Egy év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a New York-i bíróság az AOL internetes szolgáltató egyik volt munkatársát, mert címlistákat árult levélszemét-terjesztőknek.
Jason Smathers bocsánatot kért tettéért a bíróságon, de az nem méltányolta megbánását, hanem azt hangsúlyozta, hogy a listák segítségével a vevők hétmilliárd kéretlen reklám-mailt küldhettek szerteszét.
"Tudom, hogy rosszat tettem" - mentegetőzött az AOL volt munkatársa. A per során bűnösnek vallotta magát abban, hogy a névsorokat 28 ezer dollárért (több mint öt és fél millió forintnak megfelelő összegért) eladta valakinek, aki egy online-kaszinót akart reklámozni. Azt sem titkolta, tudta, hogy a címeket tilos továbbadni. Az AOL szerint az okozott kár minimum 300 ezer dollár - csaknem hatvanmillió forint.

HVG.hu, 2005. augusztus 18.

Amennyiben bűnösnek találják az ellene felhozott vádpontokban, akkor az adatlopási ügybe keveredett Snipermail nevű spamküldő cég vezetője akár 640 év börtönbüntetést is kaphat.
Ez az ügy - egybehangzó állítások szerint - az amerikai igazságszolgáltatás történetének legnagyobb adateltűnési esete. A gyanúsítottak 1,6 milliárd személyes adatot tulajdonítottak el. A tervek szerint az Arkansas szövetségi államban lévő Little Rockban (Bill Clinton szülővárosában) a bíróság még ezen a héten ítéletet hirdet a büntetőperben.
Scott Levine, a Snipermail cég egykori vezetője - a vád szerint - 1,6 milliárd személyes adatot lopott el a Acxiom cégtől, amely a világ egyik legnagyobb marketing és vásárlási tanácsadója. Levine a bizalmas adatokhoz a cég egyik FTP-szerverének biztonsági hibáját kihasználva jutott hozzá.

SG.hu, 2005. augusztus 17.

Tegnap vezette be új, Alfanumerikus SMS Futár nevű szolgáltatását a Pannon GSM. Segítségével a tömeges üzenetek küldői az eddigi rejtélyes telefonszámok helyett az általuk választott néven jelenhetnek meg a címzettek készülékein.
A pénzintézetektől kezdve a direktmarketing-ügynökségekig számos területen alkalmazzák az sms-t a meglévő és potenciális ügyfelek tájékoztatására. A GSM technológia alapvető műszaki adottságai miatt azonban az üzeneteket a küldő fél hívószáma alapján azonosítják a készülékek, ezért - hacsak a szám nem szerepel a címzett telefonkönyvében - a feladó kiléte egészen az sms megnyitásáig rejtély marad.
Erre a problémára nyújt megoldást az Alfanumerikus SMS Futár, amely lehetővé teszi a Pannon ügyfelei számára, hogy az általuk küldött sms egy betűkből, számjegyekből vagy akár különleges karakterekből álló, tetszőleges elnevezéssel jelenjen meg a címzetteknél - tudtuk meg a Pannon GSM közleményéből. Ezzel az ügyfelek számára már a küldemény elolvasása előtt nyilvánvalóvá válhat, kitől kaptak értesítést.

IT.News.hu, 2005. augusztus 16.

2005 végéig több mint 200 kamera figyeli a reptéren megforduló utasokat, a légikikötőbe érkező összes autó rendszámát pedig rögzítik. Adatvédelmi szakértők szerint a folyamatos megfigyelés alkotmányellenes, az csak a rendőri intézkedés során indokolt.
Nagy mértékben szigorodtak a biztonsági intézkedések a Ferihegyi repülőtéren a londoni terroreseményeket követően. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára az Origo internetes hírújságnak elmondta, hogy az intézkedések célja, hogy a reptéren belüli forgalom még átláthatóbb legyen. Ezért növelik a biztonsági ellenőrző pontok számát, így a reptér különböző zónáiba csak arra jogosító engedélyek birtokában lehet belépni. Az elmúlt hetekben emelkedett a légikikötőben szolgálatot teljesítő rendőrök száma is.

Politikaforum.hu, 2005. augusztus 12.

