A Társaság a Közszolgálati Rádióért fordult korábban az adatvédelmi biztoshoz.
A civil szerveződés még tavaly ősszel intézett három kérdést az adatvédelmi biztoshoz, melyekre 2009. március 18-án érkezett válasz Dr. Jóri Andrástól. Az ombudsman a szervezet három felvetéséből egyben még vizsgálódni kíván, ám két ügyben jogellenesnek minősítette a Magyar Rádió eljárását.
Az első kérdés arra irányult, hogy a Magyar Rádió elnökének joga van-e olyan elnöki utasításhoz, melynek lényege, hogy - a törvényben meghatározottakon túlmenően - adatzárolást rendeljen el. Az ombudsman szerint ez a rendelkezés jogellenesen korlátoz, ezért felszólította az elnököt, hogy törölje utasításának ezt a pontját. A második kérdésben azt vetette föl a Társaság, hogy a Magyar Rádió honlapján nem minden ötmillió forint fölötti szerződés szerepel, így a CIB Bankkal kötött, 3,2 milliárd forintos jelzálog fedezetű hitelszerződés sem található meg. Az ombudsman válasza szerint a közmédium honlapján található információk nem felelnek meg az üvegzseb törvény rendelkezéseinek, ezért ebben az ügyben is megkeresi a rádió elnökét.
A harmadik kérdés lényege, hogy a Magyar Rádió elnöke több, nemzetközi versenyeken is díjazott honlapot zárt el a nyilvánosság elől, holott ezek - a Társaság meglátása szerint - szerzői jogilag rendezettek, és esetenként célzott állami támogatásokból hozták létre őket, még a közrádió dolgozóiként.
Ilyen például a Magyar Rádió első 75 évét részletesen ismertető honlap-rész, a rádió teljes archívumából válogató, tematikus Kincsestár, a Digitális archívum című összeállítás, a közmédium művészeti tevékenységét bemutató, nemzetközi díjat nyert Fülemile, illetve az Európán kívüli országok, népek kultúráját elemző, nívódíjas Világvevő is.
Az adatvédelmi biztos szerint ezek az információk és az archívum teljes állománya közérdekű adatként nyilvánosak, de a szerzői jogi védelem miatt további vizsgálatot kíván folytatni. A Társaság hozzátette: a közszolgálati médiumok archívumait az Állami Számvevőszék is vizsgálni fogja.

Mediainfo.hu, 2009. március 23.

Szorulnak a kínai SMS spammerek. A kínai kormány ugyanis utasította az ország legnagyobb mobilszolgáltatóját, hogy kutassa fel és vonja felelősségre azokat a munkatársait, akik a közelmúlt SMS kampányaiért felelősek.
Kínában több mint 600 millió mobiltelefon előfizető van, a kéretlen szöveges üzenetekben szétküldött reklámok pedig a legeredményesebb módját kínálják annak, hogy a hirdetők széles tömegeket érjenek el, annak ellenére, hogy ezzel kivívják az előfizetők haragját. "Az SMS spam rendkívül elterjedt ebben az országban, egyszerűen azért, mert működik. A mobilos hirdetések hatalmas piaca mindig is izgatta a befektetőket." - nyilatkozta a Reuters-nek Shaun Rein a China Market Research Group elemzőcég egyik vezetője.
Az ország állami televíziója, a CCTV a közelmúltban arról számolt be, hogy a China Mobile Shandong tartományban lévő részlegének alkalmazottjai SMS spamekkel növelik a vállalat bevételeit. A kormány ezt követően utasította az ország legnagyobb és természetesen állami kézben lévő mobilszolgáltatóját, hogy keresse meg azokat az alkalmazottait, akik a felháborodást keltő kampányért felelősek, és szabjon ki rájuk büntetést. A China Mobile mellett Kína kisebb szolgáltatóit, a China Telecom és a China Unicorn nevű cégeket is arra kérték a hivatalos szervek, hogy tiltsák ki a reklámnak ezt a formáját a rendszerükből.
Nem ez az első eset, hogy büntetést szabnak ki a mobilon hirdetőkre. A kínai vezetés már évek óta próbál leszámolni a telefonos spamekkel. A kéretlen üzenetek elleni állami fellépés 2007-ben kezdődött, amikor egy kampány során kétszázmillió kínai előfizető kapott reklámleveleket a telefonjára. A kormányzat erőfeszítései azonban mindezidáig eredménytelennek bizonyultak, annak ellenére, hogy tavaly háromszáz reklámcéget zárt be és 14 ezer SMS forrást azonosított az informatikai minisztérium.

Technet.hu, 2009. március 23.

Tiltólistán a Wikileaks és egy abortuszellenes oldal – utóbbi annak köszönhetően, hogy egy felhasználó hülyét csinált a hatóságokból.

Tavaly januárban adtunk hírt arról, hogy az ausztrál távközlési miniszter, Stephen Conroy vezetésével a kormány központi internetcenzúra alkalmazása mellett erősködött, majd decemberben számoltunk be róla, hogy valósággá vált a tervezet: állami tűzfal mögé került egész Ausztrália. A program célja nem más, minthogy tartalomszűrésre kötelezze az internetszolgáltatókat: a gyermekek védelmében hozott intézkedés alapján a kontinensnyi ország egész területéről korlátozzák a hozzáférést a fiatalok számára károsnak ítélt – erőszakot vagy pornográfiát tartalmazó – weboldalakhoz. Arról egyébként nem jelent meg hivatalos közlemény, hogy mégis milyen jellegű erőszak vagy pornográfia számít immáron tolerálhatatlannak; a 2005-ben korábbi szervezetek egyesülésével létrejött Ausztrál Kommunikációs- és Médiafelügyeleti Hatóság (ACMA) saját hatáskörben dönt a szűrendő weblapokról. Egyes hírek szerint kétféle engedélyezett tartalom előkészítése zajlik: egy a felnőtteknek és egy a gyermekek számára.

Tegnap az ACMA lekapcsolt jó néhány, a Wikileaks nevű "szivárgós" online médiumra mutató hivatkozást. Az oldal arról híres, hogy nyitott minden olyan információra – az üzleti titkoktól kezdve a vallási ügyeken át a politikai témákig – , amelyek a közösségre tartozhatnak, de "bizonyos érdekek" egyébként nem engednének nyilvánosságra kerülni (valamint nyilván komoly peres ügyek kerekednének azok publikálásból.) Természetesen nem zárható ki, hogy rosszindulatú pletykák, bizonyítékokkal alá nem támasztott félhivatalos vagy másodkézből származó információk is felkerülnek a szájtra, de az összeesküvés-elméletek töretlen lelkesedésű rajongóit ez nyilván cseppet sem zavarja. „A cenzúra első szabálya: a cenzúrát is cenzúrázni kell” – közölte szűkszavúan a Wikileaks.

A médium mostani részleges feketelistára helyezése mögött az áll, hogy az oldal – híven filozófiájához – 2008 decemberében felfedte a dán kormány által cenzúra alá helyezett összesen 3863 weblap titkos listáját, az ACMA az erre mutató linkek elérhetőségét tiltotta meg. A kormány mindemellett 11 ezer ausztrál dolláros (1 millió 700 ezer forintos) napi bírsággal sújtja majd azokat, akik saját weboldalukon hivatkozást tesznek közzé a cenzúrázott szájtokra. A népszerű ausztrál internetes fórum, a Whirlpool kis híján meg is járta: az egyik felhasználó ugyanis egy abortuszellenes lapra mutató linket helyezett el az egyik topikban, az oldal azonban korábban már felkerült az ACMA tiltólistájára (hogy miért, arról lentebb.) A hivatal a fenti pénzbírsággal fenyegette meg a Whirlpoolt hosztoló szolgáltatót, mire a fórum üzemeltetője beleegyezett a hivatkozások törlésébe.

