. A kormányzati sms-voks kampány ötödik heti kérdésének megfogalmazását - mint azt korábban közölték - elsősorban a hulladék keletkezésének megelőzésével kapcsolatos szándék motiválta.

index.hu, 2005. augusztus 19.