A magát spam-királynak nevező Scott Richter és annak cége az OptInRealBig.com kiegyezett a Microsofttal, hogy annak 7 millió dollár kártérítést fizessen, amiért elárasztotta az MS-szervereket kéretlen leveleivel - adta hírül a szoftvervállalat ma Redmondban.
A Microsoft még 2003-ban nyújtotta be keresetét a spammer ellen, mert az naponta több mint 250 millió spam-üzenetet küldött szét álnéven hamis e-mail címekről és az MS-szolgáltatást igénybe vevőket nap mint nap spamok millióival bombázta.
A megállapodás arra is kötelezi a spam-királyt, hogy a jövőben nem küld kéretlen elektronikus leveleket olyan személyeknek, akik abba nem egyeznek bele, továbbá Richter köteles tiszteletben tartani az anti-spam törvényt. Scott Richtert az egyik legveszélyesebb spam-küldőnek tartják a szakértők, aki fénykorában évente közel 40 milliárd kéretlen üzenettel árasztotta el az internetezők postafiókjait.
"Kötelezem magam, hogy a jövőben csakis azok kapnak tőlem ilyen jellegű e-maileket, akik ezt igényelik"- hangzanak Richter szavai egy sajtóközleményben.

PrimOnline.hu, 2005. augusztus 9.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak találná, ha a tömegközlekedési járműveken képrögzítő kamerákat helyeznének el. Péterfalvi Attila közölte, az ilyen adatkezelés csak az érintettek hozzájárulásán alapulhatna.
"Járművekre vonatkozóan nincsen törvényi szabályozás, az érintettek hozzájárulásán alapulhatna az adatkezelés" - mondta, hozzátéve, ebben az esetben fel sem merülhet az önkéntesség, hiszen, az utazónak nincs választási lehetősége.
Az adatvédelmi biztos közölte, az is adatkezelésnek számít, ha senki nem nézi meg a képeket, csak tárolják. "Önmagában véve a személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és törvény hiányában csak az érintett hozzájárulásán alapulhat" - mondta.
Péterfalvi Attila szerint pedig egy erre irányuló törvénynek ki kellene állnia az Alkotmánybíróság normakontrollját, hiszen, mint mondta, csak akkor lehet egy alapjogot korlátozni, ha az "elkerülhetetlen, nincs más eszköz, ha az alkalmas és arányos". Az adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor a metrópótló buszokon elhelyezett, de felvételt nem rögzítő kamerák működése nem kifogásolható, mert azok "technikai, tehát baleset-megelőzési célt szolgálnak". A hosszú buszokon ezekre a kanyarodási ív miatt van szüksége a sofőröknek - mondta.

hvg.hu, 2005. augusztus 9.

A pártoknak a technika kínálta új lehetőségek kapcsán mértéktartást kellene tanúsítaniuk, és nem lenne szabad még a hálószobába is betolakodniuk - nyilatkozta az adatvédelmi biztos.
Gyanítom, hogy előbb-utóbb a személyazonosításra alkalmas mikrocsip kerül a fülünkbe, de az ombudsmannak mindent meg kell tennie, hogy ez minél később következzék be. Amikor pedig a csip beültetése már elkerülhetetlenné válik, legalább az adattartalom és a hozzáférésre jogosultak körének szűkítése érdekében kell majd küzdenie - nyilatkozta a Népszabadságnak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman intézménye éppen tíz éve működik Magyarországon, és Péterfalvi szerint éppen ez az időszak az, amikor világszerte mind erőteljesebb törekvések tapasztalhatók egyes szabadságjogok korlátozására. Ez pedig a személyes adatokkal való önrendelkezési jogok csorbítását is jelenti, és végül eljuthatunk addig - fogalmazott -, hogy személyi igazolvány helyett csipet kapunk a fülünkbe. Az ombdsman álláspontja szerint viszont még a terrorizmus ellen is csak alkotmányos eszközökkel lehet fellépni. Tehát semmi nem indokolhatja a parttalan adatgyűjtést, például az elektronikus üzenetek tartalmának rögzítését vagy a közterületi megfigyelőrendszerek közvetítette képek tárolását - szögezte le.
Az adatvédelmi biztosi intézmény Péterfalvi szerint sikeresen működik, és bár többször kifogásolták a kormányok, sőt még a parlament adatkezelési gyakorlatát is, az ombudsmani beszámolókat a képviselők minden esetben ellenszavazat nélkül fogadták el. Maga legalább ilyen fontosnak tartja, hogy az érintett intézmények az észrevételek legalább kilencven százalékát tudomásul vették. Az adatvédelmi biztos állásfoglalását tavaly január óta bíróság előtt is megtámadhatják, ám eddig csupán két pert kezdeményeztek: egy televízió a valóságshow-ja, a volt közpénzügyi államtitkár pedig a vadászati naplók kikérése ügyében hozott állásfoglalásokat kifogásolta, ez utóbbi keresetet azonban Keller László posztjának megszűnése után visszavonta.

ma.hu, 2005. augusztus 8.

