Kékesi Tibor szocialista országgyűlési képviselő több olyan térfigyelő kamerát is felszerelt II. kerületi házára, amellyel a szomszédok mozgását is szemmel tudja tartani. A szomszédok azonban ehhez nem járultak hozzá, engedély nélkül pedig Kékesi nem szereltethette volna fel a kamerákat - legalábbis ezt mondja az adatvédelmi biztos.
Az egyik kamera a szomszéd diplomata parkot is pásztázza. Az adatvédelmi biztos szerint szabálytalanul.
"Itt adatkezelésről van szó, és ebben a törvény úgy rendelkezik, hogy csak akkor lehet személyes adatot gyűjteni, rögzíteni, tárolni, ha ahhoz az érintett hozzájárul" - nyilatkozta Péterfalvi Attila.

RTLKlub.hu, 2005. május 7.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét csütörtökön. A civil szervezet tavaly ősszel kérte a Büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek alkotmányellenessége ügyében Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és több magánszemély által az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány kiadását.
Ezt a testület megtagadta, ezért kérte a TASZ a bíróságtól, hogy kötelezzék az Alkotmánybíróságot az indítvány kiadására. Tavaly december 13-án az Alkotmánybíróság kihirdette azt a határozatát, mellyel megsemmisítette a büntető törvénykönyv számos, kábítószerrel kapcsolatos rendelkezését, többek között éppen a Hende Csaba által is jegyzett indítvány alapján.
Az ítélőtábla azzal érvelt, hogy az indítványból már korábban nyilvánosságot kaptak közérdekű adatok. Amit viszont ezek után kiadni kért a TASZ, az már az indítványozók személyes véleményét, meggyőződését tartalmazta, többek között arról, hogy milyen indokok alapján kérik az alkotmányellenesség megállapítását. Ezt azonban csak az indítványozók beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ettől pedig az érintettek elzárkóztak.

index.hu, 2005. május 5.

Az adatkezelőnek jogában áll az adatokat tartalmazó dokumentumok megsemmisítéséről dönteni, amennyiben nincs olyan cél, amely miatt azokat tárolni kell - mondta az adatvédelmi biztos a lehallgatott Kulcsár-telefonbeszélgetések megsemmisítése kapcsán. A jegyzőkönyvek Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető beosztású, a brókerbotrányban több tízmilliárdos sikkasztással gyanúsított munkatársának telefonbeszélgetéseit tartalmazták. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kiemelte: csak addig lehet az adatot kezelni, ameddig a cél ezt indokolja vagy az a cél eléréséhez szükséges.
Azt, hogy az adatokat tartalmazó dokumentumokra szükség van-e még valamilyen célból vagy nem, vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, ám az biztos, hogy a cél nélküli adattárolás jogellenes - tette hozzá.

HVG.hu, 2005. május 4.

Az aláírásgyűjtések során rögzített személyes adatokat csak az adott célra lehet felhasználni - hívta fel a figyelmet az adatvédelmi biztos, aki szerdán egy politikai marketingtörvény megalkotását ajánlotta a képviselőknek. Péterfalvi Attila az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ülésén éves beszámolási kötelezettségének tett eleget, amikor kérdésekre válaszolva emlékeztetett arra, hogy még a helyi, települési ügyekben indított kezdeményezéseket is be kell jelenteni az általa vezetett hivatalnak.
Az így összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteni, és a személyes adatokat más célra nem lehet felhasználni - mondta arra a felvetésre, hogy a helyi ügyekben indított kezdeményezések adatait több esetben később politikai célokra használják fel.

HVG.hu, 2005. május 4.