A cenzúrázás persze nem arat osztatlan sikert az állampolgárok soraiban, valamint nem áll mögé a jelenleg ellenzékben politizáló balliberális zöldek és az egyébként konzervatív liberálisok pártja sem. Kételkedve a rendszer működésképtelenségében, egy Foad névre hallgató felhasználó bejelentést tett a hatóságoknak, miszerint olyan oldalra bukkant, amely alkalmas a gyermekek veszélyeztetésére. Az ACMA nem tétlenkedett, feketelistára helyezte a kérdéses URL-t – történetesen az imént ismertetett abortuszellenes oldalt. Foad morbid, de annál szemléletesebb sikere több ausztrál internetes fórumon is gyorsan téma lett, sokak szerint bizonyítva a rendszer totális működésképtelenségét.

A Nagy Tűzfal ügyében új fejlemény, hogy nem csupán a pornó és az ábrázolt erőszak bizonyulhat tolerálhatatlannak, hanem a lázító vagy gyűlöletet keltő politikai beszédek, írások megjelentetése is.

ITCafe.hu, 2009. március 18.

 http://rendszergazdak.blog.hu/2009/03/16/adatvedelem_tobb_szemszogbol_is

Az Európai Bizottság a YouTube ellen folytat vizsgálatot, mivel úgy véli, hogy a Google videómegosztó oldala nem tartja be az adatvédelmi előírásokat az Európai Unió számára létrehozott csatornán az EU Tube-on.
"Azt ellenőrizzük a Google-nál, hogy mit tesznek az uniós tartalmat bemutató YouTube szolgáltatásokat használó felhasználókról szerzett információkkal." - mondta Joseph Hennon, az Európai Bizottság kommunikációs politikáért felelős szóvivője.
Hennon az EurActiv-nak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az EU Tube-on megtekinthető videókon kívül probléma lehet az Európai Unió hivatalos honlapjain beágyazott YouTube tartalmakkal is.
Brüsszel nem kíván drasztikus lépésekhez folyamodni. "Az egyeztetés eredményeként vagy új szerződést kötünk a Google-al, vagy egy feltűnő adatvédelmi figyelmeztetés tüntetünk fel az EU-videókon." - mondta Hennon. A szóvivő szerint "elméletben lehetséges", hogy a vita eredményeként a Bizottság megszünteti az YouTube tartalmait. "Természetesen fontolóra veszünk más csatornákat is, mint a Daily Motion." - amely a YouTube francia alternatívája, ugyanakkor kevésbé népszerű.
Az EU végrehajtó testülete egyelőre kizárja annak lehetőségét, hogy más webes szolgáltatásokat (mint a Second Life vagy a MySpace) is igénybe venne. A biztosok közül három rendelkezik Facebook profillal (Meglena Kuneva, Louis Michelés Margot Wallström), míg Brüsszel "a Twitteren való hivatalos megjelenést fontolgatja", mondta Hennon.
A YouTube kapcsán leginkább a "sütik" okoznak gondot, mivel ezen a téren a Google és az EU intézményei eltérő politikát folytatnak. A sütik adat-darabok, melyeket a felhasználók számítógépei elraktároznak, ha meglátogatnak egy weboldalt, vagy igénybe vesznek egy internetes szolgáltatást.
Az EU hivatalos honlapja ún. "session" sütiket használ, amelyek csak addig emlékeznek a felhasználók választásaira, amíg azok kapcsolódnak az adott holnaphoz. "Amint elhagyják az "Europa" szervert, a sütik törlődnek." - magyarázta Hennon.
A Google és így a YouTube azonban teljesen eltérő megközelítést alkalmaz. Az amerikai vállalat a sütik segítségével hónapokig megtartja a felhasználók adatait, így követve az interneten szörfözőket, hogy felmérje érdeklődésüket és fogyasztási szokásaikat. A YouTUbe adatvédelmi leírásában is elolvasható, hogy az információt ezután hirdetőknek adják el, akik ezek segítségével célzott reklámokat készítenek.
A hivatalos adatok szerint az EU Tube csatornájáról létrejötte óta, vagyis az elmúlt 18 hónapban mintegy 14 millió videót töltöttek le. A Google adatbázisában megtalálható tehát az EU Tube minden felhasználójának webes története: a YouTube-on regisztrált felhasználókról személyes, másokról elektronikus profilt képes alkotni. Az Europa honlap átlagosan 500.000 látogatót vonz naponta. A Google őket is képes azonosítani, ha megnéznek egy YouTube videót az EU honlapján keresztül.
A kérdés az Egyesült Államokban is fejtörést okozott. Az Obama adminisztráció végül úgy döntött, felhagy a kampányban alkalmazott gyakorlattal, és nem ágyaz be YouTube videókat a Fehér Ház honlapján. Az elnöki kabinet szerint azonban ennek nem adatvédelmi okai voltak.
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsosa az EurActiv-nak elmondta: "A YouTube erős, robosztus adatvédelmi politikával rendelkezik, hogy védje a felhasználókat. Bízunk benne, hogy a Bizottság meg lesz elégedve a módszereinkkel."

EurActiv.hu, 2009. március 10.

Az adatvédelmi biztos aggályai ellenére is benyújtotta a kormány az úgynevezett pozitív adóslistáról szóló javaslatát. A tervezetet jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés. A kormány indokolása szerint a teljes lakossági hitelnyilvántartás egyszerűbbé tenné és felgyorsítaná a kölcsönkérelmek elbírálását és felelősebb ügyfélmagatartásra is ösztönözne.
Ez utóbbira szükség is lenne, mert a központi hitelinformációs-rendszer szerint tavaly év végén több mint 600 ezer embernek volt hitelmulasztása. A mutatók évről évre rosszabbak. Csak az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt a rossz adósok száma. Több esetben 10-15 tartozást is felhalmozott egy-egy család, az abszolút csúcstartó azonban két évvel ezelőtt 17-ig jutott el.
A Bankszövetség már több mint öt éve szeretné elérni a teljes körű adóslista bevezetését, de az adatvédelmi aggályok miatt mostanáig nem lett törvényjavaslat a kezdeményezésből.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban még tavaly kidolgozott és aztán hónapokig "pihentetett" tervezet szerint az új hitelnyilvántartásba már a jó adósok is bekerülnének. A tárca szerint a cél - a vállalkozásoknál most is működő teljes listás rendszerhez hasonlóan - az ügyfél fizetőképességének jobb megismerése. A listán a hitel kérelmezője minden érvényben lévő hitelszerződésével, valamint az azokhoz kapcsolódó negatív eseményekkel együtt szerepel. Az adatokból pedig megállapítható, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért kölcsön törlesztési időszakában.
Az adatvédelmi biztos nem ért egyet a teljes körű adóslista létrehozásával. Már elődje, Péterfalvi Attila sem támogatta az elképzelést, amit Jóri András is elutasít. Korábban többször is úgy nyilatkozott: minden lehetséges eszközzel próbál fellépni ellene. Szerinte a pénzintézetek nem a jó adósokat, hanem a bankok számára legtöbb pénzt jelentő ügyfeleket válogatják majd ki a rendszer segítségével.
A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás a korábban nem fizetők számára nem jelentené azt, hogy minden további hitelfelvételi lehetőségből kizárják őket. Ha rendezték tartozásukat, azok is kaphatnak majd kölcsönt, akik korábban fölkerültek a negatív adóslistára. Az új szisztéma, amennyiben azt az Országgyűlés is megszavazza, május elsejétől működik majd.

Stop.hu, 2009. február 26.