A Texas Egyetem nyerte az e-mail címjeit kéretlen üzenetekkel elárasztó cég által indított pert, ezzel példát mutathat azon intézmények számára, amelyek jó ideje célpontként szerepelnek a spamküldők listáján.
Az ítélet indoklása szerint az egyetem nem szegte meg a szövetségi törvényt, sem az Egyesült Államok alkotmányát, amikor hálózatán szándékosan blokkolta a White Buffalo részéről érkező kéretlen üzeneteket. Az online társkereséssel foglalkozó cég még 2003-ban, egy kérelem után jutott hozzá az intézmény e-mail címjeinek nagy részéhez, és röviddel ezután megkezdte a kéretlen üzenetek továbbítását ezekre a címekre. Tevékenységével többszöri felszólítás után sem hagyott fel, így az egyetem hamarosan blokkolta a cég internetes weboldalait, és mindent elkövetett, hogy elkerülje a LonghornSingles oldalról érkező további levéláradatot.
Ez többnyire sikerült is nekik, ám a spamküldő cég ezt követően sem adta fel, mi több, pert indított az intézmény ellen, azon az alapon, hogy a Can-Spam törvény csak szigorú feltételek mellett teszi lehetővé az egyetemek számára a szólásszabadság korlátozását. A White Buffalo szerint a Texas Egyetem a hálózati szűrők alkalmazásával éppen ezt tette, így megsértette a törvényt, amely a legtöbb esetben felülbírálja az egyes államok hasonló intézkedéseit.
A jelek szerint azonban a bíróság nem értett egyet a vállalattal, és lényegében helybenhagyta a korábbi ítéletet. Véleményük szerint a Texas Egyetem finomabban is eljárhatott volna, és az összes internetes elérhetőség letiltása helyett elegendő lett volna blokkolni a kéretlen üzeneteket, ám végeredményben semmi kivetnivalót nem találtak az intézmény döntésében. Indoklásukban leszögezik, hogy a Can-Spam nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy internet-szolgáltató - akár egy állami pénzekből finanszírozott egyetem belső szolgáltatója - korlátozza nemkívánt üzleti oldalak elérhetőségét.

SG.hu, 2005. augusztus 5.

Jelentős informatikai adatvesztés történt a BA Rt.-nél, állítja a Heti Válasz, az érintettek szerint nincs szó komoly problémáról.
A múlt hét közepén mintegy másfél ezer gigabájtnyi adat vált hozzáférhetetlenné a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt. informatikai rendszerének meghibásodása miatt - állítja a csütörtökön megjelenő Heti Válasz. Szerintük a meghibásodás akár a BA Rt. privatizációs folyamatát is befolyásolhatja.
Egy mentés során megsérült néhány e-mail, de mindenről van biztonsági mentés, nem történt jelentős adatvesztés - mondta a FigyelőNet kérdésre Szollár Domokos, a BA Rt. kommunikációs igazgatóságának munkatársa. A jelenlegi állapot szerint semmi nem befolyásolja a BA Rt. korábban meghirdetett magánosítási folyamatát - mondta a FigyelőNet kérdésére Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója.

FigyeloNet.hu, 2005. augusztus 3.