A Bécsi Fő Tartományi Bíróság ítélete szerint az internet-szolgáltató köteles megadni a kért információkat az illető személyről a vizsgálóbírónak. Ausztriában ez az ítélet precedens értékűnek számít.
Az illető felhasználót azzal vádolják az osztrák hatóságok, hogy 2004. október 7-én huszonegy percen keresztül 3864 darab MP3-mat kínált illegális módon letöltésre. A magánvádlóként fellépő társaság azonban eddig csak az illető személy dinamikus IP-címét tudta, így lehetetlen volt a büntetőeljárás lefolytatása. Az Osztrák Büntető-törvénykönyv a szerzői és a szomszédos jogokat sértő bűncselekmények elkövetését legfeljebb hat hónapos börtönnel bünteti.
Az IP-címhez egy telefonszám tartozik, ami már személyes adatnak minősül, ugyanakkor ez az információ az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik. Az osztrák jogszabályok alapján pedig egy internet-szolgáltató köteles kiadni harmadik személynek a kért személyes adatokat, amennyiben az adott felhasználót konkrét bűncselekmény elkövetésével vádolják, illetve amennyiben ezek az adatok egy konkrét bűncselekmény elkövetője személyazonosságának a megállapításához szükségesek.

SG.hu, 2005. április 28.

Az internetes doméncímek azonosításán alapul az IBM új, kéretlen levelek (spam) elleni megoldása. Az amerikai cég kutatói elmondták, hogy a FairUCE (Fair Use of Unsolicited Commercial Email) fantázianevű eszköz egyelőre nem teljes értékű spamellenes termék, hanem inkább egy olyan technológia korai változata, amely egyszer majd széles körben is használható lesz. Eltérően sok spamszűrő technológiától, amely az üzenet tartalma alapján határozza meg, hogy az adott e-mail kéretlen üzenet-e, az IBM megoldása a levél forrásának azonosításával dönti el a kérdést. Az e-mail szerverekre telepített szoftverek kiemelik az IP-címeket az üzenetekből, és öszszehasonlítják azokat az ismert spamadatbázisokban szereplő adatokkal.
Az IBM új megoldásának létjogosultságát mutatja, hogy a társaság adatai szerint napjainkra az e-mail forgalom 76 százalékát a kéretlen levelek adják. A spamek elleni küzdelemre ebben az évben várhatóan mintegy 17 milliárd dollárt fordítanak majd az amerikai vállalatok.
Az e-mailek eredetét vizsgáló megoldás a spamek kiszűrése mellett segíthet az adatlopásos csalások, illetve az olyan internetes bűncselekmények megfékezésében, amelyeknél tömegesen küldenek szét üzeneteket.

VG.hu, 2005. április 27.

Kilencévi szabadságvesztésre ítélt egy amerikai bíróság egy férfit, aki milliószámra küldött szét "spameket", elektronikus szemétreklámot az interneten keresztül.
Jeremy J. az első személy, akit "spam" postázása miatt meszeltek el. A férfi észak-karolinai otthonából naponta mintegy tízmillió e-mailt küldött szét a világhálón. A küldeményekben otthoni munkalehetőségeket és pornográf kiadványokat reklámozott. A bíróság azért találta büntetendőnek a férfi módszerét, mert nem tette lehetővé a címzetteknek, hogy - amennyiben nem érdekli őket az ajánlat - leállítsák további küldemények érkezését a feladótól.
Az ügyészség becslése szerint Jeremy J. a spam révén havi 10-17 ezer megrendelést kapott, amelyek az évek folyamán összesen 24 millió dollár bevételhez juttatták őt - írta a Der Spiegel. A pénzt a férfi házakba, fitnesz központokba és egy étterembe fektette.
Az ítéletet kihirdető bíró a spam-küldés hatalmas társadalmi költségével indokolta a büntetés mértékét, amely ellen a vádlott fellebbezést nyújtott be. Egymillió dollár óvadék kifizetése ellenében J. szabadlábra került, ám a hatóság állandó megfigyelés alatt tartja. A lábára erősített elektronikus bilincs ügyel arra, hogy a vádlott ne hagyhassa el a várost.

Hirado.hu, 2005. április 26.