Jogtalanul tagadta meg az oktatási tárca Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének kérését, amely a Magyar Universitas Program keretében a felsőoktatási intézmények által PPP-konstrukcióban megkötött szerződések nyilvánosságra hozatalára irányult - foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos, miután Pokorni Zoltán az ügyben felkereste. Sió László az MTI-nek úgy fogalmazott: az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján bebizonyosodott, hogy az oktatási tárca jogtalanul járt el az ügyben.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője az MTI-nek elmondta: az adatvédelmi biztos megállapította, hogy több adatkezelő esetén annak a szervnek kell teljesítenie az adatkérést, ahová az igényt benyújtották. Mivel jelen esetben az adatkérést az oktatási tárcához nyújtották be, ezért a minisztériumnak a vonatkozó jogszabály alapján tájékoztatást kell adnia - idézte Sió az adatvédelmi biztos állásfoglalásában leírtakat.
Pokorni volt oktatási miniszter több alkalommal is kért tájékoztatást a PPP-s szerződésekről Magyar Bálint minisztersége idején és Hiller István tárcavezetése alatt is. Sió leszögezte: elvárják Hiller Istvántól, hogy haladéktalanul adja ki a kért dokumentumokat.
Sió szerint egyébként az oktatási miniszternek oka van rá, hogy nem adja ki a szerződés részleteit, mert szerinte azokat olyan előnytelen feltételekkel kötötték, amely minden létező konstrukciónál drágább. Az oktatáspolitikus szerint egyes intézményeknek 50-150 millió forinttal is növekedhet a törlesztő részletük a forintválság következményeként.

HirTV.hu, 2009. február 25.

Feltörték a Wyndham szállodalánc egyik számítógépét és több tízezer vendég bankkártyájának számait szerezték meg hackerek tavaly júliusban.

Bár a szállodaláncnak csupán egyetlen számítógépét törték fel, a cég szervereihez is hozzáfértek a támadók és vendégek tízezreinek a bankkártya adatait töltötték le tavaly júliusban Amerikában. A cég becslései szerint több mint negyven szálloda lehet érintett, azt viszont nem közölték, hogy hány vendégük banki információit lopták el. Florida főállamügyésze 21 ezerre teszi az államban az adatlopás áldozatainak számát.

A hackerek a vendégek nevén, kártyaszámán és a kártya lejárati idején túl megszerezték a bankkártyák azonosításához használt CVV kódokat is, azaz minden információ a rendelkezésükre áll, ami egy internetes vásárláshoz szükséges. A CVV kódokat elképzelhető, hogy a feketepiacon értékesítették.

Vásárolni sok helyen a lejárati idő és kártyaszám ismeretében is lehet, ha azonban egy vásárlás során a CVV kódot is használják, a kártyát kibocsátó bankot terheli a felelősség a csalás által okozott anyagi károkért. Az amerikai titkosszolgálat szeptemberben kezdett nyomozni az ügyben, a vendégeket pedig decemberben értesítették először az adataik ellopásáról. Most újabb információk kerültek napvilágra az üggyel kapcsolatban, amik világossá tették, hogy egy rendkívül nagy anyagi kárt okozó internetes bűncselekményt követtek el nyáron.

piacesprofit.hu, 2009. február 19.

A munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározó eszközzel (GPS) a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala. Jóri András adatvédelmi biztos szerint a nyomkövető rendszer ebben az esetben is csak a munkaidő alatt működtethető.
Az ombudsmanhoz egy cég egyik dolgozója fordult kérdésével, amelyből kiderült: a vállalkozás GPS-rendszert szerelt be járműveibe, amelyeket a dolgozók kötetlen munkaidejükben használnak. A kötetlen munkaidő ténye azonban megnehezíti, hogy különbséget tegyenek az autók hivatalos és magáncélú használata között. A munkavállalók nem írtak alá olyan munkaszerződés-módosítást, amelyben hozzájárultak volna a GPS-adatok lekérdezéséhez.
Állásfoglalásában a biztos leszögezte, hogy a GPS-rendszerből származó adatot a gépjárművet vezető, illetve a járműben tartózkodó személy személyes adatának kell tekinteni. Személyes adat pedig a törvény értelmében csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt a törvény elrendeli.
Az adatkezelésnek ezen kívül meg kell felelnie a célhoz kötöttség és az arányosság elvének is. Ez azt jelenti, hogy az érintett hozzájárulásával logisztikai célból meg lehet határozni a jármű helyzetét. Csak azokat a dolgozókat lehet azonban ilyen módon követni, akiknek ellenőrzése a munkakörükből következően valóban elengedhetetlen, és az ellenőrzés nem valósítható meg más, enyhébb jogkorlátozással járó módon.

HirTV.hu, 2009. február 19.

A Deutsche Telekom (DT) és a Deutsche Bahn (DB) ellenőrzési vizsgálatai miatt az elmúlt napokban egyre többen sürgették az adatvédelmi szabályok szigorítását, illetve megváltoztatását.
Külön törvény biztosítaná a jövőben a dolgozók személyes adatait a munkáltatók megfigyelési akcióival szemben. Dr. Wolfgang Schäuble belügyminiszter Berlinben találkozott Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági miniszterrel, Detlef Scheele munkaügyi államtitkárral, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel, valamint Peter Schaar szövetségi adatvédelmi biztossal. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az új törvény nem születhet meg néhány hét alatt és minden bizonnyal már csak a következő parlamenti választások után léphet majd hatályba.
A német kormány azt szeretné elérni, hogy visszaszoruljon a munkavállalók személyes adatainak illegális összegyűjtése, tárolása, elemzése és azok nem megfelelő módon való felhasználása. "Az alkalmazottak totális megfigyelése a munkahelyen semmi esetre sem megengedhető, éppúgy, mint ahogy az átvilágításuk vagy a különböző szempontok szerinti kiválogatásuk sem. Különösen komoly hiányosságok vannak a videokamerás megfigyelések, az információvédelem, az e-mailek és az internethasználat ellenőrzésének területén, de ugyanígy aggályos a magánnyomozók foglalkoztatása a dolgozók életének ellenőrzésére" - jelentette ki Olaf Scholz munkaügyi miniszter.
"Tény, hogy szükség van a munkahelyi információk, illetve a munkahelyen a személyes adatok védelmére. Szabályozni kell többek között, hogy a belső ellenőrzések során kik és milyen céllal férhetnek a személyekre vonatkozó anyagokhoz. Ezenkívül nem lehet gyanú nélkül adatokat összegyűjteni, tárolni és elemezni, valamint nem szabad a munkavállalók viselkedését teljes körűen ellenőrizni. Világosan tisztázni kell, hogy mi történjen a jövőben egy céghez jelentkező, de oda fel nem vett emberek személyes adataival. Ezeket célszerű a döntések után azonnal törölni" - hangsúlyozta Peter Schaar.
Petra Pau, a Die Linke belpolitikai szakértője ugyanakkor borúlátóan nyilatkozott: "Amíg a munkavállalók információit nem védi törvény a vállalatok túlkapásaival szemben, addig még sok, a DT és a DB akcióhoz hasonló ügyre derülhet fény a közeljövőben."

SG.hu, 2009. február 17.

Nagy-Britanniában a 2005-ben elindított e-borders program keretében olyan nyilvántartást hoznak létre, amelyben tíz évig minden állampolgár utazási adatait tárolni fogják.

Az elképzelés leginkább a US Visit projektre hasonlít és a célja, hogy a hatóságok minden állampolgár minden utazásokkal kapcsolatos adatáról, információjáról hiánytalanul tudomást szerezzenek. A személyes profilokban tárolnák minden Nagy-Britanniát elhagyó vagy oda beutazó szigetországi állampolgár nevét, címét, telefonszámát, hotel- és jegyfoglalásokhoz kapcsolódó adatait, utazási útvonalait, valamint bank- és hitelkártya-információit. A brit hatóságok nagy fába vágták a fejszéjüket, ugyanis évente 250 millió útról van szó.

A mai napig titkos központban már jelenleg is 600-an dolgoznak. Az adatbázisban nem csak az adatokat gyűjtik össze, hanem azokat össze is hasonlítják a rendőrség, a szociális hivatalok és a titkosszolgálatok nyilvántartásában tárolt feljegyzésekkel. Kiszivárgott információk szerint a központ eddig 70 millió utazás adatait gyűjtötte össze és értékelte ki.