Az adatvédelmi biztoshoz kíván fordulni a Fidesz, mert szerintük a kormány sms-kampánya és az MSZP által indított telefonos kampány kapcsán felvetődik a jogosulatlan adatgyűjtés és adatkezelés gyanúja.
Dobó László, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője kifejtette, hogy az MSZP a telefonos kampány adatkezelőjeként nem szerepel az adatvédelmi nyilvántartásban, sőt még ilyen céllal megjelölt más adatkezelő sem. Az adatvédelmi nyilvántartásból az is kiderül, hogy az sms-kampányban résztvevők adatait nem a kormány, hanem egy külföldi tulajdonú marketing cég kezeli.
A Fidesz szerint az MSZP a telefonos kampány adatkezelőjeként nem szerepel az adatvédelmi nyilvántartásban, sőt még ilyen céllal megjelölt más adatkezelő sem. Mint mondta, telefonos kampányában az MSZP az év végéig az összes telefonelőfizetőt felhívja adatgyűjtés végett, ugyanakkor az adatvédelmi törvény alapján a kormányprogramról szóló állampolgári vélemény különleges adatnak minősül, mivel a megkérdezettek politikai véleményére lehet belőle következtetni.
Különleges adat esetében pedig az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges az adatgyűjtéshez. Dobó László feltette a kérdést, hogy amennyiben az MSZP gyűjti az adatokat, milyen jogi alapon teszi ezt. Az sms-kampányra felhívó hirdetésekben nem tájékoztatják az embereket arról, hogy adataikat egy magáncégnek küldik meg - tette hozzá a politikus, aki szerint az előzetes tájékoztatás elmaradása törvénysértő.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a MeH nincs bejelentve mint adatkezelő, és a magáncéggel kötött szerződés is törvénysértő lehet, hiszen csak az adhat megbízást adatkezelésre, akinek a személyes adatok a tulajdonában vannak. Ha a megbízás az adatfeldolgozásra törvénytelen, akkor az sms- kampánnyal gyűjtött bármilyen személyes információt meg kell semmisíteni - jelentette ki Dobó László.

FigyeloNet.hu, 2005. augusztus 2.

Szinte átláthatatlan Magyarországon az államtitkok és a szolgálati titkok rendszere. Jóllehet a törvény pontosan meghatározza, hogy mi tartozik bele a különböző titok-kategóriákba, a titkosítás joga és lehetősége olyan sok intézményt és személyt illet meg, hogy csaknem lehetetlen kibogozni, hogy Magyarországon jelenleg mi az, amiről nem tudhatunk.
Magyarországon a törvény kétféle titkot különböztet meg: állam- és szolgálati titkot. Államtitkot azok az információk képeznek, amelyek nyilvánosságra hozatala - bár a törvényben hosszabban fogalmaznak - a Magyar Köztársaság érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Államtitokká minősíteni mindent legfeljebb 90 évre lehet.
Földes Ádám jogász, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi és információszabadság programvezetője a Hírszerzőnek elmondta: létezik egy harmadik lehetőség is, ezt azonban nem a titoktörvény, hanem az 1992-es adatvédelmi törvény rögzíti. Ez az úgynevezett döntés megalapozását szolgáló adatokra vonatkozik. Az ilyenek a keletkezéstől számított tíz évig nem nyilvánosak. A különbség fontos: ezek az adatok nem titkosak, de nem is nyilvánosak. Az államtitkokkal és a szolgálati titkokkal ellentétben ezeket tehát ki lehet kérni - pontosabban azokat is, csak semmi értelme -, az illetékes szerv azonban megtagadhatja kiadásukat. Lényeges különbség az is, hogy amennyiben egy döntést megalapozó adatot valaki mégis nyilvánosságra hoz, annak nem kell szankciókra számítani.
Péterfalvi Attila hozzátette: az adatvédelmi biztos mindig kifogásolta a KEHI adatkezelését. "Államtitokra és szolgálati titokra lehet hivatkozni, de azzal nem értek egyet, hogy mindent helyből a nyilvánosság kizárásával kezeljenek." Az adatvédelmi biztos jelenleg is több ügyben vizsgálja a KEHI tevékenységét.

Hirszerzo.hu, 2005. augusztus 2.