Az OTP április elején - az ötvenezer forintot meghaladó internetes utalásoknál - kötelezővé tette az úgynevezett mobilaláírást. A szolgáltatás igénybevételéhez az ügyfelekkel aláíratott szerződés kiegészítő fejezetében, apró betűkel az áll, hogy a szerződő aláírásával hozzájárul a telefonjára küldött "tájékoztató jellegű" SMS-ekhez és telefonhívásokhoz, amelyeket az OTP küldhet.
A szerződés e kiegészítése miatt fordult a bank egyik ügyfele az adatvédelmi ombudsman hivatalához, vajon az megfelel-e a hitelintézeti és adatvédelmi törvényeknek. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos korábban ugyanis több esetben jelezte: azok a szerződések, amelyek magukban foglalják, hogy az adott cég az ügyfél adatait üzletszerzési célra használja fel, nem felelnek meg a jogszabályoknak.
A Napi Online hírei szerint volt olyan eset, amikor egy ügyfél kérte a bankfiókban, hogy a fent említett részt vegyék ki a szerződésből, amire azonban a bank alkalmazottai nem voltak hajlandók. Az OTP Banknál ugyanakkor azt állítják: nincs szó törvényszegésről, mert a hitelintézeti törvény "ügyfelekre és nem csupán a velük kötött egyedi szerződésekre vonatkozó szabályozást tartalmaz." Ez pedig - a bank szerint - azt jelenti, hogy nem kell a számos ügyfelet érintő szerződés aláírásakor minden esetben kijelenteni, hogy kér-e reklámot vagy sem. Hiszen amennyiben egyszer aláírta a reklámanyagok elutasításáról szóló nyilatkozatot, a rendszer nem engedi, hogy neki több reklámot küldjenek, sem elektronikus, sem postai úton. (A hitelintézeti törvény csak arról rendelkezik, hogy olyan ügyfelet nem terhelhetnek a bankok reklámkiadványokkal, aki ezt külön kéri.)
Az tehát, aki eddig levélben kapta a legnagyobb lakossági bank reklámjait, és aláírta a mobilaláírásra vonatkozó szerződést, ezentúl mobilon is kaphat majd belőlük. Jó, ha tudja, hogy erre ő maga adott felhatalmazást. Lehetősége van ugyanakkor egyszer és mindenkorra véget vetni a reklámoknak: legközelebb, amikor bankfiókban jár, csak kérnie kell az ominózus nyomtatványt és nyilatkoznia. - Kérés nélkül nem nyomják az orra alá.

Nepszabadsag.hu, 2005. április 23.

Ahogy a mobiltelefon megtalálja az adótornyot, úgy az adótorony is megtalálja a mobiltelefont. Tehát bárkit meg lehet találni bekapcsolt mobilja segítségével. Magyarország területének mindössze 1 százalékán nincs mobil térerő. Ha valaki ide bújik el, akkor nem tudják megtalálni. Semmi sem tiltja, hogy valakit a mobiltelefonja segítségével találjanak meg - derül ki az ombudsman jelentéséből. A móri ügyben például bizonyítékként próbálták felhasználni a mobiltelefon jeleit.
Az Európai Unió belügyminiszterei már felvetették, hogy az SMS szövegét is tárolni kellene. Egyelőre ez tilos, kötelező viszont feljegyezni az SMS küldő és fogadó telefonszámát - minimum 2 évig. "Az SMS és MMS tartalma csak olyan mértékben ismerhető meg a szolgáltató által, és annyi ideig tárolható, ameddig ez a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen" - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A hazai mobilszolgáltatók a telefonszámlával együtt tárolják az úgynevezett cellainformációt, azaz, hogy honnan telefonáltak. Ezt viszont csak a mentőknek és ügyészi engedéllyel a nyomozóknak adják ki, a rokonoknak és a behajtó cégeknek nem, bár a lehetőségük megvan rá.

RTLKlub.hu, 2005. április 21.

A londoni Checkbridge online biztonsági cég legfrissebb kutatása szerint a brit egyéni felhasználók és kisvállalatok túlnyomó része még nem használ spamszűrőket. A tegnap közzétett felmérés válaszadóinak 57 százaléka védtelen a kéretlen reklámlevelek ellen, és csak ötből négy felhasználónál fut valamilyen vírusvédelem a gépeken.
A kérdőív azt kutatta, hogy a válaszadók szerint kinek a feladata gondoskodni az e-mailforgalom szűréséről. Csupán a felhasználók 17 százaléka gondolja úgy, hogy az övék lenne, a többség, 60 százalék az internetszolgáltatótól várja el, hogy a vírus- és spammentességről gondoskodjon. A megkérdezettek negyede ötvennél is több reklámlevelet kénytelen eltávolítani a postafiókjából naponta, de csak az összes válaszadó fele lenne hajlandó fizetni a spamszűrésért. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérés szerint a cégek 61 százaléka felhasználónként havi 2-3 eurós költséget tartana méltányosnak a megfelelő szűrésért.