A brit belügyminisztérium hivatalosan megerősítette az adatbázis létezését és a terrorizmus, az illegális bevándorlás, valamint a szervezett bűnözés elleni hatékony harccal indokolta a létrehozását. Phil Woolas, a bevándorlási ügyekért felelős miniszter azzal védekezett, hogy az ország már most a világ egyik legjobban védett határaival rendelkezik és szeretnék ezt az állapotot a jövőben is fenntartani. "Csúcstechnikájú határvédelmi rendszereink lehetővé teszik a számunkra, hogy minden olyan be- és kiutazó személyt felderítsünk, aki nem hajlandó betartani a szabályainkat" - szögezte le a miniszter.

Az egyelőre nem derült ki, hogy a központ működése évente hány millió fontjába kerül a brit adófizetőknek, aki így gyakorlatilag a saját ellenőrzésüket finanszírozzák. Egyébként éppen a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését a brit felsőház alkotmányügyi bizottsága, amelyben követelte az ellenőrző rendszerek számának csökkentését. A testület indoklása szerint a megfigyelések és a személyes adatok gyűjtése aláássa a brit demokrácia tekintélyét. "Ugyan minden ellenőrzési intézkedés meghozatala kapcsán lehet a biztonságra és az állampolgárok védelmére hivatkozni, azonban nem engedhetjük meg, hogy egy Big Brother társadalommá váljunk" - hangsúlyozta Chris Grayling, a konzervatívok belpolitikai ügyekért felelős szakpolitikusa.

SG.hu, 2009. február 9.

Nem hackertámadás, hanem valószínűleg az üzemeltetés szabályainak megsértése okozta a hétvégén a kormányzati Ügyfélkapu meghibásodását - közölte Jóri András adatvédelmi biztos.
Az ombudsman közleményében azt írta: a helyszíni vizsgálat során arra nem kaptak választ, hogy hány ügyfél személyes adata vált egy időre nyilvánossá, és annak kiderítése is folyamatban van, hogy illetéktelenek módosíthatták-e a birtokukba került adatokat.
A vizsgálat következő szakaszában Jóri András áttekinti a központi elektronikus szolgáltató rendszer jogi szabályozását, belső eljárásrendjét, az üzemeltetés feltételeit és műszaki hátterét.
Budai Bernadett kormányszóvivő a hétfői kormányszóvívői tájékoztatón kérdésre válaszolva annyit mondott: bővebb információt csak a jelenleg folyó vizsgálat lezárása után tudnak adni az Ügyfélkapu meghibásodásának ügyében. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Infokommunikációs Államtitkársága azt közölte, hogy jelenleg is folyik az átfogó vizsgálat a kormány informatikai biztonsági felügyelője vezetésével. A vizsgálat első eredményeiről és a kapcsolódó intézkedésekről Baja Ferenc infokommunikációs kormánybiztos számol be kedden sajtótájékoztatón.
A vasárnapi Bors arról írt, hogy több százezer adózó adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe, miután összeomlott a kormányzati informatikai rendszer, az ügyfélkapu. A lap értesülései szerint az oldalra bejelentkezők mások személyes adatait látták a képernyőn a sajátjuk helyett.

FN.hu, 2009. február 9.

A szervezet azt szeretné, hogy ha az elektronikus igazolványokra vonatkozó közös európai uniós adatvédelmi stratégiát dolgoznának ki. Jelenleg minden tagállam eltérő megoldást alkalmaz.

Az Európai Unió Hálózati és Információs Biztonsági Hivatala (ENISA) kiadta jelentését az e-okmányok fejlődéséről. A szervezet a dokumentumban leginkább azt kifogásolja, hogy nincsen egy egységes elektronikus igazolványokra vonatkozó európai uniós adatvédelmi stratégia. Vagyis, ahány ország annyiféle e-irat; azok mind más és más adatvédelmi előírásoknak felelnek meg. Ezek az eltérések pedig nagyban megnehezítik a különböző elektronikus papírok egységesítését és felhasználását.
Az ENISA szakértői példaként említik, hogy jelenleg tíz különböző nemzeti e-igazolvány koncepció van érvényben és 13 továbbit terveznek az európai uniós tagországok. A legtöbb esetben a tagállamokban a hivatalos ügyek intézéséhez, adóbevallások online benyújtásához vagy nyomtatványok, beadványok beküldésekor használják ezeket az azonosítókat. De ugyanígy alkalmasak biztonságos digitális számlák elkészítésére is. A közeljövőben pedig használhatók lesznek például a könyvtári, a chat- vagy más szolgáltatásokhoz való hozzáférések biztosítására.
"A jelentésben arra is kitérünk, hogy a különböző megoldások esetében milyen technológiákat használnak. A digitális aláírás használatához például elengedhetetlen egy Smart-Card alapú rendszer megléte. Ezenkívül az állampolgárokat is tájékoztatni kell, hogy bátran fogadják el az új technológiákat" - közölte Ulf Bergström, az ENISA szóvivője. Az ENISA csak javasolhat és hasznos tanácsokkal, információkkal láthatja el az e-dokumentumokat bevezetni akaró tagországokat. A hivatal ennek ellenére úgy vélte, hogy a legpraktikusabb az lenne, hogy ha minden európai uniós tagállam ugyanolyan technológiai szinten álló megoldásokat alkalmazna.
"Az egyes tagországokban nagyon eltérő az adatvédelem. Éppen ezért csak akkor indulhat meg igazán a fejlődés ezen a területen, hogy ha ezt a kérdést megnyugtató módon rendezzük. A magánélethez való jog egy alapvető emberi jog. Ahhoz azonban, hogy ezt a jogot minden e-igazolvány tulajdonosának biztosíthassuk, idén is mindent el kell követnünk" - jelentette ki Andrea Pirotti, az ENISA igazgatója.

SG.hu, 2009. február 9.

A 2008-as évben mindössze a levelek 8,4 százaléka bizonyult legitimnek a Panda Security legújabb kimutatásai alapján. A 430 millió elemzett levél 89,88 százaléka egyszerű spamnek bizonyult, 1,11 százalék pedig rosszindulatú kóddal fertőzve érkezett meg a címzetthez.
A spam többsége kiterjedt zombi-hálózatokon keresztül terjedt; az utolsó negyedéves adatok szerint akár 301 ezer fertőzött gép is dolgozhatott egyszerre. A spam a cégek számára nem pusztán kényelmetlenség kérdése - fejtegette Sándor Zsolt, a Panda Security magyarországi igazgatója. - A spammel foglalkozni kell, tehát időbe és pénzbe kerül, ráadásul elviszi a sávszélességet a fontos dolgok elől.

VG.hu, 2009. február 6.

Az adatvédelmi biztos szerint a bankfiókok belső kameráinak minőségi cseréje nem vet fel adatvédelmi aggályokat. Jóri András azonban különösnek nevezi a bankfiókok külső környezetének kamerás megfigyelésére tett javaslatot, amelyet csütörtöki sajtókonferenciáján Bencze József országos rendőrfőkapitány ismertetett - olvasható az országgyűlési biztos hivatalának közleményében.
A közterületet megfigyelő kamerák közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célú felszerelését és működtetését a rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat engedélyezheti.
A biztos szerint azonban a jóváhagyás előtt az önkormányzat köteles megvizsgálni, hogy valóban a térfigyelés az egyetlen eszköz, vagy vannak más, az alkotmányos jogokat kevésbé sértő megoldások is. A térfigyelés ugyanis jogkorlátozással jár, a felvételeken rögzített járókelők magánszférához és személyes adatokhoz fűződő jogának csorbításával. Másrészt a tapasztalatok szerint a kamerák nem visszafogják a bűnözést, csak átkényszerítik oda, ahol nincs térfigyelés - állapította meg a biztos.
A biztos szerint tisztázandó kérdés az is, hogy ha mégis a bekamerázás mellett döntenének, ki állná a költségeket.

Hirtv.hu, 2009. február 5.

