Az adatvédelmi biztos az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatályba lépésével kapcsolatban aggasztónak minősítette, hogy még nincsenek kihirdetve a jogszabály végrehajtási rendeletei.
Péterfalvi Attila a jogszabály-előkészítő és a közfeladatot ellátó szervek, továbbá a bíróságok internetes adatközlési kötelezettségével kapcsolatos teendőkről tájékoztatta szerdán közleményben az MTI-t.
A januárban életbe lépő törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek személyzetére, szervezetére, tevékenységére, működésére, valamint gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatokhoz való hozzáférést bárki számára, díjmentesen és személyazonosítás nélkül kell biztosítani.
Jelenleg a hatályos jog megismerése, a Magyar Közlöny írott változatához való hozzájutás sokak számára jelentős anyagi terhet jelent. Ennek kiküszöbölése érdekében a törvény a minisztériumok és országos hatáskörű szervek hivatalos lapjai mellett elrendeli a Magyar Közlöny internetes közzétételét is, továbbá a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének közzétételét, ami a jogszabályok éppen aktuális napon hatályos szövegét tartalmazza.
Péterfalvi Attila közleménye szerint az említett szabályok érvényesülését nagyban akadályozhatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek adott felhatalmazás, mely szerint az igazságügy-miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítja meg a Magyar Közlöny és a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye mint adatbázisnak a szerzői jogi törvény szerinti kimásolásához szükséges hozzájárulás gyakorlásának részletes feltételeit.
"Álláspontom szerint az adatbázis-előállítókra vonatkozó szerzői jogi védelmet nem lehet alkotmányosan a jogszabályok gyűjteményére, és így végső soron a jogrendszer egészére vonatkoztatni, különösen nem lehet díjfizetéshez kötni a kimásolást. Maga a szerzői jogi törvény 106/A. §-a kifejezett kivételt tesz az adatbázisok előállítói védelmének szabálya alól a közérdekű adatok vonatkozásában" - tartalmazza Péterfalvi Attila közleménye.

FN.hu, 2005. december 7.

Az önkormányzatoknak kevés pénzük van arra, hogy teljesítsék a Közigazgatási eljárásról szóló törvényből fakadó e-kormányzati feladatokat, a második Nemzeti fejlesztési tervben azonban számos forrás szolgálja majd ezeket a célokat. Az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottságának tagjai ezenkívül az EDR-rendszerről és az informatikával kapcsolatos kormányzati munkamegosztásról kérdezték Kiss Pétert.
Az idei ciklusban létrejött az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, elindult a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ, hatályba lépett az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény), és lezajlott a készenléti szervek egységes rádió-távközlési rendszerének (EDR) pályázata. Erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága előtt kedden.
Rendben lezárult a készenléti szervek egységes rádió-távközlési rendszerének kiépítésére meghirdetett pályázat, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal irányításával folyik az EDR-titkárság létrehozása - mondta el a miniszter. A titkárság nem állandó létszámmal fog működni, a munkatársak számát az aktuális feladatokhoz igazítják - tette hozzá Baja Ferenc, az e-kormányzati szolgáltatásokért felelős kormánymegbízott. A titkárság a rendszer felügyeletével és monitoringjával foglalkozik majd, az üzemeltetés a nyertes szolgáltató feladata. Tavasszal a fővárosban, a jövő év végére pedig az egész országban működhet az EDR-rendszer.
Kiss Péter szerint bevált az a kormányzati munkamegosztás, amelyben az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) a kormányzati e-szolgáltatásokkal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pedig a lakosságnak szóló informatikai fejlesztésekkel foglalkozik. Az informatikai alkalmazások elterjesztésében ma a legnagyobb kihívás, hogy a szolgáltatások minden tekintetben megfeleljenek az adatvédelmi követelményeknek - fogalmazott a miniszter.

SG.hu, 2005. december 7.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy véli, létrehozható központi nyilvántartás, amelyben a rendbontó (futball)szurkolók adatait tárolnák, de ehhez jelenleg hiányzik a megfelelő törvényi szabályozás.
"2001-ben kormányrendeletben intézkedtek központi nyilvántartás létrehozásáról, amelyet az akkori sportminisztérium kezelt. A korábbi adatvédelmi biztos ugyanakkor jelezte, hogy ez nem jó megoldás, mivel központi nyilvántartás kezeléséhez törvényi szabályozás szükségeltetik, nem elég kormányrendelet. Előbbit mai napig nem alkották meg, a nyilvántartás pedig megszűnt, mivel a szóban forgó kormányrendeletet idén szeptember 9-én hatályon kívül helyezték" - mondta a távirati irodának Péterfalvi.
Az adatvédelmi biztos hozzátette, nem látja akadályát egy ilyen központi rendszer létrehozásának, de ehhez olyan törvényi szabályozást kell megalkotni, amely nem ütközik alkotmányos jogokba.
"Jelenleg a sporttörvény arra ad lehetőséget a kluboknak, hogy kitiltsanak egy-egy szurkolót a stadionjukból, de adataikat nem adhatják át más egyesületeknek, mivel erről viszont nem rendelkezik a sporttörvény" - erősítette meg Péterfalvi Bozóky Imre MLSZ-elnöknek a rendbontó szurkolókkal szembeni fellépés lehetőségére vonatkozó adatvédelmi aggályát, melyet az általa vezetett szervezet múlt pénteki, MTK Budapest-Újpest bajnoki mérkőzésen tapasztalt antiszemita megnyilvánulások miatt összehívott rendkívüli elnökségi ülés után vetett fel.