IT.News.hu, 2005. április 20.

Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár március elsejével kinevezett főigazgatója válaszolt a számára feltett kérdésekre a Magyarország.hu -n. A több tucat válasz közül volt adatvédelmi vonatkozású is.
A főigazgató szerint szükség lenne arra, hogy a háziorvosnak a gyógyászati segédeszközökön kívül más készítmények rendelése esetén is fel kelljen írnia a kiadott receptre a betegség BNO-kódját. Egyes gyógyszerek támogatási mértéke és felírhatósága ugyanis eltér attól függően, hogy milyen diagnózis esetén alkalmazzák. - Az adatvédelmi aggályokat kicsit eltúlzottnak tartom, valaki cukorbetegsége nem abból derül ki, hogy rajta van-e a cukorbetegségre utaló BNO-kód a vényen, hanem abból, hogy azon inzulint rendeltek - tette hozzá.

ma.hu, 2005. április 20.

Minden eddigi rekordot megdöntött a beérkezett panaszok száma az elmúlt évben - mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos pénteken az ombudsmanok közös, budapesti sajtótájékoztatóján.
Csaknem negyven százalékban állapítottunk meg jogos panaszt - közölte Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos szólt arról, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek száma jelentősen emelkedett.

UNO.hu, 2005. április 15.

A Fidesz konzultációs kéréssel kereste meg Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost a párt tervezte államfői "szimpátiaszavazással" kapcsolatban.
Az ilyen tevékenységet az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni, és a "bejelentő kapcsán lehet a tervezett adatkezelés jogszerűségét megítélni" - közölte Péterfalvi Attila, utalva arra, személyes adatot meghatározott célból lehet gyűjteni, jogszerűen kezelni, és csak önkéntes hozzájárulás esetén.
"A legfontosabb kérdés a célhoz kötöttség, a jogszerűség, tisztességesség; ezeket fogjuk egyébként mi is vizsgálni, ha bejelentik a nyilvántartásba" az akciót - mondta Péterfalvi.

HVG.hu, 2005. április 15.

A befejeződött VMR2005 médiakutatás adatai szerint a 14-69 éves, gyakori (legalább hetente egy alkalommal) internetezők között még mindig a férfiak és a fiatalok vannak többségben. A 14-69 éves gyakori internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma: 44 százalékuknak ez a kedvence.
A spameknek nem csak az elutasítottsága magas, de az internetezők fele a kéretlen reklámleveleket az internet második legnagyobb problémájának tartja. Az első helyet - megszokott módon - ismét a vírusok foglalták el.
A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka pedig alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére mindössze 31 százalékuk rendelkezik saját, vagy a szolgáltató által biztosított spamszűrő megoldással - az internethasználók fele manuálisan törli a postaládájába került kéretlen leveleket.

Privatbankar.hu, 2005. április 15.

A mobiltelefon előfizetőkre újabb spam veszély leselkedik: a kéretlen reklámok ezúttal nem szöveges üzenetben, hanem szóban érkeznek, ráadásul még fizetni is kell értük.
Amikor a mobiltelefon megcsörren, vagy érezzük a vibramotor működését, általában azonnal a készülék után nyúlunk és amennyiben esetleg nem sikerült fogadni a hívást, gyorsan, esetleg mindenfajta körültekintés nélkül tárcsázzuk a megjelenített telefonszámot. A spammerek újabban pontosan ezt próbálják meg kihasználni: egy számítógépes automata felhívja a mit sem sejtő előfizetőt, de csak egy csörgést várnak meg, ily módon ugyanis visszahívásra ösztönzik az embert.
Az ismeretlen számot felhívó, mit sem sejtő mobilosok komoly összegeket bukhatnak, ha esetleg végighallgatják az automaták által elmondott különböző marketing- és reklámszövegeket, azok percdíja ugyanis igen csak magas, de elég, ha valaki csak egy percnyi beszélgetést kezd meg, hiszen már ekkor is megjelenik egy emeltdíjas hívási tétel a számláján.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek jelenleg Dél-Koreában jelentik a legkomolyabb gondokat, ahol nemrégiben a spammelés ezen módját is elkezdték büntetni. A hatóságok adott esetben akár 30 millió wonos bírságot is kiszabhatnak a mobilhívásos spammerekre, de egyes szakértők szerint az ilyen cégeknek még így is megéri az üzlet.
A dél-koreai mobilosok egyébként szépen lassan kezdik kiismerni, hogy mely számok lehetnek emeltdíjas spammereké, azonban havonta még így is több ezerre tehető a pórul járt előfizetők.