A Google Maps hamarosan új szoftvert mutat be, amely mobiltelefonra telepítve lehetővé teszi, hogy a család mindig tudja, hol járunk éppen. A rendszer adatvédelmi aggályokat ébreszt, de a cég ígérete szerint a tartózkodási hellyel kapcsolatos adatokat nem tárolják.
A Google 2007-ben mutatta be az első helymeghatározásra alkalmas szoftverét, akkor a felhasználók saját helyzetüket állapíthatták meg a Google Maps segítségével. A most bemutatandó, Latitude nevű szoftver ezt a gondolatmenetet viszi tovább: megosztja a helyzettel kapcsolatos információkat az ismerősökkel - írja az AP.
A cég termékmenedzsere szerint az alkalmazás a közösségi oldalak szemléletét házasítja össze a térképekkel és szórakoztatóbbá teszi azok használatát. Az adatvédelmi vonatkozással kapcsolatban a keresőóriás igyekszik leszögezni, hogy a nyomkövetési funkció könnyen kikapcsolható, a felhasználók helyzetének adatait pedig nem őrzik meg.
A rendszer az Egyesült Államokon kívül 26 országban működik (Magyarországon még nem), a helymeghatározáshoz mobiltelefon antennákat, GPS-t és WiFi kapcsolatot használ. A képernyőkön mindig a legfrissebb pozíció jelenik meg egy kis kép formájában. A szoftver használói dönthetik el, ki férhet hozzá ezekhez az adatokhoz.

VG.hu, 2009. február 4.

2008. január 28-án, az Európa Tanács Adatvédelmi Napja alkalmából World Wide Identity címmel adatvédelmi konferenciát tartottak Budapesten Dr. Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére. A Jogi Fórum részt vett az eseményen.

Az Adatvédelem Napja
Az Európa Tanács indíttatása nyomán 2009. január 28-án immár harmadízben rendezik meg az Európai Unió országaiban az Adatvédelmi Napot, amelyen az adatvédelmi hatóságok felhívják a figyelmet az adatvédelem, és információszabadság fontosságára. Dr. Jóri András adatvédelmi biztos kezdeményezésére ezen a napon „World Wide Identity” címmel konferenciát rendeztek, amelynek témája az internetes adatvédelem, az elektronikus adatgyűjtés-adatkezelés mindannyiunkat közelről érintő problémái, jelenségei és megoldásai voltak.

A téma fontossága
Az adatvédelemhez fűződő jogunk és érdekünk akkor is létezik, ha a mindennapjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Általában tudomást sem veszünk arról, hogy a munkahelyen, a hivatalokkal együttműködve vagy vitatkozva, de akár az Interneten keresgélve a személyes adatainkat használjuk, közöljük, bízzuk rá – megesik – olyanokra, akiknek a szándékait sokszor alig ismerjük. Amikor „felébredünk”, esetleg már késő. Egy Uniós felmérés szerint a megkérdezettek kétharmadát foglalkoztatja ugyan a személyes adatainak sorsa, ám már csak minden negyedik ember tudja, hogy vannak intézmények, amelyekre támaszkodhat a jogai védelmében.

A magyarok tudatossága ennél lényegesen jobb. Egy 2008-as vizsgálat szerint csaknem hatvan százalékuk van tisztában azzal, hogy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat segítségért. Az európai polgárok túlnyomó többsége elfogadja, hogy a terrorizmus elleni fellépés érdekében részben korlátozzák a személyes adataik védelméhez fűződő jogokat. Ennél különösebb, hogy miközben száz megkérdezett közül 82 úgy érzi, az adatai az interneten nincsenek biztonságban, csak minden ötödik ember használ tűzfalat, más biztonsági programot.

Az Európa Tanács a polgárok figyelmét az adatvédelem és a hozzá kapcsolódó jogok fontosságára, gyakorlásuk lehetőségére kívánja irányítani. A magyarországi nap fő eseményeként kezdeményezte dr. Jóri András országgyűlési biztos a „World Wide Identity” című konferenciát, amelyen a terület elismert szakemberei fogalmazták meg az Internet adatvédelmi problémáit, kérdéseit és lehetséges válaszait.

Átfogó témakörök
A konferencia témái közelebb esnek a mindennapi élethez, mint gondolnánk. A számítógépes adatkezelés és nyilvántartás a bankoktól a rendőrségig, az adatbázisok jogos vagy jogtalan gyűjtése, kereskedelme szinte mindenkit érint. Az elektronikus ügyintézés már a jelen része. Az internetes oldalak, az online tartalomszolgál­tatók megannyi személyes adattal dolgoznak. Számtalan weboldal, cég, elektronikus piactér, hatóság, társadalmi és politikai intézmény gyűjti a felhasználók adatait, és von le belőlük felhasználható következtetéseket. Mindehhez kapcsolódik a szabályozás problematikája: mi tehető és mi nem a személyes adatainkkal, hol találja meg az internethasználó a lehetőségeit és miként védheti meg a jogait.

A konferenciát Dr. Jóri András nyitotta meg, aki aktívan közreműködött az egyes előadásoknál, s végül a biztos szavai zárták az eseményt.

Az színvonalas adatvédelmi és adatbiztonsági „maraton” négy fő panelból állt:
Adatvédelem az állami működés során
Adatbiztonság versus adatmegőrzés: szabályozási kérdések
A magánszféra adatvédelme
Adattárházak és célzottság-az adatgyűjtő rendszerek lehetőségei

Minden egyes előadáscsoport a téma legkiválóbb szakembereit vonultatta fel, így a közönség mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból megalapozott előadásokat hallhatott.

Az első blokkban Dr. Nagy János altábornagy beszélt a Vám- és Pénzügyőrség számítógépes adatkezeléséről és a nyilvántartások fontosságáról. Dr. Peszleg Tibor rendőr alezredestől megtudhattuk a legújabb fejleményeket az adatbűnözés gazdasági hatásairól és az adatbázis-kereskedelemről. Szittner Károly feltárta azokat a dilemmákat, amelyek a központi elektronikus szolgáltató rendszer kapcsán adatvédelmi szempontból felmerülhetnek, kitért a rendszer jövőbeni fejlesztési koncepcióira is. A blokkot Dr. Kadlót Erzsébet az Alkotmánybíróság főtanácsosa zárta, aki a bűnügyi nyilvántartás alkotmányossági kritériumairól tartott előadást, az AB közelmúltbeli határozata apropóján.

Az adatbiztonsággal és adatmegőrzéssel foglalkozó panelben a Hüttl Tivadar, a TASZ munkatársa tartott előadást az adatmegőrzési irányelvet átültető szabályozás alkotmányossági kritikájáról. Suba Ferenc az European Network and Information Security Agency alelnöke bemutatta adatvédelmi és adatbiztonsági szabályozás kezdeményezéseit Európában. Ezt egészítette ki Keleti Arthur (KFKI), aki a biztonsági incidensek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos szabályozás adatvédelmi vonatkozásairól tartott előadást, főként az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatát bemutatva.

A magánszféra adatvédelmi kérdéseiről Ivanics Krisztina (vezető jogtanácsos, Sanoma Budapest Zrt.); Halász Mónika (jogi tanácsadó, Magyarországi Tartalomszolgál­tatók Egyesülete); Martos Balázs (elnök, Internet Szolgáltatók Tanácsa); Budai Péter (a Microsoft szakmai és biztonsági vezetője); Ádám Szilveszter (szabályozási munkatárs, Nemzeti Hírközlési Hatóság); és Takács Péter (a hírközlési fogyasztói jogok képviselője, Nemzeti Hírközlési Hatóság) fejtette ki álláspontját.

Az utolsó blokkban is igen érdekes téma került terítékre: az adattárházak és célzottság és az adatgyűjtő rendszerek lehetőségei, valamint az ezekkel kapcsolatos problémák. Arató Bence (tanácsadó, BI Consulting) „olvasott” a világhálón található lábnyomokból. Adatbányászatról és adattárházakról Kovács Gyula (ügyvezető, Data Research Kft.) tartott előadást. Kun Árpád (vezető rendszermérnök, Carnation) a kötelező önvédelmi gyakorlatokról, Dr. Halmos György (adatvédelmi szakértő, OBH) pedig a keresőrendszerek adatvédelmi vonatkozásairól beszélt. Az utolsó előadást Detrekői Zsuzsa tartotta az iWiw kapcsán felmerülő adatvédelmi elvek és a gyakorlat összefüggéséről.