Hirado.hu, 2005. december 7.

A szoftver hét verziója egyszerre jelenik meg a világon mindenütt. Az adatvédemi megoldás egygépes változata akár ingyenesen is elérhető a felhasználók számára, tíz különböző nyelvi verzióban.
Mától kapható a SaveAs Rt. újdonságnak számító magyar adatvédelmi szoftvere, az EagleEyeOS. A program egyedülálló módon kombinálja a teljes fájl életút követést a gépek perifériákkal való kapcsolatának szabályozásával, védelmet nyújt a hanyag, vagy rosszindulatú belső felhasználókkal, munkatársakkal szemben.
A program a mobil eszközöket (Floppy, CD, DVD, InfraRed, COM, LPT, USB, Bluetooth, Wireless, stb.) nem egyszerűen tiltja, hanem lehetővé teszi, hogy az adatok használatára hozzáférési politikát alakítsunk ki. Az eszközök működését három módban szabályozza: normál, blokkolt, csak olvasható (read-only). A program képes speciális, izolált dokumentumtereket kialakítani, és azokat akár az informatikusoktól is elzárni. Ezen a területen belül az elektronikus munkák az eddig megszokottak szerint zajlanak, de a folyamatok kontrolláltak, az információszivárgás megakadályozható.

FN.hu, 2005. december 7.

"A rendőrállam egészségére" címmel jelent meg Tamás Gáspár Miklós írása a Népszavában. A politológus olyan jelenségeket sorol cikkében, amelyek szerinte elfogadhatatlanok, mert jogtalanok. Fölsorolja, ki mindenki igazoltathat ma Magyarországon: egyenruhás jelvényes, civil ruhás jelvény nélküli, pénzügyőr, polgárőr, biztonsági őr, parkőr, hal- és vadőr, közterület-felügyelő, vasúti- és villamoskalauz, bankhivatalnok, sőt részletfizetéskor a legtöbb üzlet. Az igazoltatás persze idézőjelben értendő, hiszen az esetek nagy részében az említettek betekintési jogáról van szó, nem pedig arról, hogy kényszerítő eszközök támogatásával fölszólítanának az igazolvány átadására. Tamás Gáspár Miklós szerint "a magyar állam az egyetemes kontroll totalitárius utópiája felé halad". Mindenesetre tény, hogy az utcák és a hivatalok tele vannak kamerákkal, amelyek megörökítenek bennünket, állampolgárokat.
Az adatvédelmi biztos is egyetért a Tamás Gáspár Miklós által kifogásolt példák némelyikének aggályosságával. Péterfalvi Attila állítja, hogy például a kávéházakban semmi keresnivalójuk nincs a figyelőkameráknak. Pedig az Országgyűlési Biztosok Hivatalában is van kamera - vetette fel a Tizenhat óra riportere az ombudsmannak. Igen ám, de Péterfalvi Attila elmondta: az épületet és környékét jogszerűen pásztázhatják kamerák, ha nem készítenek felvételt, hiszen az adatkezelés mindig a "felvétel" gomb megnyomásával kezdődik, és ezt a gombot kizárólag olyan időszakban szabad megnyomni, amikor jogosan már senki nem tartózkodhat a hivatal épületében. Tehát egy esetleges jogellenes behatolás felderítésében jó szolgálatot tehetnek a kamerás megfigyelés rögzített képsorai. Ugyanakkor azt az adatvédelmi biztos is elismeri, hogy a kamerás megfigyelés önmagában is sértheti a magánélethez való jogot.
Péterfalvi Attila úgy látja, hogy bizonyos jelenségek napjainkban Magyarország rendőrállammá válásának veszélyével fenyegetnek. A mobil-kommunikációs szektorban például igyekeznek adatainkat minél tovább megőrizni a terrorizmus elleni védelem jelszavával, és a BKV-ellenőrök igazoltatási jogát is aggályosnak tartja az adatvédelmi biztos. Valódi rendőrállamról igazából mégis csak akkor lehetne beszélni, ha az állami szektor adatgyűjtése lenne a meghatározó, nem pedig a pénzügyi- és magán-szféra ilyen irányú tevékenysége. Jellemző, hogy Tamás Gáspár Miklós is döntően a privát szférában talált olyan példákat, amelyeket nemtetszéssel figyel. A politológus szerint ilyen például a BKV-ellenőrök és a MÁV-kalauzok igazoltatási jogköre, valamint a közjegyzők és ügyvédek hozzáférési lehetősége a központi nyilvántartásokhoz. Az adatvédelmi biztos szerint azonban a jogállamiság drága dolog. Péterfalvi Attila úgy véli, hogy az alkotmányos alapjogok védelme és gyakorlásuk biztosítása ügyében nem szabad azt mérlegelni, hogy miként lehetne azokat megspórolni.
A napjainkban elterjedt térfigyelő rendszerekről az adatvédelmi biztos ugyanazt mondja, mint a hivatali kamerahálózatokról: ha nem rögzítenek képeket, adatvédelmi probléma sincs! Viszont ha felvétel készül, az az adatvédelmi törvény értelmében akkor is adatkezelésnek minősül, ha a lefilmezett személy csupán csak a járásáról ismerhető fel. Péterfalvi Attila mindehhez azt is hozzáteszi, hogy ezeket a rendszereket általában nem azért veszik drága pénzért, hogy aztán ne használják adatkezelésre, azaz rögzítésre. Az ombudsman állítja: közterületen csakis a rendőrség üzemeltethet a kamerákat.
Az Oktatási Minisztérium tervezett vonalkódos diákazonosítójáról Péterfalvi Attila kijelentette, hogy amikor a tárca ez irányú tervezetét véleményezte, akkor még nem volt szó vonalkódról, márpedig nem mindegy, hogy egy ilyen azonosító milyen adatokat tartalmaz.
Egyébként az ombudsman ismeri azt a közkeletű vélekedést, amely szerint praktikusabb lenne, ha a polgárokat nyilvántartó sok különböző adatbázist megfelelő felügyelettel összevonnák. Ezt azonban természetesen nem lehet megtenni, hiszen az Alkotmánybíróság már nemet mondott a központi adattár ötletére, ugyanis a taláros testület indoklása szerint egy ilyen adatbázis nem egyeztethető össze az alkotmányos alapelvekkel.