Terminal.hu, 2005. április 14.

A büntető törvénykönyv vonatkozhat arra a "zsidó adatbázisra", amely jelenleg elérhető az interneten - közölte az adatvédelmi biztos a Nap-keltében. "A jelenlegi adatbázisra teljes egészében vonatkozhat a büntető törvénykönyv" - jelentette ki Péterfalvi Attila a Matula nevű internetes portál adatbázisáról. A világhálón megjelenő magazin olyan szolgáltatást működtet Internetes Zsidó Adatbázis elnevezéssel, amely egy név begépelése után kiírja, hogy az adott ember zsidó-e. "Az Internet Zsidó Database egy gép, amelynek segítségével bárki megtudhatja, hogy egy élő magyar közszereplő zsidó-e. Az számít zsidónak, aki szerintünk az. Az számít közszereplőnek, aki szerintünk az" - olvasható a honlapon.
Az adatvédelmi biztos a keddi interjúban arra a kérdésre, miért nem jelenti fel az internetes oldalt, azt válaszolta: "az ombudsman nem arra való, hogy feljelentgető legyen, bárki büntetőjogi feljelentést tehet (az oldalra)." "Nem szeretném, ha így összemosódna az ombudsmannak a szerepe, nem lenne jó dolog, ha feljelentgető lenne" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a feljelentés intézménye is egyfajta "negatív beállítódást nyert, pejoratív dolog lett".

Hirado.hu, 2005. április 12.

Egy felmérés szerint a spamek terjedése miatt az emberek egyre kevésbé bíznak az e-mailekben. A Pew Internet and American Life Project által elvégzett kutatás azt találta, hogy az amerikai internetezőknek csak 53 százaléka bízik az e-mailekben, szemben az egy évvel korábbi 62 százalékkal.
A megkérdezettek 22 százaléka a spamek zavaró hatása miatt a korábbinál kevesebbet e-mailezik, 2004 elején még 29 százalék levelezési kedvét vették el a kéretlen levelek. Ez azt jelenti, hogy az emberek látszólag hozzászoknak a spamhez, egyre inkább megszokják annak jelenlétét.
A spamben érkező hirdetésekben szereplő cégek a legtöbbször azonban rászedik az ügyfelekiket. Sokszor hallani vállalatokról, akik jogosulatlanul kínálnak gyógyszereket, potencianövelő szereket, a kéretlen levelekben ajánlott olcsó szoftverekről pedig gyakran kiderül: kalózmásolatok.

HWSW.hu, 2005. április 11.

Az adatvédelmi biztos alkotmányellenesnek tartja a vagyonnyilatkozat hozzátartozókra vonatkozó szabályozását a közszférában.
Péterfalvi Attila úgy véli: a jogszabály súlyosan korlátozza a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, ugyanakkor céljával ellentétben nem alkalmas a korrupció elleni harcra.
A törvény szerint a bevallásra kötelezett dolgozóknak a közös háztartásban élő házastárs, élettárs és gyermek vagyoni helyzetéről is nyilatkoznia kell. Az ombudsman szerint azonban adatvédelmi szempontból aggályos, hogy nincsen pontosan meghatározva az ellenőrzendő adatkör.

Radio.hu, 2005. április 11.