Az osztrák internetszolgáltatók a mai naptól kötelesek bármilyen bűnügyben kiadni a hatóságoknak a felhasználók nevét és személyes adatait.
Így döntött az Osztrák Legfelsőbb Bíróság. Az ítélet értelmében az internetszolgáltatók egyaránt kötelesek kiadni a statikus és a dinamikus IP-címek tulajdonosainak adatait. A szakemberek szerint új helyzet jött létre, amelynek köszönhetően már eredményesen lehet felvenni a harcot a fájlcserélők és más szerzői és szomszédos jogsértéseket elkövető személyekkel szemben.
Az ítélet indoklásának értelmében, az adatok kiadása nem azonos az internetszolgáltatók által emlegetett telekommunikációs megfigyeléssel. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság érvei szerint ennek a kötelezettségnek a teljesítése az internetszolgáltatók által semmilyen alkotmányos, adatvédelmi vagy távközlési jogi törvénysértést nem jelent. Mivel az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélete jogerős és nincs magasabb osztrák bírói fórum, így gyakorlatilag megfellebbezhetetlen. Ez pedig kétségtelenül rossz hír az illegális tartalmakat kínáló vagy letöltő osztrák fájlcserélők számára, akik eddig - jogi állásfoglalás hiányában - szerencsésen megúsztak minden felelősségre vonást.

SG.hu, 2005. július 27.

A szakemberek úgy vélik, ezáltal a beszélgetések, illetve az internetezés első másodpercétől az utolsóig nyomon követhető lenne a gyanús személyek minden kijelentése, illetve a kommunikációs hálózatokban való mozgásuk. Az intézkedésre - a hivatalos indoklás szerint - a növekvő terrorizmus miatt van szükség. Az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügyi miniszterei egy három éves adattárolási időtartamot javasoltak, azonban ezt a tervet elvetették.
A tagállamokban jelenleg mindenütt eltérő ideig őrzik meg a távközlési adatokat. Németországban a telekommunikációs és az internetszolgáltatók például 90 napig tárolják az egyes ügyfelek hálózati információit. Érdekesség, hogy minden hasonló tervet eddig nagyon keményen támadtak mind az adatvédelmi szakemberek, mind a polgári és emberi jogi szervezetek, valamint a vállalatok. Nem nehéz megjósolni, hogy nem lesz kivétel ez az előterjesztés sem, és hamarosan éles támadásokról fogunk hallani.

SG.hu, 2005. július 25.

Vardan Kusnir úgy vélte, az elektronikus levelezés reklámlevelek küldésére való.
Vasárnap lakásában holtan találták Vardan Kusnirt, Oroszország legnagyobb spammerét. Az Interfax jelentése szerint Kusnir halálát több, a fejére mért ütés okozta. A 35 esztendős férfi három angol nyelviskola vezetője volt, amelyek szervereiről agresszív internetes reklámlevelek millióit küldözte világszerte.
A spamen feldühödött internetezők korábban akciót szerveztek Kusnir amerikai-angol nyelviskolája ellen, amelynek telefonszámait közzétették a weben. A számokat olcsó szexszolgáltatások és jutányos ingatlanakciók telefonszámaiként tüntették fel. Egy másik alkalommal a netezők telefonon és e-mailben zaklatták a nyelviskolát. Vardan Kusnar elvein ez sem változtatot. Közölte: szerinte az elektronikus levelezés reklámozásra való.
Oroszországban kéretlen reklámlevelek küldését jelenleg nem tiltja törvény.

index.hu, 2005. július 25.

Becslések szerint százmillió eurót kaszált eddig hamis lottónyeremenyékkel csábító e-mailjeivel az a nigériai bűnbanda, amelyre tegnap csaptak le Dél-Spanyolországban az FBI és a spanyol rendőrség egységei. A sikeres akció az FBI eddigi legnagyobb fogása az e-mailes csalások elleni harcban. A most lekapcsolt társaság kivonásával, és a tőlük kiinduló szálak felgöngyölítésével a hatóságok reménye szerint jelentősen csökkenthető a jövőben a hasonló csalások száma.
A Nile kódnevű műveletben, amelynek előkészítése még 2003-ban kezdődött, száznál is több nyomozó vett részt. Az összehangolt akció során 166 lakásba hatoltak be egyidőben a rendőrök, kétezer mobiltelefont, 327 számítógépet, 165 faxkészüléket és 218 ezer euró készpénzt foglaltak le. Az ügynek eddig 310 letartóztatottja van.
A nigériai banda nem csak lottócsalásban utazott, körülbelül hatmillió "hagyományos" átverést is szétküldtek a világba, amelyekben például a Saddam Hussein iraki ex-diktátor családja által kimenekített mesés vagyont, vagy a New York-i World Trade Center romjai között megtalált rejtélyes aranykészletet óhajtották volna megosztani a potenciális áldozatokkal. A hatóságok közlése szerint - hihetetlen, de igaz - 45 országból több mint 20 ezren ültek fel hasonló elképesztő ajánlatoknak.