Radio.hu, 2005. december 3.

Továbbra is nyitott a kérdés: vajon mennyi ideig fogják tárolni az európai uniós tagországok távközlési cégei az állampolgárok telefonbeszélgetéseinek, böngészésének és SMS-küldéseinek háttéradatait.
Az ügyben most az Európai Parlament igyekszik kompromisszumos megoldást találni. Mint ismeretes, korábban komoly vita bontakozott ki arról, hogy kellene-e és ha igen, meddig kellene kötelezni a telefontársaságokat, az internet- és a mobilszolgáltatókat arra, hogy megőrizzék az előfizetők telekommunikációs tevékenységeiről vezetett naplófájlokat. A háttéradatok alapján bármikor, akár évekre visszamenően is pontosan nyomon követhető, hogy egy adott vezetékes vagy mobilszámról ki kit hívott, a beszélgetés mikor zajlott le és mennyi ideig tartott.
Ugyanilyen adatok alapján pontosan beazonosítható az is, hogy egy személy, mikor, mennyi ideig internetezett, milyen oldalt keresett fel és melyik portálon mennyi ideig tartózkodott. Szintén megtudható, hogy kinek, mikor, milyen elektronikus levelet küldtek, vagy hogy ő kinek és mikor küldött egy e-mailt. Erre a lépésre az európai hatóságok szerint elsősorban a terroristák, a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, hogy az igazságügyi szervek még eredményesebben léphessenek fel a bűnözők ellen.
Az adatvédelmi szakemberek és a polgárjogi szervezetek azonban a kezdetektől aggályosnak tartják a tervezetet, mivel nincs szabályozva, hogy ki és hol őrizné ezeket az adatokat és kiknek lenne abba betekintésük? Nem mindegy például, hogy külön nemzeti központokat állítanak fel vagy egyetlen európai csúcsintézményt hoznak létre erre a célra. Az is tisztázatlan, hogy ki finanszírozná ezeket a beruházásokat, hiszen például kompenzálni kellene a szolgáltatók többletmunkáit és az ezekből fakadó többletköltségeiket.
Az Európai Parlament legújabb javaslata szerint az adatokat legfeljebb két éven át tárolnák és minden tagállam maga dönthetne a részletekről. Ezenkívül a tervezet arra is kitér, hogy az adatokat csak akkor adnák ki, ha az illető személyt annak a 32 bűncselekménynek az egyikével vádolják, amely alapján európai körözés is kiadható. A 32 bűncselekmény közé tartozik például a terrorcselekmények elkövetése, a gyilkosság, az emberölés és a drogkereskedelem. A javaslatot a legközelebbi ülésükön megvitatják az EU-tagországok igazságügyi miniszterei is.

SG.hu, 2005. december 2.

Bár az osztrák parlament jövő januárban tárgyalja az ügyet, és sokan kritizálják technikai szempontból a biometrikus igazolványokat, szakemberek szerint az E-Pass bevezetése Ausztriában biztosra vehető.
Az osztrák E-Pass követni fogja az Európai Unió ajánlásait, és Liese Prokopp osztrák belügyminiszter szerint a fejlesztésénél a biztonságra és a hamisítások elleni védelemre helyezik a fő hangsúlyt.
Az ország minisztertanácsa - az elektronikus útiokmányok bevezetéséhez kapcsolódóan - egyúttal döntött arról is, hogy néhány éven belül az osztrák repülőterek többségében felállítják az arcfelismerő szkennereket, amelyek az E-Passban tárolt digitális JPEG formátumú képeket egy kamera segítségével össze fogják hasonlítani az illető személyről az adatbázisukban tárolt fényképével.
Az adatvédelmi szakemberek ugyanakkor jelenlegi formájában majdhogynem katasztrofálisnak minősítették a rendszert. Az olvasóberendezések például még nem képesek fennakadások nélkül működni, a Német Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatalnál végzett teszteken pedig a rendszer számos esetben nem tudta azonosítani az adott személyt. Az ellenzők szerint amennyiben az elektronikus útlevél-rendszert a jelenlegi formájában vezetik be, úgy naponta több órás torlódásokra kell felkészülni, és a repülőterek a szoftver hibájából nem, illetve tévesen azonosítható emberek ezreivel lesznek tele.
Kényelmetlenséget jelent az is, hogy a digitális fotókon nem lehet nyitott szájjal nevetni, mert a kilátszódó fogsorok miatt a szkenner nem lesz képes azonosítani az arcot. 2009-től a digitális fotót és az arclenyomatot kiegészíti a két ujjról készült digitális ujjlenyomat is.

SG.hu, 2005. november 29.