Egy amerikai bíróság az eddigi talán legsúlyosabb büntetést rótta ki egy spamküldőre, aki kéretlen üzenetek milliót küldte szét a világhálón: az ítélet értelmében a vádlott kilenc évet töltene börtönben.
A virginiai törvények értelmében a kéretlen üzenetek továbbítása önmagéban nem bűn, kivéve, ha a spamküldő megpróbálja elfedni kilétét. Vádlói mindössze 53 ezer kéretlen üzenet elküldését tudták rábizonyítani a férfira, de a hatóságok szerint Jaynes mintegy 10 millió ilyen levelet küldött szét, és az elmúlt években több millió dollárra tehetett szert.
A magas büntetés érthetően elégedettséggel töltötte el a vádlókat, míg Jaynes védője kifogásolta a szerinte túlságosan hosszú büntetés kiszabását, és arra hivatkozott, hogy a vonatkozó törvény csak hetekkel ezelőtt lépett életbe.

SG.hu, 2005. április 10.

Egy Perth-i "spam-házon" ütött rajta tegnap az ausztrál távközlési hivatal. Az akció egy szövetségi spam-ellenes rendelkezés szerint lefolytatott nyomozás része volt.
A kihágásokért felelős vállalat nevét nem nevezték meg a hatóságok. "Az ACA (Australian Communications Authority) lakossági bejelentéseket kapott, melyekben a sértettek azt állították, hogy kéretlen levelek ezrei érkeztek be hozzájuk ettől a cégtől." -mondta Bob Horton, az ACA elnöke. "A további nyomozás során kiderült, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa volt."
Az ACA "alapos gyanú alapján feltételezi", hogy a kérdéses vállalat több tízmillió kéretlen, reklámot tartalmazó e-mail üzenetet - azaz spam-et - küldött szét, megsértve ezzel a 2003-as "Spam Act" spam-ellenes törvénycsomagot.
Az ACA felügyelői a keresés közben merevlemezeket, és egyéb számítógép-alkatrészeket foglaltak le. A cégnek és annak igazgatójának két héten belül jelentkeznie kell az ACA-nál.

SZT.hu, 2005. április 8.

A reklámlevelek telítik a felhasználók magán- és a vállalati e-mail fiókjait, lecsökkentik az internetes sávszélességet és az ellenük való harc ráadásul milliárdos károkat okoz.
A kéretlen elektronikus reklámleveleket sokan - okkal - a modern digitális kor pestisének tartják. A Sophos számítógépes biztonsági cég éppen ezért évről évre elkészíti a legtöbb spamet küldő országok toplistáját. A listán - amelyet a szakemberek nemes egyszerűséggel csak a piszkos tizenkettőnek neveznek - az első helyen továbbra is az Egyesült Államok áll. Innen származik ugyanis a világ összes spamtermésének a 35,7 százaléka. A második helyen Dél-Korea található, innen kel útra a világ kéretlen elektronikus reklámleveleinek a 24,98 százaléka. Még dobogós, ám ebben az esetben aligha büszke erre az eredményre a lista harmadik helyét 9,71 százalékos részesedésével elfoglaló és immár Hongkongot is magába foglaló Kína.
Egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte az úgynevezett zombi-PC-k, amelyek fölött online bűnözők átvették, átveszik az irányítást és így használják fel őket spam-küldési célokra. Ezért is célszerű, ha mind a cégek, mind a magánszemélyek telepítenek tűzfalat a számítógépükre. A reklámlevelek által okozott kárt a Ferris Research piackutató cég munkatársai aktuális "The global economic impact of spam 2005" című jelentésükben az idei évre vonatkozóan világszerte 50 milliárd dollárra becsülik. A Sophos adatai szerint csak Németországban ez a kárösszeg eléri a 4,5 millió dollárt.

SG.hu, 2005. április 7.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának floridai irodája most először kezdeményezett peres eljárást az állam nemrég ratifikált antispam törvényének alkalmazásával. A hatóságok azzal vádolnak két férfit, hogy olyan online üzleti vállalkozást működtettek, mely e-mailes csaláson alapult. Scott J. Filary és Donald E. Townsend elektronikus levélküldési akciója következtében legalább 65 ezer félrevezető e-mail jutott el különböző internetezőkhöz; mindez már 2003 óta halmozódik.
A 25 és a 34 éves amerikai férfiak a fenti mennyiség kétharmadát azóta produkálták, hogy az államban 2004. július 1-én életbe lépett az elektronikus üzeneteket szabályzó helyi törvény, a Florida Electronic Mail Communications Act. A két elkövető - ha bebizonyosodik bűnösségük - 24 millió dolláros kártérítés elé nézhet, ami az egyik legnagyobb összeg, amiről ilyen esetekben valaha is szóba került. A lassan egy éve alkalmazásban levő törvény - hasonlóan a szövetségi Can-Spam Act névre hallgató szabályozáshoz - ugyanis minden egyes nem kívánt vagy megtévesztőnek bizonyult e-mail után kártérítésre kötelezi a vétkes(eke)t: floridai lakosokhoz eljutott spamenként 500 dollárra. Súlyosbítja a büntetési tételt, hogy nem egyszerűen nem kívánt elektronikus levelet küldtek szét, hanem illegális szolgáltatásokat népszerűsítettek: például dohányáruk és gyógyszerek tiltott értékesítését, szerzői jogokat sértő módon való filmletöltéseket stb.