IT.news.hu, 2005. július 21.

Egyre többen tartanak attól, hogy túl sok adat birtokába juthat a cég. Az internetes keresőt üzemeltető és fejlesztő társaság az adatbázisában több mint nyolc milliárd online oldalt tárol. Ezt egészítik ki az elektronikus levelező, a blog és az internetezést, illetve az online keresést meggyorsító szolgáltatások. A Google ezenkívül tervezi egy digitális könyvtár és egy online fizetési rendszer kiépítését is. Persze sokakban felmerül a kérdés, a vállalatnak miért van szüksége ennyi adatra?
Az adatvédelmi szakemberek szerint ugyan a vállalatnál jobb a helyzet, mint például a Yahoonál, az MSN-nél, az Amazonnál vagy más nagy internetes portáloknál, azonban a rendszer korántsem tökéletes. A legnagyobb problémát a keresések során felhasznált személyes adatok, illetve ezek védelme jelentheti, hiszen ezek segítségével bármelyik online bűnöző hamis személyazonossághoz juthat.
Megoszlanak a vélemények atekintetben, hogy mi számít személyes adatnak és mi nem. A Google szerint például a felhasználók által a keresőbe beírt adatok nem számítanak annak, miként az IP-címek sem. Ezeket azért tárolja a cég, hogy egy ismételt keresésnél újra fel lehessen használni őket. Azt Nicole Wong is elismerte, hogy addig tárolják az adatokat, amíg ezt jónak látják, de ezeket harmadik személynek csak akkor adja ki a cég, ha erre bírósági ítélet kötelezi.

SG.hu, 2005. július 20.

Ujjlenyomat nélkül egy tapodtat se. Amerika után most az Unió is arra készül, hogy a terrorveszély miatt mindenkit alaposan ellenőriznek a határon. Adatvédelmi szakemberek szerint azonban jogsértő lenne központi adatbázis létrehozása. Enélkül viszont a rendszer, szinte semmit sem érne.
Ha Brüsszelben elfogadják a németek javaslatát, akkor az unió határán mindenkinek át kell esnie az ujjlenyomat-vizsgálaton. Németország és Anglia repterein már működik ez, illetve írisz-vizsgáló biztonsági rendszer. Igaz egyelőre csak kísérleti jelleggel, de előbb-utóbb kötelezővé tehetik az ellenőrzést. Vannak azonban, akik aggályokat fogalmaznak meg.
Az adatvédelmi biztos szerint egy hatástanulmányt kellett volna készíteni az eljárás eredményességéről, ilketve hogy az emberek mit szólnak hozzá. Változatlanul az az álláspontunk, hogy kerülni kell mindazokat az adatbázisokat, amelyek súlyos sérelemmel járnak a személyiségi jogokra - tette hozzá Péterfalvi Attila.

Hirado.hu, 2005. július 19.

Charles Clarke brit belügyminiszter szerint az uniós kommunikációs szolgáltatókat a terrorelhárítás segítése érdekében a telefonhívásokra és e-mailekre vonatkozó adatok megőrzésére kellene kötelezni.
A tervezetet az Unió bel- és igazságügyi tanácsának a Clarke által a londoni terrortámadásokat követően kezdeményezett szerdai ülésén tárgyalják majd. Franco Frattini, az EU biztonságpolitikai biztosa szerint azért van szükség összeurópai szintű intézkedésekre, mert egyes tagállamokban hiányzik az adatmegőrzésre vonatkozó jogi szabályozás, ami megkönnyíti a terroristák helyzetét. Azt is hozzátette azonban, hogy a cégeket terhelő adattárolási kötelezettség kizárólag korlátozott időre (6-12 hónap) vonatkozhat majd.
Az angol belügyminiszter a megbeszélésen mutatja majd be uniós kollégáinak az összes magán-telefonhívás, szöveges üzenet és e-mail adatainak megtartására és hatósági átadására vonatkozó tízpontos tervezetét. Claude Moraes, az Európai Parlament polgári szabadságjogi bizottságának munkáspárti képviselője, a magas kiadásokra hivatkozva elutasítja a tervezetet. "E-mailek és telefonhívások millióiról van szó. Ezek tárolásának költségei még a közepes méretű szolgáltatókat is a tönk szélére sodorhatják."