Jogiforum.hu, 2009. január 29.

Az önszabályozás a legmegfelelőbb eszköz az internetes fórumokban, blogokban megjelenő személyes adatok védelmére - mondta Halász Mónika, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) jogi tanácsadója az adatvédelem napja alkalmából rendezett budapesti konferencián szerdán.

A szakember szerint az internetes fórumokban, blogokban megjelenő személyes adatok körére vonatkozik a legkevesebb jogi szabályozás. Mint mondta, ez részben jó, mert nincs korlátok közé szorítva, de rossz is, mivel a felhasználók és tartalomszolgáltatók jó része nincs tisztában azzal, milyen jogai, kötelezettségei vannak a felhasználói tartalom kapcsán, illetve, hogy milyen felelősség terheli őket érte.

Az önszabályozással, tudatos internetezéssel kialakulhat egy olyan internetes kultúra, ahol nem lesz szükség állami beavatkozásra, hanem az önszabályozás rugalmas eszközeivel oldható meg a problémák nagy része - jelentette ki.

Mint mondta, az MTE 2001-ben elkészítette etikai kódexét, 2004-ben és 2008-ban pedig a fórumok moderálásáról adott ki ajánlást, mert rengeteg panasz érkezett a moderálási gyakorlattal illetve a személyes adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatban.

Hozzátette: az internetes tartalmakat az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben szabályozzák, a törvény a tartalmakat a szolgáltató befolyása szerint kategorizálja: ha a szolgáltatónak befolyása van a tartalomra, szerkeszti azt, akkor felel a tartalomért és az abban megvalósuló jogsértésért. Ha azonban nincs befolyása rá, nem ő csinálta, csak tárolja, akkor a felelőssége korlátozott: csak akkor felel a tartalomért, ha a panaszos bejelenti ezt és a tartalomszolgáltató mégsem távolítja el
a jogsértő tartalmat.

A szabályozás a közvetítő szolgáltatókat jogosan védi azzal, hogy nem kötelesek jogsértő tartalmak után kutatni és folyamatosan ellenőrizni, történt-e jogsértés a felhasználói tartalomban - jegyezte meg.

Halász Mónika felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett vegyes tartalom esetében nehéz megállapítani a felelősségeket. A vegyes tartalomra példakánt a tartalomszolgáltató munkatársai által üzemeltetett blogokat hozta fel, itt a szolgáltató az eredeti blogbejegyzésért felelősséggel tartozik. A hozzászólások tekintetében viszont attól függ a felelőssége, hogy a blog szerkesztője a hozzászólást befolyásolta-e vagy sem - mondta.

Példaként említette, hogy egy ilyen blogban egyszer nyilvánosságra hoztak egy magánlevelet, a levél írójának hozzájárulása nélkül. A felhasználók hozzászóltak a blogbejegyzéshez, és egyre több személyes adatot adtak ki a levél írójáról. A panaszos kérte a szolgáltatót, hogy távolítsa el a levelet, ezt a szolgáltató később megtette ugyan, de nem tudta megállítani a kommentáráradatot, a felhasználók újra és újra visszamásolták az eredeti tartalmat.

prim.hu, 2009. január 29.

Veszélyben van emberi méltóságunk, önrendelkezési szabadságunk, ha személyes adatainkkal nem rendelkezhetünk – a négy hónapja hivatalba lépett adatvédelmi biztos, Jóri András így emlékeztetett az Alkotmánybíróság 1991-es határozatára az adatvédelem napja alkalmából rendezett konferencián. Mint mondta: ha kívülről megfigyelik a magánszférát, nincs lehetőség szabad véleményalkotásra.

Az 1990-es évek végén kiderült, hogy az informatikai környezet változása, a nagy teljesítményű számítógépes rendszerek meghaladottá tették a korábbi szabályozást, melyhez a 70-es években a német alkotmánybíróság adta meg a kezdő lökést. A testület több mint egy emberöltővel ezelőtt az információs önrendelkezési jog érvényesítése mellett szállt síkra: mindenki maga rendelkezik személyes adataival, azokat csak hozzájárulásával kezelheti más.

Az internet megerősödése után kialakult az adatvédelmi jogok új generációja, amely technikai alapú szabályozást jelent, majd a legutóbbi években általános lett az a megközelítés, amelyben már egy-egy eszköz, például laptop válhat jogilag védetté, mert egy ember személyiségének lényeges vonásait rögzítheti – mondta el Jóri András.


Az adatvédelem előtt álló kihívásokról szólva az ombudsman kifejtette: az egyik legfontosabb mai dilemma, hogy mit lehet kezdeni a kultúraközi konszenzus hiányával – például az Egyesült Államokban az európai értelemben vett szigorú adatvédelem alig-alig létezik.


Peszleg Tibor rendőr alezredes, a Nem­zeti Nyo­mozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályá­nak vezető munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy az adatvédelem nemcsak a magasan kvalifikált értelmiségiek "játéka", de kőkemény üzlet is, melynek nemzetgazdasági szinten is van jelentősége. Példa­ként említette, hogy csak a filmekkel kapcsolatos szerzői jogsértések Magyaror­szágon egy évben több mint százmillió dollárnyi kárt okoztak. Az úgynevezett nigériai csalásokkal szerzett illegális jövedelem pedig az ország GDP-jének az olaj- és a kakaókereskedelem után a harmadik legnagyobb bevételi forrása. 


Az alezredes az informatikai biztonság fontosságáról szólva felidézte, hogy 2007-ben Észtország közigazgatása és nagybankjai ellen az interneten olyan túlterheléses támadás indult, amely napokra ellehetetlenítette az érintett intézményeket. A bankkártyaadatokkal való kereskedelemre pedig jellemző, hogy ezzel egy orosz hacker két év alatt 11 millió dollárt keresett. 
Vajon mennyit kereshettek azok, akik az ellopott bankkártyaadatokkal visszaéltek? 

Peszleg Tibor azt is elmondta: a személyes adatokkal ma Magyarországon szinte büntetlenül lehet visszaélni, ezért szükség lehet a büntető törvénykönyv módosítására, az adatvédelmi biztos hatáskörének bővítésére, és arra, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

iWiW-es veszély
Az internetes személyiséglopás gyorsan terjed Magyarországon, például egyre többen élnek vissza iWiW-adatokkal. Ilyenkor az áldozat jó hírével élnek vissza, gyakorlatilag azt lopják el. Ez megtörténhet egy üzleti portálon is egy jól beve­ze­tett, bizalmat keltő név esetén is.

Metropol.hu, 2009. január 29.

Az Európa Tanácsnak magasabb szinten kellene szabályoznia a nem minősített adatok hozzáférhetőségét - mondta Jóri András adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ombudsman szerint túlságosan enyhe a személyes adatokkal kapcsolatos visszaélések büntető szabályozása.
A büntető törvénykönyvben az adatvédelmi törvény megsértése esetén eredetileg pénzbüntetést, illetve szabadságvesztést lehetett kiszabni, aminek enyhítését Majtényi László kezdeményezte - mondta az adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. A módosítás 'túl jól sikerült', így azóta ilyen büntetési tételeket csak jelentős érdeksérelem esetén lehet kiróni - tette hozzá Jóri András.
Az adatokkal való jogszerűtlen kereskedelem veszélyes lehet a társadalomra, az ombudsman ezért törvénymódosítást kezdeményezett. Mint mondta, a törvény most is szabályozza a minősített eseteket, ám mindenhol ott szerepel a jelentős érdeksérelem kitétel, ezért azt szeretnék, ha a mellé odakerülne az üzletszerű elkövetés is.
Jóri András megjegyezte: az ilyen jogsértéseket nem büntetőjogi, hanem államigazgatási, bírság jellegű büntetésekkel kellene szankcionálni. Ha nem a kívánatos helyzethez, hanem az európai átlaghoz viszonyítunk, Magyarországon jó a helyzet a nem minősített adatok hozzáférhetőségét tekintve, ám a döntés-előkészítő iratok körére ez kevésbé igaz - mondta az adatvédelmi biztos, megjegyezve: az Európa Tanácsnak magasabb szinten kellene szabályoznia a kérdést.
Mindig vitát generál, hogy az ilyen iratokban szereplő adatok nyilvánosak-e. Jóri András szerint igen. Az adatvédelmi biztos rámutatott: a döntés-előkészítéshez felhasznált adatok a döntés megszületéséig lehetnek nem nyilvánosak, mert előfordulhat, hogy egy adott tanulmányban szereplő információk állami érdeket sértenek.
Az ilyen adatokat 'szeretik eltitkolni', ezért úgy tűnhet, hogy nem jó a magyar helyzet. Ez talán a közállapotok hibája, maga a szabályozás jó megoldásokat tartalmaz - mutatott rá Jóri András.