Terminal.hu, 2005. április 6.

A Clearswift megjelentette legújabb Spam Index felmérésének eredményeit, amely szerint nagymértékben növekedtek az alkalmi szexuális kapcsolatot ajánló kéretlen levelek. A pornográf kéretlen levelek 180 %-os növekedést értek el februárban, és ezzel a januári 10 %-os arányról több mint 18 %-ra tornázták fel részesedésüket.
Egyre több levélszemét-küldő célozza meg a könnyen becsapható, magányos embereket, főként a férfiakat. A társaságot kereső urak azonban jóval többet kaphatnak, mint amire számítanak, ha rákattintanak a tárkereső levelekben feltüntetett linkekre. Az e-mailekben található hivatkozások olyan pornográf weboldalakra mutatnak, ahol a látogatók a pikáns tartalmak mellett kémprogramokat is letöltenek számítógépükre. Ezek a webhelyek első pillantásra szabadelvű emberek és magányos háziasszonyok randifórumának tűnnek, az alaposabb vizsgálat azonban felfedi, hogy valójában Oroszországban és Kínában üzemeltetett pornóoldalak bevezető oldalairól van szó. Ez a trükk a legújabb a levélszemét-küldők fegyvertárában.

Prim.hu, 2005. március 30.

A jelenlegi brit kormány Tony Blair miniszterelnök vezetésével újra be akarja vezetni az immár a kor igényeihez igazított ID-Card-ot, így a brit legfelsőbb bíróra vár a feladat, hogy döntsön a kérdésben.
A szigetországban csak ID-Card-nak nevezett személyi igazolványokat még 1953-ban Winston Churchill miniszterelnök törölte el. Most a lordbíró feladata eldönteni azt, hogy 1953 óta először ismét lesz-e Nagy-Britanniában ilyen személyazonosító okmány. Az új brit igazolványok már digitális információkat fognak tartalmazni, például az illető személy ujj- vagy az íriszlenyomatait. Az okmányok már műanyagra készülnek majd és nem papírra, mint egykoron. Azonban, hogy ez megvalósul-e, az most már a brit parlament felsőházának lordbírójától, vagyis a brit legfelsőbb bírótól függ, aki néhány nappal ezelőtt hivatalosan is megkapta az új ID-Card-ok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot.

SG.hu, 2005. március 30.

Az Országgyűlés előtt van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosítása. A tegnapi napon 16 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők.
A törvénymódosítás értelmében ezentúl bárki elektronikusan is kérhetné a közérdekű adat megismerését. A választ szintén kérheti az érdeklődő elektronikus formában. Az igényt csak az adatvédelmi törvény alapján lehetne elutasítani. A közérdekű adatok megismerését személyazonosító adatok közléséhez nem köthetik.
Csökkenne a döntés megalapozásához szükséges adatok nyilvánosságra hozatalának határideje 20 évről 10 évre. E határidőn belüli elutasításra is csak akkor lenne lehetőség, ha a szerv törvényes, befolyástól mentes működési rendjét zavarná az adat megismerése.
Néhány pontban módosul az adatvédelmi biztos feladatköre is. A módosítások a 2004. április 7-i alkotmánybírósági határozatban foglalt mulasztásos alkotmánysértés kiküszöbölésének tesznek eleget. A törvény - elfogadása esetén - legkorábban 2005. június 1-jén lép hatályba.

PPOS.hu, 2005. március 30.