Péterfalvi Attila egy olyan állampolgári beadvány alapján járt el, amely szerint "munkahelyén kötelezővé tették számára az Egyház elveinek követését, és olyan dokumentumokat, kérdőíveket kellett kitöltenie, amelyekben személyes adatokat széles körben kellett megadnia önmagáról és más személyekről".
Az ombudsman szerint az egyház elnöke és pécsi missziója egymásnak ellentmondóan nyilatkozott arról, hogy a - hozzá eljuttatott - "önéletrajzi kérdések áttekintés" címet viselő dokumentum milyen kapcsolatban áll az egyházzal, új tagok belépésekor használják-e azt.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta: vizsgálatakor mindvégig az egyház belső autonómiájának tiszteletben tartása mellett járt el, hiszen annak "nem lehet célja olyan kérdések vizsgálata, amelyek az Egyház önmeghatározását, küldetését érintik. Az Egyházzal kapcsolatba kerülő személyekkel összefüggésben történő adatkezelés azonban az adatvédelmi biztos által vizsgálható tevékenység".
Általános követelményként hívja fel Péterfalvi Attila a figyelmet arra: személyes adataival mindenki maga rendelkezik, azok átadása után kérhet betekintést, törlést. Az egyházzal vagy annak bármely szervével kapcsolatba kerülő kizárólag csak saját adataival rendelkezhet.
"Amennyiben valaki úgy adja át másnak személyes adatait az Egyháznak vagy bármely szervének, hogy ahhoz előzetesen nem szerzi be az érintett személyek hozzájárulását, ezért polgári, illetve akár büntetőjogi felelősséggel is tartozik" - emlékeztet az ombudsman.

Hirado.hu, 2005. november 28.

A dán cégeknek 100 koronába kerül majd minden reklám e-mail vagy sms - legalábbis, ha a koppenhágai Parlament elfogadja a konzervatívok javaslatát.
A dán Konzervatív Párt drasztikus lépéseket kíván tenni az ingyenes hirdetések ellen: azt javasolták, hogy ezután a cégek minden potenciális ügyfélnek küldött ún. spam, azaz nem kívánt reklám-sms vagy e-mail után 100 koronát (3000 forintot) fizessenek. Az ötletet egy nemrég lezárult per adta: a koppenhágai Debitel telefontársaságot 400 ezer koronás (120 millió forintos) pénzbírság kifizetésére ítélte a bíróság a mintegy 50 ezer spam miatt, amelyeket magánszemélyeknek küldtek.
A konzervatívok szerint a spam műfaját büntetőjogi szempontból kellene megvizsgálni: a nem kívánt üzenetek gyakorlatilag zaklatásnak minősülhetnének. "Reméljük, hogy a kemény pénzbüntetés megelőző hatású lesz, és sikerül az emberek magánélethez való jogát ismét megerősíteni" - nyilatkozta a javaslat kapcsán a sajtónak a párt szóvivője, Per Orum Jorgensen.

MA.hu, 2005. november 27.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem dönthetett volna a légi utasok adatainak az amerikai hatóságoknak való kiadásáról.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után döntött úgy, hogy a légitársaságoknak át kell adniuk utasaik elektronikusan őrzött adatait az amerikai hatóságoknak. Az Egyesült Államokkal az Európai Bizottság kezdett tárgyalásokat az ügyben, amelynek eredményeképpen a testület májusban határozatot fogadott el, melyben leszögezi, hogy az amerikai hatóságok megfelelően kezelik a Közösségtől kapott személyes adatokat. A Tanács szintén még májusban jóváhagyta az EU és az Egyesült Államok között született megállapodást.
Az Európai Parlament azonban a Bírósághoz fordult, hogy az semmisítse meg a Bizottság és a Tanács döntését.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka az EB döntéséről azt állapította meg, hogy a testület nem hozhat döntést a személyes adatok továbbításáról olyan területeken, amelyek nem esnek az EU szabályozása alá, így a határozatot meg kell semmisíteni. A vitatott eset a főtanácsnok szerint márpedig nem belső piaci, hanem büntetőjogi jellegű.

JogiForum.hu, 2005. november 23.

Nem politika, és nem is kizárólag IT - idén ötödik alkalommal szavazhatunk arra, hogy az egyén szabadságát veszélyeztető javaslatával mely személy, szervezet, vagy vállalat érdemli ki a közönségdíjat.
A Technika az Emberért Alapítvány (TEA) idén ősszel ismét díjat oszt azoknak a személyeknek, állami szerveknek, magánvállalatoknak, amelyek a legtöbbet tették magánszféránk megsértéséért, és a legkirívóbb módon éltek vissza az emberek személyes adataival. A lista a hagyományoknak megfelelően illusztris személyekből, kormányzati szervekből, jogvédő társaságokból és jól ismert vállalatokból tevődik össze, ami nem véletlen, hiszen már a jelölteket is az olvasók által beküldött véleményekből válogatják ki. A minta a Privacy International által szervezett Big Brother-díj, amely szintén hasonló szempontok alapján állítja össze az év legveszélyesebbnek tartott javaslatait.
Az idei jelöltállítás periódusa már lezárult, így mi is csemegézhetünk a díjra érdemesnek talált személyek, szervezetek között. Megtalálható itt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a BKV vezérigazgatója, több polgármester, szálloda, szupermarketlánc, de az ASVA és a Google is. Mindannyian egy, az olvasók által nem túl ésszerűnek, vagy éppenséggel a magánszférát sértőnek minősített kezdeményezés, javaslat, vagy nagyon is valóságos gyakorlat miatt kerültek ide.