Hirado.hu, 2005. július 13.

Jogszerűtlenül rögzítik az ügyfelekkel folytatott telefonbeszélgetéseit azok a cégek, amelyek nem ajánlják fel a választás lehetőségét a hívó félnek - állapította meg Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A központi energiaszolgáltatók, a telefontársaságok, brókercégek és más kiemelt szolgáltatók automatái csupán közlik, hogy a beszélgetést rögzítik.
Azért válhatott hazánkban gyakorlattá, hogy egyes szolgáltatók rögzítik az ügyfelek telefonhívásait, mert az állampolgárok egyszerűen beletörődtek ebbe a rendszerbe - állítják adatvédelmi szakértők. Ha valaki bíróságon kérne elégtételt - azt indítványozva, hogy semmisítsék meg a rögzített hívást -, valószínűleg helyt adna ennek a tanács. A perköltség a szolgáltatót terhelné, ami elviekben kellő visszatartó erőt jelenthetne.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman napokban született állásfoglalása is ezt erősíti, noha ez nem tekinthető kötelezőnek a szolgáltatókra nézve. A biztos szerint csak az ügyfél hozzájárulásával szabadna rögzíteni a beszélgetést egyes szolgáltatók és társaságok ügyfélszolgálatainak. Az ombudsman jogértelmezése szerint ezek a hangfelvételek személyes adatnak minősülnek. A rögzítés és kezelés csak törvényi felhatalmazással történhet, ennek híján csak abban az esetben, ha ahhoz az érintett hozzájárul - állítja Péterfalvi Attila.
Az ombudsman szerint a jogszerű megoldást az jelentené, ha a szolgáltató egy olyan telefonszámot is megadna, amelyet tárcsázva az ügyfél úgy tud beszélni az ügyfélszolgálattal, hogy a beszélgetést nem rögzítik.

JogiForum.hu, 2005. július 12.

Holger Voss, aki a múlt hónapban azzal érvelt a német bíróság előtt, hogy a dinamikus IP-címek lényegtelenek a könyvelés szempontjából, így az internetszolgáltatóknak nem szabadna tárolniuk azokat, részben megnyerte a német T-Online szolgáltató ellen indított ügyét.
A darmstadti bíróság ítélete szerint az internetszolgáltatók teljesen törvényesen tárolják az előfizetői adatokat (bejelentkezési időtartam, adatforgalom stb.), mivel azok fontos bizonyítékok az esetleges számlázási nézeteltérésekben. A bíróság azt is hozzátette azonban, hogy az IP-címek tárolása egyértelműen a német törvényekbe ütközik.
A németországi teleszolgáltatókra vonatkozó adatvédelmi és a német telekommunikációs törvény alapján az internetszolgáltatók kizárólag könyvelési célokra tárolhatnak kommunikációs adatokat. Voss úr a bíróságon sem kérdőjelezte meg, hogy az IP-címek tárolásának van valamilyen célja, érvelése szerint azonban az ő esetében teljesen felesleges az adattárolás, mivel fix összegű előfizetéssel rendelkezik.
A szabályozás könnyen kivitelezhetetlennek bizonyulhat az internetszolgáltatók számára. Kérdés ugyanis, hogy a megfelelő IP-címek tárolása nélkül miként lehetséges a felhasználásra vonatkozó információk nyomon követése. Egy ehhez kapcsolódó ügyben a Lycos nevű internetszolgáltató mégis úgy döntött: egyszerűen nem tárolja tovább a felhasználók dinamikus IP-címeit. Az elhatározásra az után került sor, hogy egy adatvédelemmel foglalkozó jogi szakértő perrel fenyegette meg a vállalatot.

JogiForum.hu, 2005. július 11.