Orinentpress.hu, 2009. január 29.

A Deutsche Bahn nemrég kirobbant adatvédelmi botránya jóval nagyobb, mint ahogy arra előzetesen a szakemberek számítottak.
Az ügy részleteibe a német parlament közlekedési, építésügyi- és városfejlesztési bizottságának szerdai ülésén nyerhetett a közvélemény betekintést. "A konszern 2002 és 2003 között a 240 000 dolgozója közül 173 000 esetében vizsgálta meg titokban a korrupció gyanúját" - ismerte el a testület előtt Wolfgang Schaupensteiner, a német vasút korrupcióellenes megbízottja. Mindez azt jelenti, hogy az alkalmazottak közel 75 százalékát vették górcső alá. A vizsgálatok során részletes listát készítettek, amin szerepelt az illető neve, címe, telefonszámai és a banki információi is. Ezeket az adatokat később a vállalat összehasonlította a 80 000 partnercége nyilvántartásaiban tárolt feljegyzésekkel és fájlokkal.
A bizottság ülésén Alexander Dax berlini adatvédelmi megbízott közölte, hogy amennyiben bebizonyosodnak a törvénysértések, úgy a német szövetségi vasúttársaságnak az adatvédelmi előírások több rendbeli megsértése miatt mindenekelőtt pénzbírságot kell fizetnie. Két esetben ennek az összege elérheti a 250 000 eurót. A dolgozókat minden fajta előzetes gyanú nélkül világították át és ráadásul a vizsgálatok lezárulta után sem tájékoztatták őket. Az egész ügy Dax szerint leginkább egy számítógépes nyomozóakcióra hasonlít.
A 173 000 személyből 300-nál találtak bűncselekményre utaló nyomot, ebből körülbelül 100 esetben merülhetett fel a korrupció gyanúja. A vezetők közül 774-et ellenőriztek, de nem úszták meg az átvilágítást a közvetlen hozzátartozók sem, ugyanis 500 vezető férjét, illetve feleségét is lenyomozták. Ebben a csoportban összesen 12 esetben merült fel korrupció gyanúja.
Az SPD, az FDP és a Zöldek felháborodva fogadták az új botrányt. Uwe Beckmeyer, az SPD közlekedési szakértője leszögezte: az elhangzott számadatok hihetetlennek és elképesztőnek tűnnek. "Ezzel a titkos akcióval a német vasút gyakorlatilag minden munkatársát lehetséges bűnözőként kezelte" - nyilatkozta Winfried Hermann és Anton Hofreiter, a Zöldek két szakpolitikusa. "Arra hivatkozni, hogy a teljes dolgozói állomány átvilágítására a korrupcióellenes harc miatt volt szükség, egyszerűen abszurd. Az alkalmazottak többségének nincs köze a beszerzésekhez és a szerződéskötésekhez" - tette hozzá Horst Friedrich, az FDP képviselője. A parlamenti bizottság a következő ülésnapot február 11-re tűzte ki, és meghallgatja többek között a cég biztonsági és ellenőrzési részlegének vezetőjét is.

SG.hu, 2009. január 29.

Jogerősen is nyilvánosnak és közérdekűnek nyilvánította a Fővárosi Ítélőtábla a kormányülésekről készített összefoglaló dokumentumokat, amelyekért közel egy éve indított polgári pert a Társaság a Szabadságjogokért. Mostantól - az államtitkok kitakarása mellett - bárki beleolvashat, hogy miről vitatkoztak zárt ajtók mögött a kormány tagjai. Az ugyanakkor továbbra sem ellenőrizhető, hogy mit takarnak ki a Miniszterelnöki Hivatalban a közreadott dokumentumokból.

Bárkinek joga van belenézni a zárt kormányülésekről készített összefoglaló dokumentumokba, a kormány tagjainak megbeszéléseit dokumentáló iratokat kérésre nyilvánosságra kell hozni - mondta ki kedden jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla. Az iratok kiadásáért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet indított próbapert, amely részleges sikerrel zárult.

A kedden kihirdetett ítéletnek két fő tanulsága van - mondta az [origo]-nak Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. "Egyrészt kimondták, hogy a kormányülésekről készült dokumentumok nyilvánosak, másrészt viszont kiderült, hogy az államtitkokat ma Magyarországon szinte lehetetlen felülvizsgálni."

Nem lehet mindent tikosítani

A TASZ a kormányülésekről készített hangfelvételek, az azok alapján írt összefoglalók és az összefoglalókhoz tartozó mellékletek nyilvánossága érdekében indított polgári pert 2008 februárjában. Mivel a kormányüléseken gyakran elhangzanak olyan államtitoknak minősített információk, amelyek ezekbe az összefoglalókba bekerültek, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a dokumentumokat korábban teljes egészében titokká nyilvánította. A TASZ ugyanakkor azzal érvelt, hogy az egész dokumentumot nem, csak az abban lévő egyes konkrét információkat lehet titkosítani.

A bíróság helyt adott az érvelésnek, ezért a MeH a jövőben az államtitoknak nyilvánított információk kitakarásával köteles kiadni a kormányülések összefoglalóit és azok mellékleteit az érdeklődőknek. "A per során a MeH küldött nekünk már több ilyen dokumentumot, és most még többet fogunk megkapni" - mondta a bírósági döntés gyakorlati hasznáról Hüttl Tivadar. A kormányülések hangfelvételeit azonban nem nyilvánította közérdekűnek a bíróság, azok nyilvánosságra hozatala a miniszterelnök hatáskörébe tarozik.

A MeH-től eddig kapott dokumentumok jó része Hütl Tivadar szerint a sok kitakarás miatt szinte használhatatlan, de azért akadtak adatok, amelyek érdekes dolgokat tartalmaznak. A kapott dokumentumokat a TASZ rendszerezi, és hamarosan feltölti honlapjára - mondták a jogvédő szervezet munkatársai.

A bíróság által nyilvánosnak ítélt dokumentumokból és mellékletekből többek között az derül ki, hogy az adott kormányüléseken adott tárca milyen javaslatokat fogalmazott meg, azt ki támogatta, ki ellenezte, és végül milyen döntés született. Szó van bennük különböző támogatásokról, pénzek elosztásáról, ugyanakkor a TASZ szerint a döntést megelőző vitát, a döntés-előkészítő folyamat dokumentációját a MeH továbbra is titokkén fogja kezelni, és kitakarja. Ez akkor derül ki, ha megküldik az összes dokumentumot: a TASZ a 2007. augusztusi és szeptemberi ülések anyagait kérte ki, ami hatalmas papírhalmot jelent majd.

Felülvizsgálhatatlan titkosítás

A megnyert per szépséghibája, hogy továbbra sem ellenőrizhető, mit takarnak ki az átadott dokumentumból a Miniszterelnöki Hivatalban. "Próbáltuk elérni, hogy a bíróság érdemben vizsgálja meg, szabályszerű volt-e az államtitokká nyilvánítás az egyes dokumentumokban, ezt azonban elutasították" - mondta Hüttl Tivadar. "Az államtitok törvényi feltétele, hogy legyen valami konkrét védendő érdek, például a honvédelem vagy központi pénzügyi érdek, amit védeni kell. Ennek a vizsgálatát próbáltuk elérni, de nem sikerült."