SG.hu, 2005. november 19.

Az eljárás az ombudsman hivatalához benyújtott állampolgári panaszok nyomán indult. Ezek a bejelentések egyrészt az E-meter nevű - a hazugságvizsgálóhoz hasonlónak tartott - készülék használatára hívták fel az adatvédelmi biztos figyelmét, másrészt azt kifogásolták, hogy a szcientológusok egyik kérdőívükön állítólag olyan személyes adatokat firtattak, amelyek a megélt szexuális perverziókra, illetve a partnerek nevére vonatkoztak. Takács Albert, az ombudsman helyettese az emberi méltóság szempontjából vizsgálja az egyházat. Ez az eljárás még nem zárult le.

Politikaforum.hu, 2005. november 19.

Napjainkban a számítógépes felhasználók és a cégek egyik leginkább gyűlölt ellensége a spammer. Ezt nem is lehet csodálni, hiszen lassan mindent elborít - legyen szó céges vagy magán elektronikus postaládákról - az elektronikus szennyáradat. A brit Peter Francis-Macrae bizonyára megemlegeti azt a napot, amikor először küldött spam e-mailt valakinek. A 23 éves fiatalembert ugyanis a Peterborough Crown Court bíróság nem kevesebb mint hat év börtönre ítélte. A férfi éveken keresztül Weaselboy néven folytatta a spamtevékenységét, sorsát azonban nem kerülhette el.
A spammert a brit rendőrség összesen kétezer esettel hozta összefüggésbe és az általa okozott kár összege eléri az 1,6 millió angol fontot.

SG.hu, 2005. november 17.

A Világgazdaság Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből.
A magyar kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) a Világgazdaságnak azt mondták: egyelőre nem minősül nyilvános adatnak, hogy a gazdasági szereplők mekkora uniós terület alapú támogatáshoz jutottak birtoknagyságonként. Eszerint ma nem tudható meg, hogy a kis-, vagy a nagyüzemek vették-e fel az EU-dotációk zömét a 2004-es kérelmek után.
Egyelőre nem kapna információkat az sem, aki azt szeretné kideríteni, hogy egy-egy gazdasági szereplő név szerint mekkora összegű EU-s agrártámogatáshoz jutott. Az MVH az agrártárcával folytatott konzultáció után arról tájékoztatta a lapot, hogy "vannak olyan törekvések, amelyek - ideértve a birtoknagyságonkénti kifizetéseket is - a támogatási adatok nyilvánosságra hozására irányulnak".
A lap Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordul annak megállapítására, nyilvános adatnak minősülhet-e, hogy egyes gazdasági csoportok vagy konkrét piaci szereplők milyen mértékben részesednek a közpénzekből táplálkozó uniós agrártámogatásokból, illetve a hozzájuk társuló magyar költségvetési kiegészítésekből.

HVG.hu, 2005. november 16.

A rendőrség a november elejei ünnepnapok, illetve megemlékezések idején szerette volna sms-ben figyelmeztetni a lakosokat arra, hogy a temetőlátogatások idején ne hagyják értékeiket az autókban és a tömeg miatt fokozottabb figyelemmel közlekedjenek. Az ORFK illetékes főosztálya megkereste a két legnagyobb hazai mobilszolgáltatót, hogy az sms-ek kiküldéséről, formájukról és költségéről egyeztessen, ám mindkét mobilcég már az első körben elutasította a rendőrséget, mondván, adatvédelmi aggályok miatt nem áll módjukban szétküldeni az üzeneteket.

Politikaforum.hu, 2005. november 12.

Az amerikai Képviselőházban komoly vita bontakozott ki hétfőn az internethasználók személyes adatainak védelmével kapcsolatban, mivel az amerikai törvényalkotók számára egyre fontosabb lesz, hogy reagáljanak az internetes azonosítókkal történő növekvő számú visszaélésekre.
Az energia- és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó bizottság egyik albizottsága végül egy olyan tervezetet fogadott el, amelynek értelmében az információs szolgáltatók kötelesek a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (Federal Trade Commission) benyújtandó olyan háttéranyagok kidolgozására, melyek a személyes adatok biztonságával foglalkoznak.
Az elfogadott tervezet egyúttal megteremtené a jogi kereteit az első szövetségi fogyasztói tájékoztatási rendszer kiépítésének, amely bizonyos adatsértések megtörténte esetén lépne működésbe, továbbá biztonsági vizsgálatok lefolytatására kötelezné a szolgáltatókat abban az esetben, ha adatbankjaikat káros behatás érné.
A demokrata képviselők szerint azonban a most kidolgozott törvénytervezet hiányosságokkal küzd és még a jelenleginél is kevesebb védelmet nyújt a fogyasztóknak, ugyanis a szolgáltatók értesítési kötelezettsége csak ún. "jelentős kockázat" fennállta esetén állna fenn és ennek megvalósulásáról az egyes jogsértések esetén maguk a szolgáltatók döntenek majd.
Csak ebben az évben több tíz millió amerikai internethasználó és fogyasztó számára érkeztek adataikkal történő visszaélésekről szóló jelentések, többek közt a LexisNexis-hez és ChocePoint Inc.-hez hasonló nagyvállalatok, pénzügyi intézmények, kormányzati szervek, egyetemek és internetes áruházak részéről. A felhasználók részére nyújtott eddigi tájékoztatások országszerte Kalifornia állam egy olyan törvényének köszönhetők, amely minden, az államban üzleti tevékenységet folytató vállalkozásra vonatkozik.
"Az idén kiküldött nagyszámú értesítések egyike sem ment volna ki a címzettekhez, ha már most a tervezetben szereplő szabályok kerülnének alkalmazásra" - mondta Janice D. Schakowsky republikánus képviselőnő a tervezetről.
A jelenlegi tervezet számos nagy adatfelhasználó támogatását élvezi, így direkt marketinggel, pénzügyi szolgáltatásokkal és technológiai termékekkel foglalkozó vállalatok sorakoztak fel mögé. Az ő megközelítésük szerint az adattolvajok és hackerek nem mindig tudják felhasználni azokat az adatokat, melyekhez esetlegesen hozzáférhettek és ha minden esetben értesítésekkel bombáznák a felhasználókat, az arra vezetne, hogy az emberek egy idő után nem vennék komolyan az ilyesféle információkat.
A további vita során is számos képviselő a tervezet rendelkezéseinek szigorítását sürgeti majd és érveik keresztülvitelére még a törvényalkotás képviselőházi szakaszában is van elég idő; ugyanakkor még az sem eldöntött, hogy a tervezet milyen formában kerül később a Szenátus elé.