A világ egyik legaktívabb levélszemét-küldőjét az FBI és a Spamhaus nevű szervezet összehangolt akciója nyomán akkor tartóztatták le, amikor épp egy repülőgépről szállt le az Egyesült Államokban.
A 30 éves Christopher Smitht az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársai a Spamhaus nevű, az internetes levélszemét ellen küzdő szervezettel együttműködve tartóztatták le. Elfogásakor Smith hosszabb rejtőzködés után a Dominikai Köztársaságból - ahonnan illegális tevékenységét is irányította - tért vissza az Egyesült Államokba, s a repülőgépből való kiszállását követően tartóztatták le Minneapolisban a múlt héten.
A spammer eredetileg az amerikai Minnesota államból kezdte küldözgetni kéretlen reklámüzeneteit, később azonban tevékenységét Kínába és Malajziába is áthelyezte - derül ki a Spamhaus közleményéből. Az idei év elején az amerikai hatóságok már legfoglalták Smith egyik spamküldő rendszerét is, ekkor a férfi hamis útlevéllel menekült a hatóságok elől, menekülésének útvonaláról a Spamhaus informálta az FBI-t.
Steve Linford, a Spamhaus munkatársa szerint Christopher Smith a világ tíz legaktívabb spammere közé sorolható, s csak az amerikai AOL internetszolgáltató ügyfeleinek többmilliárd kéretlen levelet küldött ki.

Origo.hu, 2005. július 7.

Spamekből legtöbb jelenleg az Egyesült Államokból származik, második helyen viszont az a Kína áll, melynek internetező tábora dinamikusan növekszik; korántsem kizárt, hogy a nem éppen irigylésre méltó első helyet a rizs hazája hamarosan át fogja venni. Ezt szeretné meggátolni a helyi vezetés.
Peking ugyanis bejelentette, hogy csatlakozni kíván ahhoz a csoporthoz, mely azon országokat tömöríti egybe, melyek együttes erővel igyekeznek fellépni a nem kívánatos elektronikus levelekkel szemben. A Londoni Akciótervet idén februárban adoptáló Spam Enforcement Collaboration munkája nyomán már több száz spammer ellen kezdődhetett jogi eljárás - mindezt kéretlen e-mailek százezreinek az átvizsgálása után érték el az egymással szövetkező államok.

Terminal.hu, 2005. július 5.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden közleményben tudatta: az adatvédelmi biztoshoz és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz fordultak, mert álláspontjuk szerint a rendőrség "a legalapvetőbb adatkezelési szabályokat is semmibe véve tárol olyan hang- és képfelvételeket, melyek megőrzésére a törvények értelmében nem lenne jogosult".
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a rendőrségről szóló törvény alapján készít és tárol kép- és hangfelvételeket. Ezeket - ha nem indul az ügyben eljárás - a törvényi előírásoknak megfelelően hat hónapon belül megsemmisíti - közölte a BRFK kommunikációs osztálya.

HVG.hu, 2005. július 5.

A neten is elérhetők lesznek a közérdekű adatok, köztük a különböző jogszabályok és bírósági ítéletek, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló törvényt.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását.
A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy az internetre feltett jogszabálytervezeteiket a felhasználók véleményezhessék, és így közvetlenül beleszóljanak a törvényalkotási folyamatba.
A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elég, ha csupán a jogszabályokat eddig is publikáló Magyar Közlöny hozzáférhető, mivel egy-egy jogszabály sokszor számos más rendelkezést módosít, ami áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teheti a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, amely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-től működik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ettől kezdve hatályos a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.
2007. január 1-től kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az ötvenezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak 2007. július 1-től kell nyilvánosságra hozniuk anonimizált ítéleteiket.
Az ötvenezer főnél kisebb települések önkormányzatai, illetve az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-től kötelezettek az adatközlésre.

index.hu, 2005. július 4.

A tervek szerint július elsejétől Michigan és Utah amerikai szövetségi államokban olyan új törvények lépnek hatályba, amelyek főleg a gyermekeket és a fiatalokat akarják megkímélni a spam levelektől.
Ehhez első lépésként a 18 évesnél fiatalabb személyek e-mail címeit egy központi, Child Protection Registry nevű adatbázisba regisztrálják. Ezenkívül hasonló védelemben részesülhetnek a különböző iskolák és a gyermekekkel foglalkozó más oktatási vagy nevelőintézmények is, amelyeknek a domainneve kerül be az adatbázisba.
Az új törvények szerint mindenki, aki ezekre a védett e-mail címekre szerencsejáték, pornográf, vényköteles vagy tiltott gyógyszer-, alkohol- és dohányreklámot vagy ilyen oldalakra mutató linket tartalmazó kéretlen elektronikus levelet küld akár börtönbüntetéssel is sújtható lesz.

SG.hu, 2005. június 27.