A TASZ szerint ezért a keddi ítélet azt is mutatja, hogy ma Magyarországon egy államtitokká minősítési eljárást - ami egy alapjog korlátozását jelenti - érdemben felülvizsgálni bíróság előtt nem lehet. A TASZ lát ugyan rá jogszabályi lehetőséget, ezt a véleményét azonban a bíróság nem osztotta. Az ügyön sokat lendítene, ha elfogadnák az országgyűlés előtt fekvő, a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, erre viszont a TASZ szerint jelenleg politikai okokból nincs sok esély.

origo.hu, 2009. január 20.

Miután minden, a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-vel még folyamatban lévő peres ügye lezárul a parkolási cég gazdálkodási adatai nyilvánosságáért harcoló civil szervezetnek, a Lát-Kép Egyesület kész az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosához is fordulni - mondta lapunknak az egyesület elnöke.
Hanzély Ákos emlékeztetett, hogy nemrég másodfokú döntést hozott a bíróság abban a perben, melyben arra voltak kíváncsiak: a Centrumnak 2000 és 2006 között milyen bevételei voltak, abból mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak az általuk beszedett parkolási bevételekből. Szerintük ez közérdekű adat. Ezt első fokon - tavaly szeptemberben - még a bíróság is így vélte, majd megváltoztatta a döntést. A másodfokú határozat szóbeli indoklásában az hangzott el, hogy a feltett kérdés nem értelmezhető, így a cég nem köteles kiadni az adatokat.
Van azonban egy másik, még folyamatban lévő perük is - tette hozzá Hanzély. Ebben már arra kérdeztek rá: a 2000 és 2006 közötti időszakban milyen, egymillió forint feletti szerződési voltak a cégnek - ez alapján szerintük a befolyó pénz legalább jelentős részének útja követhető. Baltai Levente, az egyesület jogi képviselője elmondta azt is: a pert első fokon megnyerték, várják a másodfokú tárgyalást. Próbáltuk elérni Szalai Annamáriát, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. jogi képviselőjét, de nem reagált megkeresésünkre. Nem könnyíti a tisztánlátást, hogy a bár a hét fővárosi kerület - I., II., VI., VII., VIII., XI., XII. - önkormányzati tulajdonú útjain a Centrum Parkoló Rendszer Kft. üzemelteti a 32 ezer parkolóhelyet, ám az önkormányzattal elszámolási viszonyban már nem ez a cég, hanem az azt 90 százalékban tulajdonló Centrum Parkoló Kft. áll. Utóbbinak többségi, 90 százalékos tulajdonosa Kupper András. Az ő unokaöccse - szintén Kupper András - az előző ciklusban a fővárosi közgyűlésben, jelenleg a XI. kerületben igazgatja a Fidesz-frakciót.

Nepszava.hu, 2009. január 16.

Nyilvánosságra hozta immár második idei állásfoglalását az úgynevezett E-Privacy irányelvvel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos.
Peter Hustinx 20 oldalas jelentésében elsősorban az európai uniós tagállamok minisztertanácsát támadta, mivel az még a tavaly november 27-i ülésén lesöpörte az asztalról az Európai Parlament és az Európai Bizottság néhány a távközlési csomagot módosító javaslatát. A szakember támogatja a Chaos Computer Club és a Távközlési Adattárolás Munkakör (AV), valamint számos civil szervezet előterjesztését, ami szerint az irányelv 6.6a pontjának mielőbbi megváltoztatására van szükség.
Ez a pont ugyanis engedélyezné a távközlési cégeknek, hogy "biztonsági célokból" bármikor feldolgozzák a forgalmi adatokat, például, hogy ki kivel és milyen hosszú ideig beszélt telefonon vagy hogy mennyi ideig tartózkodott egy bizonyos oldalon. Hustinx úgy vélte, hogy ez a szövegrész visszaélésekre ad lehetőséget és gyengíti az amúgy sem tökéletes telekommunikációs adatvédelmet.
Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül azt szeretné elérni, hogy a különböző szervezeteknek, például a fogyasztóvédelmi csoportoknak vagy a szakszervezeteknek is legyen lehetőségük a jövőben bírósághoz fordulni az E-Privacy irányelv megsértésekor. A szakember ezenkívül azt akarja, hogy bővítsék ki a tájékoztatásra kötelezett cégek és intézmények körét a bankokkal, az online boltokkal és az egészségügyi szolgáltatókkal. Így egy adatlopás esetén az emberek értesülhetnének az esetről és megtudhatnák, hogy érintettek-e vagy sem.
Az EDPS vezetője végül, de egyáltalán nem utolsósorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az E-Privacy irányelvnek a magán tulajdonban lévő hálózatokra, például kávéházi, könyvtári vagy éppen repülőtéri WLAN-elérésekre is vonatkoznia kellene. Hustinx tavaly karácsony előtt hozta nyilvánosságra a 2009. évre vonatkozó prioritáslistáját.

SG.hu, 2009. január 13.

A személyes adatok védelmével foglalkozó amerikai szervezetek a mobil internet hirdetési piacának szigorúbb szabályzására kérik az ország kereskedelmi tanácsát. A javaslatra adott válaszból kiderülhet Barack Obama mennyire veszi komolyan a választások előtt tett, a szigorúbb adatvédelemre vonatkozó ígéretét.
A mobiltelefonos hirdetések piaca rendkívül gyorsan növekszik Amerikában; a hirdetési formára fordított összeg idén meghaladta a másfél milliárd dollárt, de elemzők szerint három éven belül akár a hatmilliárd dollárt is elérheti. A reklámok értékesítésével foglalkozó cégek az emberek tartózkodási helyéről és netezési szokásairól szóló információkat is felhasználják, hogy minél pontosabban juttathassák célba a reklámüzeneteket. Ha például egy pizzéria közelében próbálunk pizzát rendelni az interneten a telefonunk segítségével, az olasz étterem hirdetése a rólunk gyűjtött információkat felhasználva nagy eséllyel meg fog találni minket. Jogvédők szerint azonban mindez sértheti a személyiségi jogainkat.
A mobilos hirdetési piac szabályzása nem tudja követni a hirdetők új marketing stratégiáit. Az amerikai jogvédők olyan biztonsági garanciák bevezetését szeretnék elérni, melyek segítségével az emberek eldönthetik, hogy milyen információkat használhatnak fel róluk a hirdetők. A szigorítás azonban nehéz helyzetbe hozhatja a piac szereplőit.
A Google közel 17 milliárd dolláros bevételének 99 százalékát adták az internetes reklámok tavaly, piacvezető szerepét pedig nagy részben köszönheti annak, hogy a náluk feladott hirdetések, a vetélytársakénál nagyobb eséllyel jutnak el olyanokhoz, akiket valóban érdekelhetnek. Mivel egyre többen használnak a mobilos internetezést lehetővé tevő eszközöket a cég jövője szempontjából kulcsfontosságúak a piacot szabályozó törvények.
A kereskedelmi tanács válasza a beadványra nehezen megjósolható. Eric Schmidt a Google vezérigazgatója aktívan részt vett az Obama kampányban és jó kapcsolatokat ápol a frissen megválasztott elnökkel, ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan számukra kedvező döntés születik. Elképzelhető, hogy az Obama adminisztráció a határozattal azt akarja majd bizonyítani, hogy a személyes kapcsolatok nem játszanak szerepet a döntéseiben. Azt sem lehet kizárni, hogy a jogvédők beadványa ráveszi majd a mobilos hirdetéssel foglalkozó cégeket, hogy komolyabban vegyék a személyes adatok védelmét és biztonsági garanciákat ajánlanak majd fel a felhasználóknak, elkerülve az állami beavatkozást.

Piacesprofit.hu, 2009. január 13.