JogiForum.hu, 2005. november 9.

Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár nem nyilatkozott arról, hogy a kémügy kapcsán a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok hány munkatársát vonták poligráfos hazugságvizsgálat alá, és hány esetben jelzett a gép valótlan válaszokat.
Tegnap este Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy fogalmazott az MTI-nek: alkotmányos és adatvédelmi szempontból aggályos lenne, ha bebizonyosodna az a hír, hogy az állítólagos magyar-román kémügy kapcsán csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet és tiszthelyettest teszteltek hazugságvizsgálóval. A hazugságvizsgálat alkotmányos alapjogokat sért, így az emberi méltósághoz fűződő jogot is - fűzte hozzá. A biztos szerint a vizsgálatot csak akkor lehet alkalmazni, ha azt törvény rendelte el, és az érintett hozzájárult, azaz "önkéntes kívánsága volt". Péterfalvi úgy véli, ebben az esetben ez nem jöhetett szóba, mivel az érintett csaknem száz nemzetbiztonsági tiszt és tiszthelyettes valószínűleg nem önként kérte, hogy vessék alá a vizsgálatnak. Ráadásul függelmi jogi helyzetük miatt sem jöhetett volna létre önkéntesség - tette hozzá.

MNO.hu, 2005. november 9.

Az APEH adósainak nyilvánosságra hozatala nem sért jogszabályt az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos szerint.
Bármilyen kínos is, de ha valaki, egy magánszemély 10 millió forinttal, vagy annál még több adóval tartozik, akkor könnyen az APEH honlapján találhatja bizonyos személyes adatait. Névvel, címmel és a tartozás pontos összegével mostantól az adótartozók az adóhatóság szakmai lapja helyett, annak internetes oldalán sorakoznak. Az adóslista nyilvánosságra hozatala az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos szerint sem sért jogszabályt.
Péterfalvi Attila: - Személyes adatot akkor lehet nyilvánosságra hozni, hogy ha azt törvény elrendeli vagy az érintett hozzájárul. Az adózás rendjéről szóló törvény ad erre felhatalmazást az adóhatóságnak. A jogszabály úgy szól, hogy közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Itt a közzététel nem szól arról, hogy ez saját honlap, vagy újsághirdetés, mert a jogszabály nem korlátozza az adóhatóság jogosítványát, hogy a közzététel milyen formában kell, hogy megvalósuljon.

Nethirlap.hu, 2005. november 8.

Továbbra sem ismerhetik meg a paksi atomerőműben tervezett kármentesítés részleteit környezetvédők - így döntött a Fővárosi Bíróság pénteki határozatában, amelyet az Energia Klub és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) között zajló polgári perben hozott.
Az Energia Klub azért fordult a bírósághoz, mert az OAH korábban megtagadta a betekintést abba az engedélyezési dokumentációba, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. nyújtott be a 2003. évi üzemzavar felszámolásával kapcsolatban.
Kisbán Tamás bíró a döntés indoklásakor elmondta, hogy a nukleáris ügyekben a nemzetbiztonsági érdek gátja lehet a közérdeknek, így a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát is vissza lehet utasítani.
A bíró szerint a zöldek ezen kívül túl általánosan fogalmaztak a kért adatok körét illetően. Meg kell mondani határozottan, hogy melyik adatot ismernék meg - jelezte a bíró, utalva arra, hogy az üzleti érdekeket sértő adatok nem hozhatók nyilvánosságra.
Kisbán Tamás idézte a zöld szervezetek által is hivatkozott Aarhusi egyezményt, amely a környezeti jellegű információk nyilvánosságát írja elő. A bíró szerint a nemzetközi egyezmény azt tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságának kérelmezésekor konkrét, kellő szakmaiságú beadványra van szükség. Ezen kívül az Aarhusi egyezmény kimondja azt is, hogy kereskedelmi, ipari információk bizalmasságának a megsértése esetén vissza lehet utasítani a kérelmet - jelezte Kisbán Tamás.
Bertha Kálmán, a perben beavatkozó státuszú Paksi Atomerőmű Rt. (PA) vezető jogtanácsosa a tárgyaláson azzal érvelt, hogy az engedélykérelemi dokumentáció szerzői jogvédelem alatt álló matematikai modelleket és egyéb know-how-nak minősülő számításokat tartalmaz. A dokumentációt elkészítő több cég épp ezért üzleti érdekre hivatkozva a PA-n keresztül kérte az OAH-t, hogy adataikat bizalmasan kezelje - magyarázta a vezető jogtanácsos.
Schiffer András, az Energia Klub jogi képviselője elmondta: az információkra a zöldeknek azért van szükségük, hogy gazdasági adatokkal alátámasztott érdemi vitát lehessen folytatni az atomenergia kockázatairól és az alternatív lehetőségek esélyeiről.
Az ügyvéd jelezte, hogy nem csak szervezetük, hanem a lakosság nagy része is kíváncsi lenne a tervezett kármentesítés kockázataira, amelyet pusztán üzleti érdekekre hivatkozva szerinte nem lehet megtagadni.
A zöld szervezet fellebbez az FB döntése ellen.

JogiForum.hu, 2005. november 5.

Az ujjlenyomatok vétele, az azokat tároló adatbázis létrehozása annak idején áttörést hozott a bűnüldözésben. A módszer használata azonban adatvédelmi aggályokat is felvet.
Az ujjlenyomat -legyen szó akár egyetlen ujj nyomatáról - tökéletesen alkalmas az emberek azonosítására. Ezt a nagyszámú lehetőség és a változatlanság teszi lehetővé - mondta Solymosi Józsefné a belügyminisztérium bűnügyi szakértői és kutató intézetének osztályvezetője, majd így folytatta: olyannyira egyedi az ujjnyomat, hogy nincs két egyforma ujjnyomat jelenleg a világon, sőt például a XIX. században egy angol természettudós kiszámította, hogy 64 milliárd embernek kellene élni a Földön ahhoz, hogy két azonos ujjnyomat legyen. Az ujjnyomat már az embrionális korban körülbelül a terhesség negyedik hónapjában kialakul és egészen a halálunk után a test feloszlásáig megmarad. Nem változik, esetleg az ujjakon lévő, úgynevezett fodorszálak vastagsága változhat.
Solymosi Józsefné arra a biztonságtechnikai kérdésre, hogy becsapható-e az ujjnyomolvasó úgynevezett scanner vagyis digitalizáló egy fotóval, esetleg az ujjhegyre húzott gumiba, műanyagba öntött ujjnyomattal, azt mondta: ma már olyan fejlettek ezek a live-scanneres ujjnyomolvasók, hogy pillanatokon belül ki tudják mutatni, ha nem az élő bőrt teszik rá, hanem például egy szilikon gumira rögzített nyomot, vagy esetleg egy fotót. Tehát van egy olyan érzékelő, amely az élőszövetet érzékeli.
A biometrikus azonosító tehát teljes körűen alkalmazható akár a személyazonosításban, akár például egy külföldi légitársaság által tervezett módon, vagyis, hogy jegyvásárláskor digitalizálják az ellenőrzött, jogosult utas adatait, ezt vonalkódként felírják a repülőjegyre és a beszálláskor csak ezt, illetve csak az ujjat kell "leolvastatni". Az ilyen felhasználásokhoz csupán az adott kártyán kell tárolni a digitális azonosítót.
Egy másik uniós javaslattal, egy közös európai adatbázis létrehozásával viszont már nem ért egyet a magyarországi adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila a Magyar Rádiónak elmondta: a biometrikus azonosítók, így az ujjlenyomat, vagy digitális fénykép központi tárolása szerinte már alkotmányossági aggályokat vetne fel.

Radio.hu, 2005. november 3.

Az Európai Unióban elsőként Németországban lesznek elérhetők a digitális személyazonosító adatok tárolására ellátott chippel felszerelt útlevelek. Az új útiokmányokat a tervek szerint a héten vezetik be.
Otto Schily leköszönő belügyminiszter elégedetten nyilatkozott az úgynevezett ePass-ról. A német adatvédelmi biztos, Peter Schaar viszont meglehetősen szkeptikus volt a biometrikus igazolvánnyal kapcsolatban, és az útlevél bevezetésével kapcsolatban kritikus hangvételt ütött meg az általában számítástechnikai és informatikai kérdésekben felszólaló Chaos Computer Club (CCC) nevű civil szervezet is.
Az új német útiokmányok egy kis chipet tartalmaznak, amelyről az adatokat RFID-vevőeszközzel lehet leolvasni. A digitális fotó és a személyes adatok mellett 2007 márciusától a chip már két ujjlenyomatot tartalmaz majd. Az adatvédelmi szakemberek - élükön Peter Schaarral - elsősorban azt kifogásolják az új útlevelekkel kapcsolatban, hogy Otto Schily minden az ePassról szóló tesztet és azok eredményét a mai napig titokban tartatta, így semmit sem lehet tudni az új útiokmányokról és azok sebezhetőségéről. Ezenkívül a mai napig egyetlen olyan szervezet sem jött létre, amelynek joga lenne a német állampolgárok elektronikusan tárolt adatait egy központi adatbázisban tárolni és ellenőrizni. Az sincs tisztázva, hogy ki vagy kik férnek majd hozzá ezekhez az adatokhoz. Peter Schaar szerint ezek a kérdések mind-mind adatvédelmi aggályokat vetnek fel.

SG.hu, 2005. november 2.

Adatvédelmi szakértők Bielefeldben a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság szervezőbizottságának ítélték oda a Big Brother-díjat, melyet 2000 óta mindig azok a vállalkozások, szervezetek "érdemelnek ki", melyek a leginkább megsértették a személyiségi jogokat.
A szervezőbizottság a jegyigényléshez szükséges adatlapokkal bizonyult e tekintetben a legeredményesebbnek. Aki vb-belépőhöz szeretne jutni, annak a nevén és születési évén kívül meg kell adnia az útlevél-, vagy személyi igazolványszámát és azt is, hogy melyik csapatnak szurkol.
Adatvédők szerint az igazolványszám kiadására senki nem kötelezhető, e nélkül azonban a szervezőbizottság nem fogadja el a jegyigénylést.
A vb szervezői szeretnék kiszűrni a jegyüzéreket, ezért olyan belépőket hoznak forgalomba, melyre egy azonosító chip kerül, ez tárolja a belépő tulajdonosának személyes adatait. A stadionok bejáratánál a jeggyel együtt az igazolványt is be kell mutatni és csak az jut be a lelátóra, akinél a jegyen tárolt adatok megegyeznek az igazolványban szereplőkkel.
Az adatvédelmi szakértők elfogadhatónak tartják a szervezőbizottság érvelését, ugyanakkor kitartanak álláspontjuk mellett, hogy a rendezők durván behatolnak az emberek privát szférájába.

Hirado.hu, 2005. október 29.

Diplomáciai dokumentumok napi politikai célok érdekében történő nyilvánosságra hozatala aggályos, és alááshatja az egész magyar diplomácia tekintélyét - állítja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Somogyi Ferenc külügyminiszter tegnap hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyet Jeszenszky Géza volt washingtoni nagykövet küldött haza.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint súlyos aggályokat vetne föl, ha a közelmúltig államtitoknak minősülő diplomáciai táviratokat napi politikai csatározások érdekében nyilvánosságra hoznának. Az ombudsman lapunknak elmondta, így joggal vetődhetne föl az emberekben a kérdés: ha ilyen könnyedén föl lehet oldani a titkosítást, akkor indokolt volt-e annak idején titkosítani azokat? Péterfalvi Attila rámutatott, az ominózus táviratok minősítését eddig senki sem kérdőjelezte meg, tehát feltehetően olyan információkat tartalmaznak, amelyek idő előtti nyilvánosságra hozatala sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit, ráadásul a magyar diplomácia tekintélyét is alááshatja. Az adatvédelmi biztos kiemelte, a titkosítás feloldásáról nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok alapján kell dönteni.

MNO.hu, 2005. október 28.

A magyar társadalom adatvédelemmel, információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenysége fejlett, ám ettől elmarad a közérdekű adatok megismerése iránti igény - mondta Péterfalvi Attila az országos adatvédelmi és adatbiztonsági konferencián szerdán Budapesten.
Az állampolgárok információs önrendelkezéssel kapcsolatos érzékenységét jelzi az a panaszáradat, ami az áruküldő cégek, a direktmarketing miatt zúdul az adatvédelmi biztos hivatalára - magyarázta az ombudsman, aki szerint az adatvédelmi érzékenység nem köthető egy társadalmi réteghez, státuszhoz. Hajléktalanok is fordulnak adatvédelmi ügyekkel az ombudsmanhoz - tette hozzá.
Ugyanakkor a közérdekű adatok nyilvánosságát jóval kevesebb beadványban firtatják az állampolgárok, és bár nincs országos statisztika arról, hány ilyen jellegű kérelemnek tesznek eleget a különböző állami hivatalok, nem valószínű, hogy ennyire jó a helyzet - vélekedett az adatvédelmi biztos.
Péterfalvi Attila elmondta: a beiktatása óta eltelt három évben körülbelül annyi ügye volt a hivatalnak, mint az előző hat és fél évben, vagyis megduplázódott az adatvédelmi észrevételek száma.

FN.hu, 2005. október 26.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) aktivistái október 20-án az egyik budapesti bevásárlóközpont előtt felállított nyitott próbafülkékben vetkőztek le, hogy tiltakozzanak, többek között, az üzletek fülkéiben elhelyezett kamerák használata ellen. A rövid jelenet azt mutatta be, hogy megfelelő törvényi szabályozás híján ma szinte bárhol megfigyelhetőek vagyunk: szórakozóhelyeken, bevásárlóközpontokban, áruházak mosdóiban, próbafülkékben. A sérelem mindenkivel megeshet.
A vagyonőrökre vonatkozó szabályozást - melyet a Belügyminisztérium előterjesztése mellett az Országgyűlés fogadott el - az Alkotmánybíróság másodszorra is alkotmánysértőnek minősítette, mert nem védi az emberek magánéletét és sérti az emberi méltóságot. A TASZ, aki már számos alkalommal reklamált az ügyben, két okból örült a döntésnek. Egyrészt így nem figyelhetnek bennünket bárhol kamerákkal, másrészt bebizonyosodott, hogy a törvényhozó nem tartja tiszteletben jogainkat. A TASZ célja a mai jelenettel az volt, hogy a jogalkotók felismerjék, az új törvény megalkotásánál különös figyelemmel kell illetni a magánéletünk védelmét és a személyes adataink védelméhez való jogot. A szervezet a jövőben is küzdeni fog, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg.
A TASZ reméli, hogy harmadik nekifutásra a Belügyminisztériumnak sikerül az alkotmányos szabályoknak megfelelő szövegváltozatot készíteni, a parlamenti képviselők és az illetékes bizottságok pedig komolyan veszik a feladatukat. Azaz nem hagynak jóvá olyan szabályozást, amely semmibe veszi az állampolgárok alapvető jogait.

Jogiforum.hu, 2005. október 24.